1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös városba, Budapestre.

Filmen is fönnmaradt ez az esemény a még néma Magyar Filmhiradó közreműködésével:

Horthy Miklós beszéde
1919 november 16.-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek.

Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett.

Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében.

A beszéd fönnmaradt eredetijét az antimagyar rasszista öncsövező (youtube) persze törölte…
Így csak kommentárral hallhatjuk e történelmi beszédet, amely a fölszabadulás napján elhangzott…

A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz…

De mi újság a ma is antihorthysta Vörös Szegeden?! Ahonnan Kormányzó Urunk a bűnös főváros fölszabadítására indult… A Nagy Vörös Terror meg a honvesztő Lenin-fiúk által szétvert Horthy-dombormű Szegeden máig sem áll a helyén:

A Horthy Miklós kormányzása idején – a Kormányzó támogatásával – épített szegedi Dóm fölújítása sem nyújtott elegendő alkalmat a méltatlanul elpusztított remekmű helyreállítására…
Talán még mindig vannak olyan szégyentelen agymosottak, akik szégyellnek, vagy félnek kiállni a Magyar Kormányzó mellett…
Elvégre is Európában ma is fortélyos félelem igazgat.
De talán ez is jelképes: végtére is elölről Horthy Miklós kormányzónk hiányzik, templomunk farában pedig a magyarok holokausztjának – százezer hiányzó magyarnak –  emlékműve nem áll!
Minden magyar reménykedik benne, hogy egyszer majd az idegen holokauszt-emlékművek sorában a Délvidéki Magyar Holokauszt emlékművének fölállításával a szögedi Horthy-emlékmű is föltámadhat egyszer!

Dr Szabó László

Ajánlott olvasmány még:

Horthy Miklós emlékezete 2009-02-09 – ujszeged.hu

A Horthy-korszak téves értékelése

Ki kell irtanunk minden mérget a nemzet testéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál – idézi Horthy Miklóst a kerek évfordulón a Magyar Hírlap Babucs Zoltán által jegyzett megemlékező cikke.

The post Horthy Miklós beszéde a bűnös Budapest fölszabadulása napján appeared first on Szögedöm.hu.

1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös városba, Budapestre.

Horthy Miklós beszéde
1919. november 16.-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek.

Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett.

Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében.

A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.

De mi újság nálunk?! Ahonnan a Kormányzó Úr a bűnös főváros fölszabadítására elindult… A Nagy Vörös Terror meg a honvesztő Lenin-fiúk által szétvert Horthy-dombormű Szegeden máig sem áll a helyén:

A Horthy Miklós kormányzása idején – a Kormányzó támogatásával – épített szegedi Dóm fölújítása sem nyújtott elegendő alkalmat a méltatlanul elpusztított remekmű helyreállítására…
Talán még mindig vannak, akik szégyellnek, vagy félnek kiállni a Magyar Kormányzó mellett…
Elvégre is Európában ma is fortélyos félelem igazgat.
De talán ez is jelképes: végtére is elölről Horthy Miklós kormányzónk hiányzik, templomunk farában pedig a magyarok holokausztjának – százezer hiányzó magyarnak –  emlékműve nem áll!
Minden magyar reménykedik benne, hogy egyszer majd az idegen holokauszt-emlékművek sorában a Délvidéki Magyar Holokauszt emlékművének fölállításával a szögedi Horthy-emlékmű is föltámadhat egyszer!

Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László

Ajánlott olvasmány még:

Horthy Miklós emlékezete 2009-02-09 – ujszeged.hu

A Horthy-korszak téves értékelése

The post Horthy Miklós kormányzó úr beszéde Budapest fölszabadulása napján appeared first on Szögedöm.hu.

Ezek a ságvári-rajongók talán az ál-iszlám állat terroristáival is rokonszenveznek?
Nimrud elpusztítóival? Lásd: Megsemmisült Nimrud városa

Mert ezek a pokolfajzatok bizony rokonlelkek!
Rend, Értékek és Kultúra esküdt ellenségei.
A MI ellenségeink…

Ságvárit a kommunista agitátort, a magyarság ellen uszító mételyt, a 32 álnevű, lesből sunnyogó, rendőrökre támadó cukrászdai orvlövészt, „bátor” bűne elől menekülő futás közben hátulról érte a halálos lövés. Míg 1944-ben magyarok a Haza védelmében a fronton haltak, ő – hamis papírokkal – cukrászdákban kávézgatott…
Élte világát és a bűnös városban rendfenntartó csendőrökre lövöldözött…
Milyen érdekes!?

