A szerbek viszont 70 év alatt sem voltak képesek erre, még ma is csak össze-vissza hazudoznak, relativizálják az 1944-’45-ös megtorlás eseményeit, kisebbítik az áldozatok számát (pedig Cseres Tibor óta tudjuk, hogy legalább 40 ezren voltak). Sajnos az ártatlan magyar áldozatok számát még egyes történészek (pl. Sajti Enikő) is kisebbítik, amivel szintén csak a szerbek malmára hajtják a vizet.

A szerbek még ma is a kollektív bűnösség elvét vallják, csak egyéni kérelmek alapján, egyenkénti, hosszú évek jogi eljárásai alapján hajlandóak egyesek ártatlanságát elismerni.

Amíg a szerbek nem kérnek bocsánatot az 1944-’45-ös bűneikért, nem rehabilitálják kollektív módon a magyarokat és nem fizetnek kárpótlást az áldozatok leszármazottainak, addig nem beszélhetünk megbékélésről. Addig csupán taktikáznak (szükségük van a magyar támogatásra az EU tagságukhoz), amely taktika azonnal változni fog, visszaáll a magyargyűlölő szintjükre az EU-ba történő belépésük után (ld. Románia).

Az ártatlanul kivégzett 40 ezer magyarért a szerbek mikor és hol kértek bocsánatot?

Bocsánatkérés nélkül pedig miként lehetne megbocsájtani?

Részletek Teleki Júlia “Hol vannak a sírok?” c. könyvéből

„Azóta többször is beszélgettem csúrogi szerb ismerőseimmel, akik kijelentették: Kihajtottuk a magyarokat, akikkel semmi bajunk nem volt és idejöttek azok, akik lassan minket fognak kiűzni…” –  Brasnyó József, egykoron csúrogi kisfiú, délvidéki holokauszttúlélő visszaemlékezéseiből.

The post Csúrogi tömeggyilkosság – 70 éve büntetlenül! appeared first on Szögedöm.hu.

Iskoláinkban ma sem oktatják tananyagként!

Mások holokausztját igen, de a magunkét nem!

Egészen különös ez az önmegtartóztatás, amellyel politikai vezetőink tartózkodnak saját nemzetünk tragédiáinak emlékezetétől. De különösen különös, ahogyan elfeledkeznek magyar(?) vezetőink a túlélő kárvallottak kártéríttetéséről…

Egyelőre ott tartunk, hogy még a történtek föltárása sem történt meg, De még elkezdődni is csak alig kezdődött. Hallgatás és széles körű értetlenkedés mindenütt. Nem lehet kétséges, hogy az utolsó túlélők, a beszélő szemtanúk kihalására várnak, pedig déli szomszédainkkal a megbékélés csakis az áldozatok elismerése és teljes körű kárpótlása után kezdődhet meg…
Pedig szép lenne már velük is békén élni… ahogyan befogadtuk őket a török elől… ahogyan eltűrtük és megbocsájtottuk a Cserni Jován féle magyarirtást, de még 1848-49 hátbatámadását és legaljasabb kegyetlenkedéseiket is…
Nem rajtunk áll a dolog! Legalábbis a barátkozás dolga nem a mi oldalunkról hibádzik…

A rác kommunisták, a saját rác (szerb) polgáraikkal is vadállatiasan kegyetlen – rózsaszín mázban ezerszer meghamisított – partizánok vérfürdője máig is hallgatni kényszeríti a túlélők többségét. Amíg ők végre megszólalnak, addig itt egy csonka lista a csonkaország csonkajogú magyarjainak és lelkükben is megcsonkított, elszakított nemzettársaiknak:

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

Aki pedig tanárként, vagy iskolaüzemeltetőként, esetleg oktatásban résztvevő szabadúszóként végre részt kívánna venni a 70 esztendeje(!) késlekedő fölvilágosításban, annak itt a fogódzó!
Hordozható iskolai, művházi kiállítási anyag:

A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…

Itt az idő megismerni végre a magunk elhallgatott megkínzatását, a Délvidéki Magyar Holokausztot!

