Európa szívéből
Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel.
Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban :
Husvéti stanzák
Húsvétra
Köszöntelek, te váltig visszatérő
Föltámadás e földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő, te zendülő pagony !
Köszöntelek, Élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom :
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S a lét : diadal az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm : neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény !
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én !
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van :
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban !
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És néki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt…
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd ó Élet, hogy Föltámadás van !
A szögedi rajzoló, Bozó Gyula képeslapja is csaknem százesztendős… (még ha pestiessen mekegve írja is) – Hisz azóta várunk epedve a Magyar Föltámadásra…
Husvéti stanzák – Husvétra. – Először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Ennek a kivágata megvan a Kilényi-gyűjteményben a költő saját kezű javítgatásaival. Ezt tekintette kézıratnak, így innen közölte e költeményt Paku (2: 119-120., 363.) is. Megjelent később a Szeged 1921 március 27.-ei számában Husvétra címmel. Majd legutóbb a szegedi Színházi Újság 1923 március 31.-ei számában is Husvéti stancák címmel, de mivel ez utóbbi az első közléssel egyezik meg szinte, nyılván annak gépies újraközlése, így nem ezt, hanem az 1921-es közlést, ill. a kézıratos javítás legjavát tekintjük a végleges tısztázatnak. Péter László hīvta föl a figyelmet e költemény szokatlan rímképletére: a-b-a-b-a-b-c-c – Ő rótta kéziratosan a nyomtatott sorok vége mellé saját kötetébe (Juhász Gyula összes versei, 1963.)…
Apróbb eltérésekkel bukkan föl e vers szinte minden megjelenésében…
Juhász Gyula talán maga is évente újragondolta és talán újra is írta…
Néhány érdekes példa :
Mezők smaragdja, nap tüzében égő
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: nap csókjában égő
Fogadd könnyektől harmatos dalom
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Fogadd könnyektől csillogó dalom
Szívemnek A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Ó nékem …
S a lét : diadal az elmuláson. A Szegedben: S az élet : győzelem az elmuláson.
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: S e lét diadal a szomoruságon. – kéziratosan az „e”-t „a”-ra javította…
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Talán ringatózzon, de a Délmagyarországban : ringatózom
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény !
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Öreg Faustod szolit, jöjj, remény,
Virágot áraszt a vérverte árok,
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Virágot kinál véröntözte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: … hadd üdvözöllek én,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Én dalt jövendő húsvétjára mondok
A vers zárósora kétféleképpen is megjelent. Utóbb: Hirdesd világ, hogy új föltámadás van !
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Hirdesd ó élet, hogy föltámadás van
– Vajon, melyik lehet az „igazi” változat ? Lehet erre szabályt alkotni ?! Kell-e egyáltalán ?!
Amit tudnunk kell : Több változatban jelent meg !
Ezután a magunkét már csak tudnunk kell kiválasztanunk !
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány
Ajánlott még:
Szögedi érdekösségök – Szögedi Naptár és Juhász Gyula evangéliuma
A régi magyar Húsvét az Asszonyok Napjával fölelevenítendő
A digitális versarchivumban ez a változat szerepel:
Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
1919
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