A „balhős” az őt igazoltató csendőrökre a Budakeszi úti Nagy cukrászdában (ma Remiz étterem) tüzet nyitott. Azok pedig – kötelességüket teljesítve – visszalőttek!
Amikor a csendőrgyilkos sebesültet a neve felől kérdezték, azt felelte: “Harminckét nevem volt, találjátok ki, melyik az igazi!” – No ilyen kőkemény „hős”, egy bálványozni való balvezér!
Roncsországban…

A harminckétnevű Ságvári(?) Endre “ártatlan” terrorista mosolya

Ki is volt ő? – Magyarország kommunista megszállásának előkészítője! Magyarország aknamunkása. A szovjetek szálláscsinálója!
A hazaárulást, Hazájának(?) idegen, kommunista megszállását pedig sikerre vitte!
Balterror éveiben ezért is lett belőle balbálvány!

Szép dolog a baloldaliság. Volt idő, hogy haladó, mi több, építő gondolkodás(mód)nak számított a „baloldaliság”.
Csakhogy a problémás Spitzer fiú (ez egy másik neve, az eredeti neve) nem baloldali volt, hanem kommunista szovjet ügynök! Egy aknamunkás. Hazaáruló!
A baloldaliságot a hazaárulással összemosni ugyan kinek lehet az érdeke ma (is) ?

A sebesülten is intézkedő csendőr-főtörzsőrmestert, Kristóf Lászlót a kommunisták 15 év múlva, 1959-ben “fasisztaként” kirekesztve ki is végezték. A végrehajtott ítéletet csaknem 50 év múlva, 2006-ban hatályon kívül helyezték, hiszen a csendőr a hatályos jog szerint járt el, a kötelességét teljesítette (amikor a csendőrgyilkosra visszalőtt).
Képzeljük csak el! Például manapság egy köztörvényes bűnöző rendőrökre lövöldöz… Rögtön háromra is! Egyiket pedig halálosan megsebesíti…
„Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen találta.” (Rendőri jelentés)

Vajon mi lenne a sorsa ma egy ilyen terroristának? Európa bármelyik országában…
Mi is történt nemrég a franc-arabokkal?! … mint a veszett kutyát! Békeidőben…
Ez az ajnározott kommunista fölforgató és hivatásos munkakerülő azonban háborús időkben tette ezt!
Míg mások – igaz magyarok – a hadszíntereinken a Hazánkért az életüket áldozták…
Ő a hátországban kávézgatva főállásban bomlasztott !!! Vígszínházban robbantott !!!

Ezzel a senkiházival kapcsolatban a legérdekesebb kérdés az, hogy milyen aljas, sumák csalás-sorozattal úszhatta meg a világháborúban a hadkötelességet, és különösképpen: Hogyan is kerülte el a frontszolgálatot?!
Ahogyan egy a nevével – a 32 neve egyikével – gyalázott nevű tanintézményben végzett bíró megjegyezte a 32 nevére 32 behívó járhatott!
Tehát éppen 32 rendbeli hadiszökevény volt ez a sötétben bújkáló, jellemtelen hazaáruló…

Hogyan is úszhatta meg a frontszolgálatot a SAS behívók és a Don-kanyar idején ?
Talán némi magyarázatot adhat erre, hogy apja, dr. Ságvári (Spitzer) Sándor híres és befolyásos ügyvéd volt Budapesten…

Magyarok a Don-kanyarban… míg a vörös „hős” terrorista a hátországban kávézgatott…

Egy egészséges világban, egy magyar rendben a kötelességteljesítés közben lelőtt csendőr-hős, vagy a terroristát sikeresen lefegyverző magyar csendőr nevét érdemelné egy tisztes magyar iskola. Biztos akad még Budán egy, vagy két balnevezetű tanintézmény a Nagy cukrászda (Remiz) környékén! Reméljük, a budai hazafiak hamarosan meglelik az erre méltó intézmény(eke)t.
Ha nem, hát a jövő valamely rendőriskolája, vagy csendőrképzője kaphatná meg a hősök, magyar mártírok nevét!

Egy egészséges magyar világban nem terroristák, hanem kötelességteljesítés közben elesett hősök nevét viselné bárhol egy tisztes magyar iskola.
Mégis ma Szegeden még mindig egy magyarok ellen uszító szovjet propagandista nevét nyögi a Hősök kapujának gimnáziuma.