Holokauszt-kirándulásokra már pénzt is ad majd a magyar állam!
Illendő délvidéki kirándulás ájult libsi pestieknek:
“A Hősök terétől a Csúrogi Dögkútig!”
Na végre!

Ha valakinek nyafoghatnékja, vagy szabadidős lovagolhatnékja támadna a szóhasználaton, hát HOLOKAUSZTnak a délvidéki népirtást maga Teleki Júlia, a holokauszt-túlélő nevezte.

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok?

Könyve melegen ajánlott olvasmány.
Lefekvés, de különösen elalvás előtt azonban semmiképpen sem javasolt!
Középiskolai történelemoktatáshoz különösen ajánlott olvasmány!
Egy irodalmi Nobel-díjat is megér! De a Sorstalanság ismeretében akár hármat is!

A saját édesapja sírját keresve írta… Azt a sírt azonban sohasem fogja megtalálni, hiszen az egész halálbakínzott falut a dögkútba hányták… Aztán egy sok évvel későbbi éjszakán nehézgépekkel kihantolták a nagyját, és az enyvgyárba szállították, hogy nyom se maradjon!

Ez a horrorhelyszín ma sem emlékhely! A Csúrogi Holokauszt Múzeum ma sem áll!

De mi magyarok mindig is túl kedvesek voltunk az idegenekkel!
Ezért is élték föl az országunkat.

Aki mégis emlékezne a saját történelmére is, hát mégis megteheti. Ha nem is könnyű hozzájutni, de vannak agyonhallgatott könyvek a valódi történelemről is.

Íme: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma

…

Az elmúlt nyár derekán zsidó holokauszt-emlékművet avattunk a Dóm gyepén.

Markovics Zsolt főrabbi köszöntőjében hangsúlyozta: Szegeden létesült az első olyan holokauszt-emlékmű, amelyet nem kormány, nem város, nem önkormányzat, hanem a katolikus egyházmegye állíttatott.
Kiss-Rigó László, a Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke ünnepi beszédében elmondta: a katolikusok összetett érzésekkel emlékeznek a vészkorszak tragédiájára. Szomorúsággal, együttérzéssel, és arra is gondolnak, hogy a tragédia áldozataiért sokan és sokat tettek ugyan, de többet kellett volna. Bántja őket az is, hogy hiányoznak az elhunytak, hiszen – emlékeztetett a püspök – Szegeden hagyományosan jó a kapcsolat a katolikus egyház és a zsidó hitközség között.
A püspök azt mondta: az emlékmű ezeket az érzéseket jeleníti meg.

A vészkorszakban történtek 70. évfordulójára elkészített alkotás, Kovács Jenő szobrászművész munkája két embert ábrázol egy csónak formájú kő posztamensen. A kőről az egyik bronzfigura, amely a zsidóságot szimbolizálja, kibillenve már-már a habokba esik, a másik, a katolikus egyházat szimbolizáló, égre emelt tekintettel fohászkodik.
“Nagy kérdés volt, hogyan lehet olyan szerethető szobrot alkotni, amelyet mindenki elfogad” – mondta a szobrászművész.
Az emlékművet a Dóm melletti “Szolidaritás parkjában” helyezték el.

A magyar – mint a világ legbefogadóbb nemzete – példát adott most is a Világnak!
Kegyeletünk, előzékenységünk és udvariasságunk nehezen fölülmúlható.
A magunk fájdalma helyett először a másokét, a befogadottakét siratjuk…

Magyar ember azonban nem lehet, aki másokért a sajátjait feledi!

A szegedi katholikusok és nem katholikus magyarok is megkönnyebbüléssel látnák, ha végre a szögedi katholikusok – a Szögedi rajok – holokausztjának emlékműve is elnyerné végre méltó helyét a Dóm emlékkertjében…

Ne feledjük hát:

A Délvidéki Magyar Holokauszt – a magyarok holokausztjának emlékműve máig sem áll!
Sehol sem áll!
Itt az idő! – Törjük át a hallgatás falát!

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

Ajánlott olvasmány:

A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…

Dr. Szabó László

Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
Szögedi Védegylet

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

The post Délvidéki Holokauszt – 70 éve! appeared first on Szögedöm.hu.

