Bartos Gyulának

Ó mennyi olcsó, hitvány és hazug
Komédiás tolong a fórumon ma,
Fölöttük a Művészet égi tornya
S alatta szennyes vásár zaja zug.

Be sok ripacs álcázza most magát
Hős hódítónak és híres művésznek,
Nérók ezek, hóhérok és pecérek,
Rossz histriók, kik megcsalják a mát !

De vannak és köztük te s jönni fognak,
Kik karneválján a mohó Molochnak
Nem ropnak táncot, mert szívük szelid

S erős Hitükkel a csillagra néznek,
Mely az örök és az igaz Művészet
Fényével beragyogja híveit !

Juhász Gyula, 1924 nyarán

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes tikkatag nyarakon, hőhullám vagy zivatar után holdfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni minden művelt magyarnak alap… Gyalunktól van mit tanulnunk …

Az Ideál – Először a Szeged 1924 Áldás (július) hava 27.-ei számában jelent meg.

A szegedi születésű Bartos Gyula (1872-1954) a Nemzeti Színház tagja volt 1907 óta.
E költemény szegedi vendégszereplése alkalmából született.

Ugyanezen év nyaráról…
Ajánlott még :

BUDAPEST

Valami furcsa füst lebeg fölötted,
Mint áldozati füst, amely lecsap,
Sötétre mosva falakat, tetőket,
Míg annyi ember topog, szürke rab.

The post Az Ideál appeared first on Szögedöm.hu.

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL !

Több, mint két évtizede, egy negyedszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának!

De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se ideje !

Mi marad hát ?!

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne jobban Ő, ha onnan Föntről letekint ?! … Mint ha olvasnánk meg szavalnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindön magyarnak, aki érti Őt !

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi, hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady máig tolakodón hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete meg a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Juhász Gyula Szögedön születött, 1883 április 4.-én, és Szögedön is húnyt el 1937 április 6.-án.
Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja !

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt. […]

Most is holdtölte van… mint amikor Gyalunk született…

ÁPRILIS BOLONDJA !

Dajkája néhány napra rá más Szabadkán szoptatta…

Szabadkai emlék

Csak kérdezzünk meg bárki gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!?
A közoktatásban is többször olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Pedig… Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, sőt a bolonyai EUr-idiótizmus előtt még főiskolája is volt, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, a búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházából kiűzetve :

„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Ebben egészen nagyot tévedett ! Hiszen a II. Világháború brit-amerikai bombázása sok hasonló kincsünket tönkretett. Tömörkény szülő-állomása azonban valóban túl élte ezt is.
(Cserébe a kommunistáink verték szét szép szögedi házát.)

Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével akár egy Tömörkény-negyed !!!

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… Régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is akár ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

Épp e szobra talpán, mög a Város hírös „(évtizeden át nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi :

„Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?”

– Hát én nem búsulok !
Töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ (2018)

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN

PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN

Szabadkai emlék

A márciusi láz – Juhász Gyula

The post JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! appeared first on Szögedöm.hu.

Több, mint két évtizede, egy nagyadszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának!

De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se pénze !

Mi marad hát ?!

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk meg szavalnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindön magyarnak, aki Őt érti!

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete meg a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Juhász Gyula hónapja április. Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án. Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja!

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt. […]

Most is holdtölte van… mint amikor Gyalunk született…

ÁPRILIS BOLONDJA !

Csak kérdezzünk meg bárki gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!? A közoktatásban is többször olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Pedig… Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, sőt a bolonyai EUr-idiótizmus előtt még főiskolája is volt, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, a búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházából kiűzetve:

„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Egészen nagyot tévedett ! Hiszen a II. Világháború brit-amerikai bombázása sok hasonló kincsünket tönkretett.
Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével egy Tömörkény-negyed !!!

Tömörkény (máig álló) szülőháza, a Ceglédi állomás 2023 Szelek (április) hava 4.-én…
Pfaff Ferenc tervei szerint épült, mint (a Történelmi) Magyarország legtöbb állomása…

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

Épp e szobra talpán, möeg a Város hírös „(évtizeden át nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi :

„Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?”