Hol is volt az a rendszerváltás?! Hát itt biztosan nem!
Több, mint 25 évvel az állítólagos „rendszerváltás” után a szovjet propaganda még mindig mételyként emészti a szegedi elméket…

Egy antimagyar fölforgató, frontkerülő, gyáva és sunyi terrorista, csendőrgyilkos nevét viseli egy patinás tanintézmény. Egy olyan magyar városban, ahol egyetlen kommunista rendőrt, vérbírót, de még tömeggyilkos ÁVÓs sem végeztek ki. De még ugyan nem is bántalmazták őket… De még csak kisebb elzárások, vagyonelkobzások sem történtek. De még csak felelősségre sem vonták őket! De még csak a szavazati joguktól sem fosztották meg a Vörös Terror agitátorait!!! Hát talán éppen ez a gond! Ez az oka a vörös fölforgatók arcátlan tobzódásának…
Mert mi megbocsájtunk. Hát lehet, hogy éppen ezért osztják ma is a terrorista észt… Ha rémtetteikért nem fizettettük meg drágán őket, hát most ihatjuk az olcsó húsuk híg levét…
Magyaros befogadásunk és megbocsájtásunk már-már fájdalmas, beteges méreteket öltött…

Ez a terrorista gazember 70 éven át nem lett a helyére téve: Hulladék a hulladékgyűjtőbe!

Reméljük, hamarosan megleli már végre a szemét a helyét.

De lássunk hát, keressünk hát egy többre érdemes tanintézménynek “Ságvári”-nál illendőbb nevet!

Betegesen baloskodva lehetne az iskola a “név”-hez betegesen ragaszkodók kedvéért beszélőbben, illendőbben pl. “Harminckét nevű” Gimnázium. – Ez legalább sokatmondó!
De akár valaki MÁS nevét is (ki)érdemelheti egy iskola, melynek soha semmi köze ehhez a fölforgató kommunista agitátorhoz nem volt!

Hát merengjünk csak egy kicsit magyarul! Egy épelméjű magyar világban…

A Hősök kapuján csaknem eredeti fényében pompázik Aba-Novák Vilmos – kommunista műrongálás, devichelés, rávakolás után helyreállított – freskója.

Lehetne hát az ívek iskolája akár Aba-Novák gimnázium is!

A freskó főalakja Horthy Miklós, így a legtermészetesebben adódik: Ez az iskola lehetne végre az Új Magyarország első Horthy Miklós Gimnáziuma. A kormányzó egyébiránt személyesen is részt vett a Hősök kapujának avatásán. (Nem úgy, miként a “harminckétnevű”, aki ekkor is Szegedtől távol, fontosabb bűnei után koslatott…)

A Hősök kapujának homlokzata az Aradi vértanúk terére és a Szőregi csata szép turulos emlékművére néz. Névadója lehetne a tanintézménynek hát bármelyik Szögedében megfordult Aradi Vértanúnk, vagy akár maga ősjelképünk, a Turul is!

Turul Gimnázium! – Milyen szépen is cseng egy Igaz Magyar Városban! Abban a Városban, melyben “turul” néven még magyar sport is született… Éppen 110 esztendeje. A századik szülinapján leszavazta még a napirendről is a helyi balvezetés, mondván: “nem aktuális”! – De eljön még a turul ideje is!

Magam azonban a legillendőbb és leghősebb magyarunkat látnám legszívesebben méltó névadóként: Innen indult a déli harangszót kivívandó Nándorfehérvár diadalára Hunyadi János is. A mai Hősök kapuja és a tanépület vonala előtt vonult el a déli, törökszaggatta végek felé a győzelembe és saját végzetébe…
Egy ideig vonulásának útját Hunyadi János sugárút néven tiszteltük, majd visszakapta eredeti szép nevét. Az iskola másik oldalát határoló út(ca) neve végre a helyére került. Az út és a hős emlékét és nevét pedig megörökölhetné végre az iskola!
Hősiességének emléke Nándorfehérvári Diadal és a déli harangszó, mely emlékeztethet Hunyadira minden délidőben.
Ezzel a Hősök kapuja is új többletértelmet nyer…

Hunyadi János nevét már viselte ez az iskola 1956 forradalmian magyar heteiben.
Majd visszatért a Vörös Terror, megint maga alá temetve minden Szabad Szegedi Gondolatot…
Úgy tűnik, a Vörös Terror máig is él és virul Szegeden!
Dübörög – no nem a gazdaság, hanem – a balveretű terror-ajnározás!
A józan ész és a magyar szellem szóhoz nem jut…