Böröcz László, a Fidelitas ügyvezető alelnöke, budapesti szervezete nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője vasárnap Budapesten, a Margitszigeten tartott megemlékezésükön azt mondta: a XX. században az emberi önzés és a fanatizmus miatt rengeteg tragédia történt. Ilyen volt a negyvenes évekbeli délvidéki vérengzés is, amikor több ezer magyar és szerb polgári lakost irtottak ki etnikai alapon.
Szegedinszki Krisztián, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fórumának képviselője a nyilatkozatot ismertetve kifejtette: Délvidék, más néven a Vajdaság az elmúlt évszázad során a régió „éléskamrája”, az egyik legfejlettebb soknemzetiségű gazdasági térsége volt, ahol békében éltek együtt magyarok, szerbek, horvátok, svábok, szlovákok, románok, ruszinok és bunyevácok. A XX. század során azonban a „totalitárius, gyilkos ideológiák és az idegen nagyhatalmak sikeresen egymás ellen uszították a délvidék nemzetiségeit”.
1945. február 15-én kezdődött meg az egyik magyar falu, Mozsor kitelepítése, lakosságának gyűjtőtáborba hurcolása, több mint félszáz helybeli azonnali kivégzése. Ehhez kötődően a jövőben minden évben megemlékezéseket tartanak, melyet egy közös nyilatkozatban rögzítettek a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteinek vezetői.
Szegedinszki Krisztián azt mondta: céljuk a szerb, zsidó és magyar áldozatok emlékének megőrzése, az őket megillető tisztelet kinyilvánítása, de mindemellett más áldozatok emlékét is tiszteletben tartják. Továbbá elismerik a második világháború során a magyar hadsereg és közigazgatás által okozott sérelmeket is – tette hozzá.
Mint kiemelte:  bíznak abban, hogy „ez a nyilatkozat is a két ország, Magyarország és Szerbia közötti megbékéléshez, a múltban esett sérelmeink orvoslásához, és ezáltal a közös ügyeink rendezéséhez vezet”.
A nemzetpolitikai munkacsoport által szervezett megemlékezés végén a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek képviselői az Olt, a Vág, a Csallóközi Duna, a Zentai Tisza, a Kőrös és a Tiszakeresztúri Tiszából hozott vizet közösen öntötték a Dunába. Hente Lilla, a Fidelitas alelnöke hangsúlyozta, ezzel azt jelképezik: „ahogy a folyó elszalad, mi is túllépünk a sérelmeken, de mindig emlékezni fogunk, soha nem feledjük el a halottaink emlékét és ezeket a borzalmas eseményeket”.
A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944-45-ben tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.

The post Évente megemlékeznek a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezetei a délvidéki vérengzés áldozatairól appeared first on Szögedöm.hu.

A nyilatkozattervezetet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő közösen. A dokumentum elfogadása a törvényhozás rendkívüli ülésének egyetlen napirendi pontja.
A szerb parlament honlapján ismertetett tervezet szerint a törvényhozás „a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak”. A legerélyesebben elítéli a hatóságok által 1945-ben hozott határozatokat, amelyekkel nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek nyilvánították Csúrog, Mozsor és Zsablya lakosságát.
A nyilatkozattervezet szerint a kollektív felelősség alóli felmentés a tolerancia szellemének, továbbá a nemzeti közösségek és az ország valamennyi polgára közötti megbecsülésnek az erősítését szolgálja. A szerb parlament síkraszáll az ártatlanul megvádolt polgárok teljes körű rehabilitálásáért, nem kérdőjelezve meg azoknak a személyeknek az egyéni felelősségét, akiknek a bűnösségét független bíróságok állapították meg.
A nyilatkozat elfogadását a tervezet szerint a szerb parlament azzal indokolná, hogy erkölcsi elégtételt kell szolgáltatni Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosainak a velük történt igazságtalanság miatt, azért, mert háborús bűnösöknek minősítették őket. A nyilatkozat sürgősségi elfogadására azért van szükség, hogy az EU-csatlakozás folyamatában Szerbia hozzájáruljon a térségbeli megbékéléshez. A dokumentum a nemzetek közötti kapcsolatok erősítése szempontjából is fontos – olvasható a szerb parlament honlapján közzétett nyilatkozattervezetben.
A Vajdasági Magyar Szövetség közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyarság által évtizedek óta várt dokumentum lezárja a szerb és a magyar nép közös történelmének ezen tragikus fejezetét, elfogadásával a vajdasági magyar közösségről „végérvényesen lekerül a kollektív bűnösség bélyege”.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményében üdvözölte a szerb parlament szándékát, és felhívta a figyelmet arra, hogy mindaddig, amíg a törvényhozás nem követi meg az országban élő „őshonos és kollektív bűnösséggel vádolt, népirtással sújtott magyar nemzetrészt”, a magyar–szerb történelmi megbékélés folyamata sem kezdődhet el.
Tomislav Nikolic szerb államfő tavalyi budapesti látogatásán állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel arról, hogy közösen fognak fejet hajtani az 1944-45-ös megtorlások vajdasági áldozatainak emléke előtt.

