Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – A SZÜLINAPJÁN!

SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek!

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Csak kérdezzünk meg gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!? A közoktatásban is jó háromszor olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk.
Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány: Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházból kiűzetve:

A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével Tömörkény-negyed !!!

Épp e szobra talpán, meg a Város hírös „(régóta nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi:

Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?

– Hát én töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA
Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján
EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN
Emlékházat Juhász Gyulának! – Halála 80. évfordulóján
EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN
Péter László – Irodalmi múzeum Szegeden
PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Hírek

Esti fények
Esti fények
2024 máj. 25.
Újszegedi Nagy Árvíz
2024 máj. 25.
Kátyúváros
Kátyúváros
2024 máj. 23.
Juhász Gyula – Május
Juhász Gyula – Május
2024 máj. 21.
A TÁPAI KRISZTUS
A TÁPAI KRISZTUS
2024 máj. 20.
Berzsenyi szülinapján
Berzsenyi szülinapján
2024 máj. 7.
Gyalu – Szent Sebestyén
Gyalu – Szent Sebestyén
2024 márc. 27.

Kalendárium

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)