Magam ugyan “radnótis” voltam, de a fiaimat szívesen adnám a Hunyadi Gimnáziumba!
Innen indíthatnánk útjára – Szögedi Szabad Gondolatként – új Nemzeti Ünnepünket:
a Nándorfehérvári Diadal Napját is…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Végezetül: Tudom, hogy túlságosan óvatosan és bal-mértéktartóan fogalmaztam, de…

Ajánlom még figyelmükbe a külföldön élő szegedi tudós, Bor Zsolt akadémikus érzékletes rendszer-ízelítőjét és közintézmény-névváltoztatási javaslatát is:

A kommunizmus hullái Budapest és Szeged közé terítve az űrből is láthatóak…

“Jómagam ságváris vagyok, kötődöm a névhez, mégis úgy gondolom, jobb, ha egy mondvacsinált kommunista hősről hosszú ideig nem nevezünk el gimnáziumot. Ebben a pillanatban két ország épít kommunizmust, Észak-Korea és Kuba, ezek pedig nem a mi mintaképeink. Ötven-száz év múlva ráadásul ezek sem fogják a kommunizmust építeni, és az emberek majd csak arra emlékeznek, hogy a kommunizmus egy véres, brutális diktatúra volt, aminek következtében körülbelül százmillióan haltak meg.
Ha százmillió embert, százmillió hullát egymás mellé helyezünk, az kétszázmillió méter: ötször körbeéri a Földet az Egyenlítő mentén. Ennyien estek áldozatul a kommunizmusnak!
Hadd mondjak még egy példát: kétszázezer kilométerről van szó, mármost Szeged és Budapest távolsága mintegy kétszáz kilométer, tehát ha lepakolnánk a hullákat, akkor ezer sort tennének ki egy kilométer szélesen. Ekkora hullasort termelt a kommunizmus, ezt szabad szemmel az űrből is lehetne látni.
Világos, hogy a Ságvári néven előbb-utóbb változtatni kell.
Megfontolandónak tartom a Klebelsberg Kuno elnevezését, hiszen ő mint kultuszminiszter, mint országgyűlési képviselő rengeteget tett Szegedért, a város díszpolgára, ráadásul mindössze 150 méterre van eltemetve a Hősök kapujától, melyet szintén ő álmodott meg.” – vallja Bor Zsolt, a szegedi akadémikus.

Szegedi Egyetemalapítók – jobbról elől Klébelsberg Kunó áll.

Ajánlott olvasmány még: Ságvári vagy Klébi? (Firbi) – Szegedi zűrös névadások

SÁGVÁRI ÁTNEVEZTESSÉK!

Véleménydiktatúra tombol – 29:8 Ságvári „javára

A csendőrgyilkos moszkovita még mindig példakép?

Rendőri jelentés – “harminckétnevű” Ságvári Endre

Hősök Kapuja

The post Ságvári – A moszkovita terrorista még mindig példakép? appeared first on Szögedöm.hu.

Számos tanítványommal azért romlott meg a viszonyom, mert megpróbáltam meggyőzni őket Horthy Miklós nemzet iránti tiszteletéről, jó szándékáról, becsületes államfői cselekedeteiről. Tekintettel, hogy máig nem volt rendszerváltás, a nemzetpusztító Tanácsköztársaság népbiztosainak leszármazottai uralják a közéletet, a médiát, a művészeti életet, akik egy kivételével (Garbai Sándor) zsidók voltak.

A Horthy börtönében sínylődő kártékony gazemberek (Rákosi (Rozenfeld) Mátyás, Révai József), aztán Gerő Ernő, Péter Gábor (Eisenberger Benjamin) és társaik szolgálták ki a szovjet elnyomás évtizedeit, likvidálták a magyar arisztokráciát, tették tönkre az értelmiséget, verték a kulákokat, papokat. Hithű kommunisták voltak az átkosban, most pedig sokszoros milliárdos „vállalkozók”. Mert a volt KISZ- párttitkárok, vállalatvezetők, tsz-elnökök, amerikai támogatással (Soros /Schwartz/ György) hajtották végre a privatizációt, lopták szét nemzeti vagyonunkat, tették tönkre mezőgazdaságunkat, iparunkat, közbiztonságunkat, tüntették el aranykészletünket (Surányi).
S mindezek után még ők átkozzák a Horthy-korszakot, hogy az egész magyarságot kollektíve bűnösnek tüntetve fel a zsidók deportálásáért, rendszeresen tetemes összegekkel csapolják meg a magyar államkasszát. A magyarság bűntudatának ébrentartása jó biznisz számukra (biztos lóvé), ezért hazaáruló módon szapulják demokratikusan választott vezetőinket. Állandóan hazudoznak, ködösítenek, meghamisítják közelmúlt történelmünket, pedig szüleink, nagyszüleink meséltek arról, hogy mennyivel különb életszínvonal, egymás iránti tisztelet, becsület és főleg közbiztonság volt a Horthy-korszakban. Az első világháború borzalmai, a trianoni sokk, az elkapcsolt országrészekből menekültek fogadása, elhelyezése, az 1929-33-as gazdasági világválság ellenére Horthy és kormánya csodát művelt 17 év alatt: a magyar pengő a világ egyik legjobb valutája volt, azonos értékű a tallérból származott dollárral és a Ferenc József-kori koronással.