The post A szerb parlament vitát kezdett a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatról appeared first on Szögedöm.hu.

The post Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás – a Délvidéki Holokauszt – 68. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.

Mindazokért az ártatlan délvidéki magyar áldozatokért megkondult vasárnap a budapesti Szent István bazilika nagyharangja, akikről fél évszázadon át nem beszélhettünk. Az engesztelő szentmisét, amelynek szervezője immár tizenegyedik alkalommal a Keskenyúton, Délvidéki tragédiánk 1944/45 Alapítvány volt, Juhász Gábor budapest-vizafogói és Zélity Mihály bezdáni plébános segédletével Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta. A bazilika megtelt hívőkkel, emlékezőkkel, s azzal a mintegy 200 délvidéki zarándokkal, akik most főleg Bezdánból és Topolyáról érkeztek, de voltak mindenhonnan a Tisza mindkét partjáról. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Ékes Ilona és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, Czakó Gábor Kossuth-díjas író, négy gyermekével s feleségével Kőszegi Zoltán országgyűlési képviselő, dabasi polgármester és sokan mások. Kövér László parlamenti elnököt, a rendezvény egyik fővédnökét Kelemen András elnöki főtanácsadó képviselte. Jelen volt sok Magyarországon élő délvidéki is.
A szentmisén felolvasták Tőkés Lászlónak, a Nagyváradon megtartott délvidéki szolidaritási istentisztelet főszervezőjének köszöntő levelét.
A szentmise végén Kiss-Rigó László megyéspüspök megáldotta azt a Délvidék zászlót, amelyet erre az alkalomra Kiss András ötlete alapján Pécsi L. Dániel jelkép- és címertervező készített. A zászló, amelynek Schmittné Makray Katalin, a rendezvény másik fővédnöke és a bezdáni Varga Mária volt a zászlóanyja, a bezdáni templomba kerül majd.
A szent misét követően „Akikért nem szólt a harang” címmel kerekasztal beszélgetést tartottak. A beszélgetés résztevője volt Teleki Júlia csurogi túlélő, dr Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, Csorba Béla helytörténész, a téma elkötelezett kutatója és Csonka Áron, a VMDK elnöke, a tanácskozást Szabó Gabriella, az Újvidéki Rádió szerkesztője vezette. Eszmét cseréltek a rehabilitáció és az áldozatok előtti főhajtás körüli gondokról, de arról is, hogy hogyan kellene eljuttatni a magyar történelem eme tragikus fejezeteit a fiatalokhoz. Kihirdették a Keskenyúton Alapítvány pályázatának eredményét is. A legsikeresebb résztvevőnek a bezdáni Kapitány Károly bizonyult.
Hétvégi program lezárásaként hétfőn a budapesti Szent Margit gimnáziumban Csorba Béla és Matuska Márton tartott előadást az 1944-ben és 1945-ben a Délvidéken történt eseményekről. S hogy a diákoknak maradandó emlékük is legyen, hiszen ezekről a magyarság számára tragikus eseményekről egy tankönyv kivételével sehol sem tesz említést a tananyag, a Keskenyúton Alapítvány megajándékozta őket tematikus kiadványaival.
Dormán László

(Vajdaság Ma)

The post Akikért 1944/45-ben nem szólt a harang appeared first on Szögedöm.hu.

