Himnusz Achívumok - Szögedöm.hu %

Átadták a Himnusz új zenei és képi változatát

Admin — Wed, 23 Jan 2013 17:28:43 +0000

Ünnepélyes keretek között átadta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a Himnusz új zenei és képi megjelenítését tartalmazó CD-t és DVD-t a magyarországi és a külhoni magyar általános iskolák képviselőinek kedden az Országházban.
Böröcz István Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelenlétében nyújtotta át a kép- és hanghordozókat Lélfai Koppánynak, a határon túli magyar iskolákkal kapcsolatot tartó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának, valamint Marekné Pintér Arankának, a magyarországi iskolákat összefogó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott vezetőjének.
A közmédia a magyar kultúra napján, a Himnusz születésének 190. évfordulója alkalmából adta át a Himnusz, a Szózat és a Székely Himnusz új változatait, amelyeket a közmédia szerves részét képező MR Zenei Együttesek – MR Szimfonikusok, MR Énekkar és MR Gyermekkórus – részvételével készített az MTVA.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: „ez a CD valódi nemzetegyesítés”, Budapesttől Csíkszeredán át Kassáig, szerte a nagyvilágban, a diaszpóra magyarságában ez a himnuszfelvétel fog felcsendülni.
Hozzátette: szeretnék, ha a felvételeket a nagykövetségek is megkapnák, hogy az állampolgársági eskütételeken elhangozhasson, ahogy különböző sporteseményeken, és az iskolákban is.
A kereszténydemokrata politikus szimbolikusnak nevezte az átadás helyszínét, a Parlamentben a Szent Korona mellett. Ez – mint mondta -, a magyar történelmi sorsközösség, magyar megmaradás szimbóluma. Kiemelte: az Országház 2014-től a külhoniakra kiterjesztett szavazatoknak köszönhetően valóban az egyetemes magyarság háza lesz.
Hogy otthon lehessünk a világban, szükség van összetartó kapcsokra, amelyet a kultúra hordoz – mondta Böröcz István, aki szerint a nemzetet a szimbólumok segíthetik abban, hogy közösségét megtarthassa.
Felidézte: a közmédia majd egy éve látott hozzá ahhoz a munkához, amelynek keretében a nemzeti imádság mellett a Szózatról és a Székely Himnuszról is új felvételt készített.
Később az MTVA azt tűzte ki célul, hogy a nagyzenekari, énekkari, gyermekkari és az egyedülálló jelnyelvi feldolgozás eljusson Magyarország valamennyi iskolájába. „Ám a határon nem akartunk megállni” – fogalmazott a vezérigazgató, aki köszönetet mondott a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Klebelsberg központ segítségéért.
Böröcz István háláját fejezte ki az alkotóknak is: Rúzsa Magdi énekesnőnek, Oláh Vilmos koncertmesternek, Sárközi Gyula koreográfusnak, Zilahy Tamás rendezőnek, a több mint ötven jeltolmácsnak és a csaknem ezer résztvevő gyermeknek és tanáraiknak.
A hanghordozón a Himnusz négy változata szerepel: Kölcsey Ferenc versének Erkel Ferenc által megzenésített dallamát az MR Gyermekkórusa, valamint Rúzsa Magdi is előadja, míg két verzió az Erkel Ferenc által megzenésített és Dohnányi Ernő által átdolgozott változatában szerepel. Egy az MR Énekkar és az MR Szimfonikusok előadásában Vajda Gergely vezényletében, egy pedig ének nélkül, Somos Csaba vezényletében.
Vörösmarty Mihály Szózatának Egressy Béni és Dohnányi Ernő által megzenésített változatát az MR Énekkar, gyermekkórus és szimfonikus zenekar együtt adja elő, a Mihalik Kálmán és Csanády György által szerzett Székely Himnuszt pedig az MR Énekkar énekli és az MR Szimfonikusok játssza.

The post Átadták a Himnusz új zenei és képi változatát appeared first on Szögedöm.hu.