– Hát én töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN

PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN

The post JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! appeared first on Szögedöm.hu.

És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,
Rég por és hamu már, elegy a földdel,
Mely tavaszonta frissen újra zöldel
És édes álmot ád a vándoroknak.

A boszorkányok többé nincsenek,
Szemük tűzvésze már nem incseleg,
Szavak bűbája rontást nem terem.

Csak néha, tele holdas éjeken,
Mikor rügy pattan s árad a folyó már,
Álmában borzong és fölbúg a polgár!

Az szegedi boszorkányok – A Pesti Napló 1923 Szelek hava (április) 1.-jei számában jelent meg először, majd a bécsi Panoráma 1923 augusztus 19.-ei majd pedig a Szeged 1924 október 26.-ai számában…

A Boszorkányok hajdani gyűlhelye a máig is létező Boszorkánysziget volt… amely a vasútépítés óta, jó másfél évszázada már nem sziget, de bizony máig buja ártéri erdő…

Az utolsó szegedi boszorkányégetés 1728-ban volt…

Van Gyalunknak egy másik ugyanilyen című és hasonló tartalmú költeménye 1928-ból is, amelyet éppen az utolsó szögedi boszorkányégetés 200. évfordulójára írt…

A szegedi boszorkányok

Most kétszáz éve égették meg őket,
Poraikon ma pásztor furulyál
És nem vette be testüket az őskert
És hírüket nem vitte szét futár.

Szent Györgynek éjjelén és Luca napján
Megrontották a marhát, a vetést;
Lovagoltak az Ördögök fuvarján
S megvertek születést és temetést.

Szegények voltak, átkos, bélyeges nép,
Akiket ember és sors keze megtép,
Kiket a hóhér titkon temet el.

De kétszáz év után is bús, lidérces
Álmából a dárdás polgár fölérez
S rájuk gondolni csak nagy félve mer!

Boszorkányságok mög boszorgányságok

Szögedön boszorkány, Szőregön mög boszorgány.

A boszorkány szó bevetten ótörök eredetű, ó-jelentése: ‘nyomó’, ill. ‘aki nyom’.  Bár egy sokkal meggyőzöbb magyarázat szerint cserkesz eredetű !

A boszorkányok eggyaránt tudtak gyógyítani, és ártani.

Rózsa Dániel volt szegedi főbírót emlegették boszorkánykapi­tányként.

A szegedi néphit szerint évente legalább háromszor röpültek a Szent Gellért hegyére : a Gyalu versében is fölbukkanó Szent György, valamint Pünkösd, Nagyboldogasszony, meg Luca vagy Karácsony napján, de a Május Elsejét is ilyen röpnapként tartották számon…

Szendrey Ákos A magyar néphit boszorkánya könyvében: „A szegedi néphit szerint a boszorkánymesterség igen veszélyes do­­log, a boszorkányok sohasem biztosak abban, hogy éjszakai kirándulásukról […] épen térnek haza. Ezért mindegyikük nagyon vallásos, sokat imádkozik, és so­­kat jár az Isten házába”.

(Boszorkányokról bővebben Bálint Sándor Szegedi szótár és Nyáry Szabó László Szögedi Szótár műveiben)

Ízelítő a boszorkányság szögedi tájszavaiból a Szegedi szótár mög a Szögedi Szótár oldalairól :

† bájosság (†) fn. ‘boszorkányság, bájolás’. 1728: Szent Lucza asszony és karácsony és Szent György napján leglegtöbb bájosságot szoktak végbe vinni. Reizner. IV. 399. Vödd: bűvösbájosság.

asszonyboszorkány (†) fn. ‘női boszorkány’. 1728: Egy ven asszonyboszorkány megmosván a fejét valami fűben. (Reizner. IV. 398.)

boszorkányasszony fn. ‘női boszorkány. Reizner. IV. 396.

boszorkánycéh fn. ‘a boszorkányok közössége.’ Móricz Pál Szegedi Napló 1899: 135. sz. Vödd: boszorkányremek.

boszorkánycsikó fn. ‘táltoscsikó, csikó alakjába bújt vad bűbájos’.