Vezető politikusaink tiszteletreméltó, becsületes, művelt úriemberek voltak (Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Bethlen István), amilyen formátumú államférfiak ma nincsenek.

Jellemző módon azért maradt el máig az elszámoltatás (nem is lesz), mert ahogy Balczó András Küldetés c. filmjében fogalmazott 1977-ben: Én tudom, hogy Te mit hazudtál, Te meg azt, hogy én mennyit loptam – és ez a szövetség széttéphetetlen. Vagyis pártoktól függetlenül kölcsönösen van mit egymás szemére vetniük, a mocsok tartja őket össze – ezért nem volt elszámoltatás, a magas pártnyugdíjak mérséklése (Biszkúé még mindig 600.000 fölött van), csak maszatolás folyik devizahitelesek ügyében és máig hallgatnak az ügynöklistával (mert az országgyűlési képviselők jelentős része rokonilag érintett.

Dr. Somorjai Ferenc

Ajánlott olvasmány: Horthy Miklós beszéde 1919. november 16.-án,
Budapest fölszabadulása alkalmából

The post A Horthy-korszak téves értékelése appeared first on Szögedöm.hu.

Horthy Miklós beszéde 1919. november 16.-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

„Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.”

The post Horthy Miklós beszéde 1919. november 16.-án, budapesti bevonulása alkalmából appeared first on Szögedöm.hu.

Kezdeményezem, hogy városuk kapja vissza v. nagybányai Horthy Miklós szobrát!

A mellszobor eredeti minta alapján készüljön el, és régi helyén kerüljön felállításra. Mostanában a kenderesi Horthy liget, Horthy M. szobor, a pátyi Horthy köz, a Szabadság téri Horthy mellszobor, a Vámház krt-i, szolnoki Horthy István emléktáblák és Kereki község egész alakos Horthy M. szobra került felavatásra hasonló nevű téren. Gyömrő főtere is visszakapta eredeti nevét. Csókakő és Budapest is most tervezi Horthy szobor felállítását.

Balatonfüred a magyar tenger gyöngyszeme. Novara kapitányának, Magyarország Kormányzójának eredeti szobrát a kommunista elvtársak tüntették el 1945-ben.

Tisztelettel, Nagy Zsolt országzászló kutató, a Vitézi Rend tagja

…

Szögedi olvasóink tájékoztatására:

Az elpusztított Horthy-emlékmű Szegeden…

A szovjet betörés és Magyarország kommunista megszállása után az antimagyar terror elpusztította az egyetemalapító magyar kormányzó gyönyörű emlékművét. A Szögedi Védegylet (a városvédő egyesület) az eredeti pontos másának fölállítását tervezi.

A Város balvezetése (a Horthy alapította egyetemről kiszabadult Lenin-fiókák közjóllakott kis csapata) ennek támogatására, de még a Dóm téri Dicscsarnok, a Pantheon Horthy-szobrának fölállítására sem mozdult…

A gyökértelen gyüttmöntek lelkivilága: „A múltat végképp eltörölni…” – hangzik az internáci terror himnusza, az Internacionálé.

Nemhiába! „Materialisták”! – Minden az anyagin múlik!
A Város-vesztő otromba vasbeton-panamákból pedig többet lehet sikkasztani! Az vérgőzös eszméből mára csak ennyi maradt!

Ahogyan Márai Sándor mondotta: „A kommunistától még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.”

A Horthy-szobrok döntögetői és zsíros állásban terpeszkedő leszármazottaik pedig még mindig szabadlábon rontják a magyar levegőt!

Leventésen is…
Szöbb Jövendőt!
kíván tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök
www.ujszeged.hu

The post Horthy-szobor Balatonfüreden appeared first on Szögedöm.hu.