a SZENT ISTVÁN BAZILIKÁBAN
(Budapest, V. Szent István tér)

a misét celebrálja: 

dr. Kiss-Rigó László  
megyéspüspök

koncelebrálnak:

dr. Juhász Gábor vizafogói plébános és
Zélity Mihály   bezdáni plébános

közreműködik:

a Fővárosi Énekkar

Fővédnök:   KÖVÉR LÁSZLÓ  házelnök 

A 11 éve hagyományosan megrendezett szentmisét   követő emléknap programja:

Fogadás a délvidéki zarándokok tiszteletére 

Védnök:  Schmittné Makray Katalin  asszony

Kerekasztal beszélgetés (16 óra)

„Akikért nem szólt a harang” címmel 

Eredményhirdetés

a www.keskenyut.hu  honlapon zajló

TUDÁSPRÓBA résztvevőinek 

Dokumentumfilm-vetítés( 17 óra)

Rácz-Maronka Etelka

Névtelenek – Kaboli történet  

Idén is szólnak harangok a budapesti  Szent István-bazilikában az 1944-45 áldozatok emlékére!

A fogadáson és a kapcsolódó programokon való részvételi szándékát 2012 november 20-ig jelezze, a terem korlátozott befogadó képessége miatt!

a rendezők nevében

Cseresnyésné Kiss Magdolna
Keskenyúton Alapítvány

Jelentkezés a fogadásra: keskenyut@magecon.hu;  +36/30/3580901
Ajánlott olvasmányok:

Nyilvánosságra hozhatják a délvidéki áldozatok jegyzékét

Adattár a jugoszláv rémuralom áldozatairól

Európa – magyar föltételek nélkül – kitárta kapuit Szerbia előtt a tagjelöltséggel

Európa vezetői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának – A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk!

Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást

„Apád már nem éhes. A nővérednek többé már nem kell ebédet vinni. – Tudtuk pontosan, hogy ez mit jelentett.

A Délvidéki Holokauszt képekben – állandó tárlaton

Időszaki kiállítás Újszegeden a Rendezvényházban Amíg meg nem nyílik a Délvidéki Magyar Holokauszt Múzeuma.
Tekintse meg Ön is a 67 éven át elhallgatott gyalázatot!

The post Engesztelő szentmise az 1944-45-ös délvidéki áldozatok emlékére appeared first on Szögedöm.hu.

 Egy cigány, egy király

Majd a hivatalos szervek – a Külügy mindentudói – azonnal rendre is utasították:

A Külügyminisztérium közleménye az antimagyar puhaság védelmében – 2012 nov. 3.

De a magyar vér csak tovább buzog… még ha az mno-ról (a Magyar Nemzet világhállós oldaláról) le is tiltják, itt elolvasható:

Nem, önök nem védték meg Jeszenszky Gézát,
hiába bizonygatják az ellenkezőjét. Bár lelkesítően hősies gesztus, hogy Martonyi János egy telefonos magánbeszélgetés során biztosította Jeszenszky Gézát a bizalmáról, kár, hogy ez a férfias bátorság jórészt elillant, mire a nyilvánosság elé kellett lépni, és a maradékából csak egy gyáva közleményre futotta. Ennyi tellett önöktől, amikor hazánk oslói nagykövete egyértelműen egy boszorkányüldözés áldozatává vált, és az őt támadóknak csak a szokásos öngerjesztő hisztéria volt az eszköze, mert álláspontjukat semmi más nem támasztotta alá. Önök szerint én előítélettel viseltetem a tárcájuk iránt, ez lehetséges, hiszen ebben az esetben az előítélet voltaképpen nem más, mint a korábbi tapasztalatok összegeződése. Ugyanis, bár az önök lépését szégyenletesnek tartom, szokatlannak mégsem nevezhetem. Ugyanilyen, a vattacukoréval vetekedő keménységű kiállást tanúsítottak az elmúlt bő két évben minden egyes ügyben, amikor külföldön és külföldről folyamatosan hazug vádakkal támadták Magyarországot és azt a kormányt, amelynek elméletileg önök is a részei. Mondom, elméletileg. Elhiszem, hogy ezek a szavak önöknek rosszulesnek, én viszont és rajtam kívül nagyon sok magyar ember (és higgyék el, nem egy nagyságrenddel vagyunk többen, mint azok, akik szerint önök remek munkát végeznek) torkig van már az önök örökös hallgatásával,maszatolásával és lapításával. Az önök tevékenységében nemhogy a 2010-es választások során kinyilvánított szavazói akarat nem tükröződik vissza, hanem talán még az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetésekor mutatott szándékok sem.
Önök a hazánkkal szemben sorozatosan eszközként alkalmazott kettős mérce létére és elfogadhatatlanságára egyetlenegyszer sem mutattak rá, az ügyeket nem fűzték össze, és nem tárták a nyilvánosság elé, hogy Magyarország ellen egyértelműen politikai hadjárat folyik, amelynek irányítói a legtöbb esetben a látszatra sem adva inkorrektek a magyar kormánnyal szemben. Jó kérdés: ha önök a kettős mérce meglétét nem tudják vagy nem akarják észrevenni, akkor ugyan mit is csináltak az eltelt két évben? Egyébként ezt kérdezem én is.