A Ferencváros ( A Fradi ) is kiáll a Veszprém mellett himnusz-ügyben

Dr. Szabó László — Sun, 25 Mar 2012 12:20:02 +0000

Az FTC vezetősége kiáll az MKB Veszprém csapata mellett, amely ellen az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) eljárást indított, amiatt, hogy hazai nemzetközi találkozók előtt a helyi közönség elénekli a magyar himnuszt.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, veszprémi országgyűlési képviselő (Fidesz) és Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) szombaton jelezte: levelet írnak az EHF-nek, és magyarázatot kérnek, miért nem lehet elénekelni a Himnuszt kézilabda-mérkőzések előtt.
„A Ferencvárosi Torna Club vezetői elfogadhatatlannak tartják azt a szabályozást, amely megtiltja, hogy egy nemzetközi mérkőzés előtt a szurkolók elénekeljék hazájuk himnuszát” – tudatta az MTI-vel vasárnapi közleményében a fővárosi egyesület. „A Fradi összes sportolója és vezetője ezúton szeretné kifejezni erkölcsi támogatását az MKB Veszprém kézilabdacsapatának és az együttes összes szurkolójának. Amennyiben az EHF pénzbüntetéssel sújtaná a veszprémi csapatot, az FTC kész anyagi segítséget is nyújtani.”
A veszprémiek lehetséges büntetése több millió forintig terjedhet. Az ügyben a kontinentális szövetség illetékes bírósága jár el, s a klub már elküldte írásban a védekezését.
Ez EHF szabályzata csak klubrendezvények előtt tiltja a himnuszok lejátszását, illetve eléneklését. A szövetség érvelése szerint a találkozók előtti ceremónia feszes időrendje erre nem ad időt.
A klub, valamint a Veszprém Kézilabda Fan Club az EHF eljárás hatására arra kérte a szurkolókat, hogy ne énekeljék el a Himnuszt a Bajnokok Ligája-mérkőzéseken.

(MTI )

The post A Ferencváros ( A Fradi ) is kiáll a Veszprém mellett himnusz-ügyben appeared first on Szögedöm.hu.

Navracsics Tibor és Porga Gyula elfogadhatatlannak tartja az EHF himnusz-szabályzatát

Dr. Szabó László — Sat, 24 Mar 2012 19:40:23 +0000

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, veszprémi országgyűlési képviselő, valamint Porga Gyula, Veszprém polgármestere is elfogadhatatlannak tartja az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) azon rendelkezését, mely nem engedélyezi klubrendezvények előtt a himnuszok lejátszását, eléneklését.

Navracsics Tibor (Fidesz) és Porga Gyula (Fidesz-KDNP) – ahogy a szombati, a futsal Magyar Kupa négyes döntőjét felvezető veszprémi sajtótájékoztatón jelezték – levelet írnak az EHF-nek, és magyarázatot kérnek, miért nem lehet elénekelni a Himnuszt kézilabda-mérkőzések előtt.
Az EHF a héten indított eljárást a spanyol Ademar Leónt vasárnap Bajnokok Ligája nyolcaddöntő-visszavágón fogadó MKB Veszprém ellen, mert a klub hazai nemzetközi találkozói előtt a helyi közönség elénekli a magyar himnuszt. A lehetséges büntetés több millió forintig terjedhet. Az ügyben a kontinentális szövetség illetékes bírósága jár el, s a klub már elküldte írásban a védekezését.
„A Himnuszt bárkinek bárhol jogában áll elénekelni. Elfogadhatatlan, hogy meg akarják tiltani magyar állampolgároknak, hogy Magyarország területén elénekelhessék a Himnuszt” – mondta Navracsics Tibor.
Ez EHF szabályzata csak klubrendezvények előtt tiltja a himnuszok lejátszását, illetve eléneklését. A szövetség érvelése szerint a találkozók előtti ceremónia feszes időrendje erre nem ad időt.
Porga Gyula polgármester butaságnak és ostobaságnak nevezte az EHF szabályát és azt is, hogy ezért szankció járhat. A szövetségnek címzett levelükkel kapcsolatban jelezte: bíznak benne, hogy annak hatására elérik, a jövőben senkit se zavarjon majd a himnusz eléneklése a mérkőzések előtt.
Navracsics Tibor utalt rá, hogy a veszprémi szurkolók eddig is elénekelték a Himnuszt, az ellenfelek ezt a helyi szokást tiszteletben tartották, és megítélése szerint a meccsek előtti felvezetés során ennek bele kell férnie az időbe.
„Ha a veszprémi szurkolók el akarják énekelni a Himnuszt, tegyék meg! Amennyiben ezért büntetés jár, vállaljuk, és gyűjtést szervezünk az összeg befizetésére” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A klub, valamint a Veszprém Kézilabda Fan Club az EHF eljárás hatására arra kérte a szurkolókat, hogy ne énekeljék el a Himnuszt a Bajnokok Ligája-mérkőzéseken.