boszorkányfing fn. ‘pálinka’ (tréf.).

boszorkányfonyás (boszorkányfonás) fn. ‘a lovak gubancos sörénye, mintha befonták volna’. Nr.. A tápai öregek szerint ez a boszorkányok munkája, úgy védekeznek ellene, hogy éjszakára fokhagymafüzért akasztanak az ilyen ló nyakába és a söprűt bugájával támasztják fölfelé a sarokban. Éjfélkor gyertyával kimennek az istállóba, és lángjánál gyömbérgumót égetnek csukott ajtó mögött. Ha nem cselekednének így, a boszorkányfonás elszárítaná a jószágot. (Tápa). Alsóvároson az ilyen sörény tövét fokhagymával dörzsölik, vagy visszakézből késsel hasogatják a sörényt. A ló sörényének összetűzéséről a boszorkánypörökben is szó esik. Reizner. IV. 373, 377.

* boszorkánygörcs fn. ‘kubikosok derékfájása megfeszített munka következtében.’ Németül: Hexenschuss, azaz ‘boszorkánylövés’. Nr. A gerinc tövében valami nehézillatú kenőcs húzogatásával orvosolják. TerLesz. 169.

boszorkánygyerök boszorkánygyerek fn. ‘váltott gyerek’. KálmGyerm. 11. Verb. Vödd: váltott gyerök.

boszorkányjárás fn. ‘kísértetjárás’ (ritka).

boszorkánykonyha fn. 1. ‘olyan hely, ahol kuruzsláshoz való bűvös szereket főznek’. 2. ‘olyan hely, ahol pletykát, rágalmat forralnak’. TömHagy.

boszorkánykönyv fn. ‘a boszorkánytudományt tartalmazó könyv.’ Ethn. 1935 : 68.

azság (-ot) (†) fn. ??? 1723: Az ura mellé hol söprűt, hol pedig azságot vagy más valamit tett, midőn elment ejjel közikben a boszorkányoknak. (Reizner. IV. 399.)

áristom (-ot) fn. ‘tömlöc, dutyi’. A boszorkánypörökben (1728) árestom alakban is előfordul. (Reizner. IV. 379.)

beesküdik tn. i. ‘boszorkánnyá lesz’. 1728: Azután beesküdvén táncoltak és vigadtak a boszorkányok. (Reizner. IV. 392.)

bokros tánc (†) fn. ’megbokrosodott tánc’, ’őrjöngő tánc’ 1728: A boszorkányok hozzája menvén, bokros táncot jártak körülötte. (Reizner. IV. 432.)

The post A szegedi boszorkányok appeared first on Szögedöm.hu.

Nem is búcsuzott, elment szótalan,
Az ifjuságom, íme, odavan.

Nem is tudtam, hogy ő valaha volt,
Hisz mindig búról és gondról dalolt.

Nem is szerettem fanyar új borát,
Asszonytalan és pénztelen sorát.

Nem is sirattam el, csak csöndesen
Elbámulok az eltünt éveken :

És ma sír, zúg, búg, zendül az avar :
Holt ifjuságom most élni akar !

Juhász Gyulánk e remek költeménye 1920-ban Szeged november 30.-ai számában jelent meg.
(Paku e vers kéziratát egy évvel korábbinak, 1919-esnek tartotta…)

Ajánlott olvasmány :

Kerek 10 esztendővel korábban jelent meg :

HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN

The post Juhász Gyula – November appeared first on Szögedöm.hu.

Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban :

Husvéti stanzák

 Húsvétra

Köszöntelek, te váltig visszatérő
Föltámadás e  földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő, te zendülő pagony !
Köszöntelek, Élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom :
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S a lét : diadal az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm : neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény !
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én !
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van :
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban !

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt  nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És néki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt…
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd ó Élet, hogy Föltámadás van !