A Jeszenszky-ügyben tanúsított gerinctelen magatartásuk csak egy csepp volt a pohárban, ám számomra történetesen az utolsó.
Viszont ígérem, hogy már csak egy mondatot írok önökről. Tekintve, hogy a politika és a diplomácia világáról beszélünk, higgyék el: a gyávaságuk jutalma ugyanaz lesz, mint ami a bátorságuk büntetése lehetett volna.

Csermely Péter

Forrás:  Magyar Nemzet – Csermely Péter 2012 nov. 5.-e

Szerkesztőségünk megrögzött véleménye:

Itt az ideje végre létrehozni a magyar diplomáciát! A Magyar Diplomáciát!
A picsogó meakulpázás és magyarhoz méltatlan vinnyafogás helyett itt az ideje végre képviselni a magyar népet, a magyar nemzetet! Az utóbbi bő hat évtizedben idegen érdekek irányították a legszerényebb nyiffanást is a külügyben. Ilyen hozzáállással nem működik egyetlen ország sem Európában. Amíg körülöttünk tombol a nácizmus (lásd szlovák nyelvtörvény), addig a mi „diplomáciánk” maradék immunitásunkat igyekszik fölszámolni.

A nemzetiségi kérdés valóban fontos. Nemzetiségeinkkel, a kunokkal és palócokkal, meg a matyókkal valóban többet kellene foglalkozni. A gúnyhatárainkon túli, elrabolt magyarjaink minden rebbenése pedig a külügy alaphangulatát kell meghatározza feszült figyelmünk mellett…

Wallenberg szép és szomorú téma. De unásig játszott lemez. Míg másokat furamód sosem hallunk…
Ha sírni akarunk, szívből, magyarul, hát itt van nekünk az ismeretlen Magyar Tragédia:

DÉLVIDÉK 1944-45 – százezernyi kiirtott magyar… Igazi Holokauszt!

Ízelítő a Délvidéki Magyar Holokauszt történetéből ITT !

67 év mély hallgatás után itt az idő megismertetni a világgal.
Ez aztán Magyar Külügynek való, izgalmas konferencia-téma!

Hazafias üdvözlettel:
Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány:

Idén is lesz megemlékezés a délvidéki népirtásról – a kutatóközpont és emlékmúzeum még várat magára

Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást

Nyilvánosságra hozhatják a délvidéki áldozatok jegyzékét

The post Vattacukoréval vetekedő keménységű külügyminisztérium appeared first on Szögedöm.hu.

Húszezer nevet tartalmazó adattár készítése indult el a jugoszláv kommunizmus áldozatairól.

Húszezer, a jugoszláviai kommunista uralom idején meggyilkolt személy adatait (név, foglalkozás, születés és elhalálozás ideje, ez utóbbi körülményei, illetve helyszíne) tartalmazó adatbázist hozott létre az a bizottság, amely az 1944. szeptember 12-e után meggyilkoltak eltitkolt sírjainak feltárására hoztak létre – jelentette a Vajdaság Ma hírújság.

