Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Horthy Miklós kormányzó úr beszéde Budapest fölszabadulása napján

Ma is tanulságos a Kormányzó Úr beszéde, melyet a Vörös Terror eltakarítása nyomán mondott e napon (97 esztendeje)…

1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös városba, Budapestre.

Horthy Miklós beszéde
1919. november 16.-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek.

Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett.

Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében.

A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.

De mi újság nálunk?! Ahonnan a Kormányzó Úr a bűnös főváros fölszabadítására elindult… A Nagy Vörös Terror meg a honvesztő Lenin-fiúk által szétvert Horthy-dombormű Szegeden máig sem áll a helyén:

A Horthy Miklós kormányzása idején – a Kormányzó támogatásával – épített szegedi Dóm fölújítása sem nyújtott elegendő alkalmat a méltatlanul elpusztított remekmű helyreállítására…
Talán még mindig vannak, akik szégyellnek, vagy félnek kiállni a Magyar Kormányzó mellett…
Elvégre is Európában ma is fortélyos félelem igazgat.
De talán ez is jelképes: végtére is elölről Horthy Miklós kormányzónk hiányzik, templomunk farában pedig a magyarok holokausztjának – százezer hiányzó magyarnak –  emlékműve nem áll!
Minden magyar reménykedik benne, hogy egyszer majd az idegen holokauszt-emlékművek sorában a Délvidéki Magyar Holokauszt emlékművének fölállításával a szögedi Horthy-emlékmű is föltámadhat egyszer!

Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László

Ajánlott olvasmány még:

Horthy Miklós emlékezete 2009-02-09 – ujszeged.hu

A Horthy-korszak téves értékelése
A Horthy-korszak téves értékelése
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Hírek

Esti fények
Esti fények
2024 máj. 25.
Újszegedi Nagy Árvíz
2024 máj. 25.
Kátyúváros
Kátyúváros
2024 máj. 23.
Juhász Gyula – Május
Juhász Gyula – Május
2024 máj. 21.
A TÁPAI KRISZTUS
A TÁPAI KRISZTUS
2024 máj. 20.
Berzsenyi szülinapján
Berzsenyi szülinapján
2024 máj. 7.

Gyalu – Szent Sebestyén

2024 márc. 27.
Gyalu – Szent Sebestyén

Kalendárium

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)