The post Navracsics Tibor és Porga Gyula elfogadhatatlannak tartja az EHF himnusz-szabályzatát appeared first on Szögedöm.hu.

Megkésett(?) gondolatok a Magyar Kultúra Napjához

Admin — Thu, 23 Feb 2012 20:05:14 +0000

A himnusz kézirata

1989 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. E napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz (Hymnus) című versét, mely azóta Erkel Ferenc dallamaival (1844) hazánk nemzeti himnuszává vált.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza

Szegeden a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva adták át idén is a Szeged kultúrájáért díjakat és a Kölcsey-érmeket.

Tulajdonképpen (alapvetően, végül is) a Himnusz napja (lenne) január 22-ike, de ünnep-e még – vagy csak megemlékezés, s mint ilyen, inkább kötelességszerűen kipipálandó esemény, mint belső késztetésből fakadó örömforrás?

Rögtön föl is tehetjük a kérdést, elsősorban magunknak, el tudnánk-e mondani, akár kisebb hibákkal is, himnuszunknak mind a nyolc versszakát? Úgy sejtem, kisebbségben vannak, akik (még) tudják könyv nélkül a Himnuszt. (És nem csak a Himnuszt.) S vajon hányan olvassák el ilyenkor, újra, legalább évente egyszer, ezen a napon Kölcsey Himnuszát? Találgatás helyett inkább buzdítsuk az olvasót erre. Bár aki ezt a cikket elolvassa, valószínűleg magától olvassa a verseket is. Bizonyosan.

Lehetne értekezni irodalmunk, nyelvünk állapotáról – és az úgynevezett magyartanításról.

Vagy gondoljunk csupán a Magyar Tudományos Akadémia indulására, alapcéljára: a „szép művészségek” és a nemzeti nyelv „kimíveltetésére”. Hogyan is áll az Akadémia mai napság ezen célkitűzések megvalósításával, vagy legalább alapeszméinek őrzésével? Kiváló alkalom lenne az ország népét tájékoztatni erről.

És ha már a Himnusz és nyelvünk ügye, állapota – akkor essék szó a reformkorról is.

Haza és haladás, „a haza minden előtt” – elkerülhetetlen a párhuzam keresése napjainkkal…

A reformkor eszméinek napirenden tartása leginkább a mai elitet érintheti kényelmetlenül, ezért nem emlegetik mostanában még annyi lelkesedéssel sem, mint korábban, akárcsak a valamilyen varázsütésre eltűnt polgárságot, polgári értékeket sem.

Nem is oly régen még tervezték Horváth Mihály Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig című munkájának újrakiadását (1864-ben jelent meg először Genfben, másodjára Pesten 1867-ben), de nem jelent meg a mű majdnem másfél évszázada, holott egyedülálló alap- és emlékműve a reformkornak, a szerző pedig a szegedieknek is ismert (ha másról nem, az utcájáról). És emellett élvezetes olvasmány, csodaszép szöveg, melyet még szívvel is írtak.

A magyar nyelv és irodalom ügye a kultúra napján is, mint mindennapjainkban, meglehetősen háttérbe szorult, akárcsak az Akadémián. Sorskérdéseink taglalásakor a magyar nyelv ügye a legritkábban kerül komolyan szóba. (A magyar nyelv tanulására legfeljebb külföldiek kapnak ösztöndíjat, a magyar diákok felsőfokú nyelvvizsgával a zsebükben elhiszik, hogy bírják az adott idegen nyelvet, legfeljebb magyarul nem tudják kifejezni magukat…) Aligha csak Kölcsey, és különösen Vörösmarty, nem lelné honát a hazában. A magyar nyelv és irodalom ügyét, mint minden kultúra (egyik vagy legfőbb) alapját, magáénak érző filosz/bölcsész is komoly bajba kerülne, ha össze kellene egyeztetnie a hangzatos szólamokat a napi gyakorlattal. Vajon miért hiszik, hogy a nemzeti nyelv és irodalom kenyéren és vízen is eléldegél? Ez egyébként igaz! De nem jogosít föl arra, hogy vízen és kenyéren tartsák is! Az idei díjazottak között szintén alulreprezentáltak az ünnep alapját szolgáltató „szakma” képviselői. Most már nem ünneprontás, majdnem egy évig, ha emlékeztetünk erre, és arra is, hogy e látványos mellőzés ellenére a díjosztók nagyon is sokat merítenek (még?!) az irodalomból…

Zsoldos Sándor

The post Megkésett(?) gondolatok a Magyar Kultúra Napjához appeared first on Szögedöm.hu.