A www.komisija1944.mpravde.gov.rs honlapon elindult az Áldozatok nyitott könyve projekt, amely egyedülálló Európában, de lehet, hogy a világon is. Ez egy olyan szoftver, amely révén területenként kereshető azon személyek neve, akik Jugoszláviában a kommunista rémuralom elszabadulása nyomán haltak erőszakos halált. Az ideiglenes nyilvántartásban szereplő 35 ezernél is több áldozatból eddig mintegy 20 ezernek az adatait vitték be az adattárba, s ezek a már említett szoftver segítségével kikereshetők – mondta dr. Srđan Cvetković, az állami bizottság titkára.
Az adattár (adatbázis) egyelőre csak cirill betűs verzióban érhető el. Ugyan miért is írnák le pl. magyar áldozatok nevét magyarul? Döbbenetes, hogy ennyi megkínzatás és elhallgatás után még ennyi sem jár a hazájukból, házaikból és véreikből is kiforgatott, túlélő magyaroknak!
Minden adat tartalmazza majd – ahogy ígérik – az adatforrást is, vagyis azok a polgárok, akik szeretnék megindítani hozzátartozójuk vagy ismerősük rehabilitálását, a honlapon keresztül juthatnak a legmegbízhatóbb információkhoz. Ez voltaképpen az egész tervezet (projektum) célja is, hogy legyen valamiféle „közszolgálat” ebben a vonatkozásban a rehabilitáció és a restitúció során, egy „nyitott könyv”, amelybe adatokat is lehet feltölteni, megváltoztatni, kijavítani újabb vagy más források alapján – magyarázta Srđan Cvetković.
A rendszer több mint 20 kategóriában képes elkészíteni a kért jelentést: terület, nemzeti(ségi) hovatartozás, politikai meggyőződés, elhalálozási idő, az áldozatok szociális helyzete, illetve más ismérvek alapján.
Mint Srđan Cvetković megjegyezte, a vállalkozás tető alá hozói tisztában vannak azzal, hogy munkájuk során óhatatlanul hibáznak, ellentmondásokba ütköznek, ezért lehetővé tették a polgárok számára, hogy a honlap tetején lévő „postaládán” keresztül közöljék észrevételeiket, illetve helyreigazításaikat. Így nem csak pontosabb lehet a nyilvántartás, de teljesebbé ki is egészülhet.

67 esztendeig tartották magukban fájdalmukat a – gyakran mindenükből kiforgatott – túlélők. Azt csak remélhetjük, hogy a hozzászólásaikat nem cenzúrázzák és azt különösen reméljük, hogy a hozzászólások nyomán nem indul el a bátor hozzátartozók és barátok iránti újabb hajtóvadászat. Ez lesz a Délvidéket ma is megszállása alatt tartó Szerbia vizsgamunkája az EU-csatlakozásához.

Az adattár elkészültével pedig végre déli szomszédaink szembe nézhetnek múltjukkal, elkészíthetik számvetésüket és a felelősök immár az áldozatok hozzátartozóinak – a holokauszttúlélőknek – teljeskörű kártérítésére is megtehetik méltó tétjeiket, az emlékmúzeumok létrehozására pedig bűnbánó javaslataikat.

Dr Sz L

http://www.vajma.info/cikk/tukor/4885/Huszezer-nevet-tartalmazo-adatbazis-a-kommunizmus-aldozatairol.html

Ajánlott olvasmány (rádiómelléklettel) : Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide!

The post Adattár a jugoszláv rémuralom áldozatairól appeared first on Szögedöm.hu.

A Délvidéki Holokauszt képekben – állandó tárlaton Kiállítás Újszegeden a Rendezvényházban Tekintse meg Ön is a 67 éven át elhallgatott gyalázatot! Százezer magyar lélek vár az enyhülésre, a megismerő, megértő megbékélésre. A Délvidéki Holokauszt túlélői pedig a méltó és teljeskörű kárpótlásra. Ismerje meg Ön is a Délvidéki Vadrác Terror történetét! Érezze át a túlélőkkel az elhallgatottság nyomasztó súlyát! Törjük át a hallgatás falát!

The post A Délvidéki Holokauszt képekben appeared first on Szögedöm.hu.