A szögedi rajzoló, Bozó Gyula képeslapja is csaknem százesztendős… (még ha pestiessen mekegve írja is) – Hisz azóta várunk epedve a Magyar Föltámadásra…

Husvéti stanzák – Husvétra. – Először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Ennek a kivágata megvan a Kilényi-gyűjteményben a költő saját kezű javítgatásaival. Ezt tekintette kézıratnak, így innen közölte e költeményt Paku (2: 119-120., 363.) is.  Megjelent később a Szeged 1921 március 27.-ei számában Husvétra címmel. Majd legutóbb a szegedi Színházi Újság 1923 március 31.-ei számában is Husvéti stancák címmel, de mivel ez utóbbi az első közléssel egyezik meg szinte, nyılván annak gépies újraközlése, így nem ezt, hanem az 1921-es közlést, ill. a kézıratos javítás legjavát tekintjük a végleges tısztázatnak. Péter László hīvta föl a figyelmet e költemény szokatlan rímképletére: a-b-a-b-a-b-c-c – Ő rótta kéziratosan a nyomtatott sorok vége mellé saját kötetébe (Juhász Gyula összes versei, 1963.)…

Apróbb eltérésekkel bukkan föl e vers szinte minden megjelenésében…
Juhász Gyula talán maga is évente újragondolta és talán újra is írta…
Néhány érdekes példa :

A vers zárósora kétféleképpen is megjelent. Utóbb: Hirdesd világ, hogy új föltámadás van !
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban:  Hirdesd ó élet, hogy föltámadás van

– Vajon, melyik lehet az „igazi” változat ? Lehet erre szabályt alkotni ?! Kell-e egyáltalán ?!
Amit tudnunk kell : Több változatban jelent meg !
Ezután a magunkét már csak tudnunk kell kiválasztanunk !

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

The post Húsvétra – egy évszázad távolából üzen Juhász Gyula appeared first on Szögedöm.hu.

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek!

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Csak kérdezzünk meg gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!? A közoktatásban is jó háromszor olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk.
Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány: Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházból kiűzetve:

„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével Tömörkény-negyed !!!

Épp e szobra talpán, meg a Város hírös „(régóta nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi:

„Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?”

– Hát én töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN

PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN

The post OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – A SZÜLINAPJÁN! appeared first on Szögedöm.hu.

De forr, de küzd, de várja sorsát,
De tisztul és szent tűzben ég,
Fölötte kék derűs mennyország
S egyszer felküldi a setét!

Mert küldetése, hogy kijőjjön
A fényre, hegyre, égbe fel,
Áradjon a nagy, dús tetőkön,
Míg a föld méhe énekel.

És termékeny lesz majd nyomában
Az őstalaj, a bús mező,
Új életet fogan a láva,
Virágot nyit a tűzeső.

S a mélyben új harc kalapácsát
Zengetik üllőn új erők:
Az Élet zúgó, örök árján
Előre, föl, bátrak, merők!

1920

Juhász Gyulánk e költeménye Örök a küzdelem címmel jelent meg először a Munka 1920 december 25.-ei számában. A Pásztortűz már Örök harc címmel hozta 1922 október 8.-án. Ez utóbbi címmel jelent meg  fél évszázadon át Péter László szerkesztésében a Juhász Gyula összes versei köteteiben is…

The post Örök harc – Örök a küzdelem – 100 éve appeared first on Szögedöm.hu.

Rorate

A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.

A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.

Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szeliden az Urat.

Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Bethlehem !

1920 Álom (december) hava 12.-én jelent meg a Szeged újságban… 

The post Rorate – 100 éve appeared first on Szögedöm.hu.

Nem is búcsuzott, elment szótalan,
Az ifjuságom, íme, odavan.

Nem is tudtam, hogy ő valaha volt,
Hisz mindig búról és gondról dalolt.

Nem is szerettem fanyar új borát,
Asszonytalan és pénztelen sorát.

Nem is sirattam el, csak csöndesen
Elbámulok az eltünt éveken :

És ma sír, zúg, búg, zendül az avar :
Holt ifjuságom most élni akar !

Juhász Gyulánk e remek költeménye éppen 100 esztendeje íródott és – 1920-ban – a Szeged november 30.-ai számában jelent meg.
(Paku e vers kéziratát egy évvel korábbinak, 1919-esnek tartotta…)

The post Juhász Gyula – November – 100 éve! appeared first on Szögedöm.hu.