Egy szebb korban nemzeti ünnepet is ülnénk a Dél-Fölvidéken, amely természetesen magyar !
Néhány ezer éve az. Most szépen 101 esztendő után meg az lesz majd megint…
A görögök csaknem félezer évet, a zsidók meg csaknem kétezer évet vártak a szabad országukra.
Hát százegynéhányat akár mi is kibirunk…  

A cseh terror alól 1939-ben fölszabadul a Fölvidék „Szlovákia” néven…

A szlovák sovinizmus és fasiszmus nagy virágkorában tombolt a nemzeti tót öntudat. A magyar koronához való ésszerű visszatérés helyett mennél nagyobb magyar földeket áhítottak kiszakítani maguknak… A mi kitanított tótjaink…

„… Oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.” – Kánya Kálmán

Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Felvidék…

Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter 1938 Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.

Balról jobbra: František Chvalkovský, Galeazzo Ciano, Joachim von Ribbentrop, Kánya Kálmán

A nemzet szégyene, hogy talján barátunk és jótevőnk, gróf Ciano szobra máig sem áll ! De még utcák sem őrzik neve hírét, amíg népirtó, nemzetsírásó komcsik nevei tolakszanak mindenütt a látkörünkbe.
Pl. Budán ZSIGMOND KIRÁLY ÚTJA ma is egy internáci komcsi, Frankel Leó nevén szégyenkezik !!!
Az avítt kommunista utcanevek új keresztelőjénél Galeazzo Ciano neve kell derengjen az Első Bécsi Döntés fényében e napon, minden magyarnak…

A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki.

Északnyugat-Magyarország terképe a hazatért Csallóközzel 1940-ben

A Trianonban elbitorolt területekből 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) jutott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, amiből 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa…

Cselényi József – Mindent vissza 

Mindent vissza!

Ipolyságon magyar zászló,
De még vár Komárom.
A pozsonyi sétatéri hív,
S a kassai várrom,
Losonc, Rozsnyó, Ungvár népe
Jelszavunkat issza,
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vissza a szép Felvidékünk
Minden hegyét, völgyét.
Vissza a dús erdeinknek
Minden egyes tölgyét.
Folyóinkat, melyek vizét
A mi földünk issza!
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vág völgyében magyar nóta
Száll a magas égnek,
S a Kárpátok ormain még
Őrtüzeink égnek.
Nyitra, Ipoly, s a kis Hernád
Vize ma még tiszta
De piros lesz, ha nem kapunk
Mindent, mindent vissza!

E korabeli magyar nóta ma minden magyar gyermek alapdala kell hogy legyen ! Hiszen…
Gyáva népnek nincs Hazája !!!

A nóta értékét is visszaadja: Mindent vissza – Legyen úgy, mint régen volt – Cselényi József énekel…

A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt kitőrő örömmel fogadták fiainkat. 

1938 november 10.-én a Magyar Honvédség bevonul a fölszabadult magyar Losoncra…

Ajánlott olvasmány az előzmények jobb megértéséhez:

A LEGBÁTRABB VÁROS – 100 ÉVE

FÜLEK VÁRA MEGSZÁLLVA !

Fülek ( németül Fileck, tótul Fiľakovo ) máig is magyar többségű város. Ma egy idegen megszálló országban, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, az ethnikai piszkolgatások nyomán is csak negyedényi szlovák kisebbséggel, egy úgynevezett Szlovákiában !!! Helyesebben antimagyar Fasisz-Tótia‘ban… ahol csak 2/3 meri magát magyarnak vallani… bár 3/4-nek az anyanyelve magyar…

Olvasói válaszlevél:

Kedves Laci. Tudod, mennyire foglalkoztat ez a kérdés, a trianoni határokon kívül a Felvidéken jártam legtöbbet.

Egyetlen mondat döntött abban, hogy 1945-ben miért nem tértek vissza az anyaországhoz (mert sokan így nevezték közülük is) a szlovákok. Benes megkérdezte egyiküktől: hol akartok ülni a béketárgyaláson, a győztesek vagy a vesztesek oldalán? Mert akkor lesz megint Csehszlovákia. Hát lett, Benes dekrétumokkal, kassai kormányprogrammal.

Baráti üdvözlettel:  Leksi

The post I.Bécsi döntés – 1938 november 2.-án appeared first on Szögedöm.hu.

Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében. Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, „hogy annak fényénél múljon ki a világból”. Szentelt gyertya égett a halott mellett is. Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották. Ugyancsak az egész nyelvterületen elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték.
Ugyancsak általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Általában úgy vélik, hogy ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ellenkező esetben, a Mura-vidéken úgy tartották, Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél.

The post Gyertyaszentelő Boldogasszony napja appeared first on Szögedöm.hu.

Az első bécsi döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német, és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.
A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki.

Csehszlovákia területi változásai 1938–39-ben

Balról jobbra: František Chvalkovský, Galeazzo Ciano, Joachim von Ribbentrop, Kánya Kálmán

…oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.” – Kánya Kálmán

The post I.Bécsi döntés – 1938. november 2-án appeared first on Szögedöm.hu.

Stetka Gyula festménye (1920)

Bandholtz születése évfordulóján a szobor elé minden évben emlékkoszorút helyez el az amerikai katonai attasé. Illendő lenne, hogy a magyar diplomácia is a legmagasabb szinten képviseltesse magát!

Harry Hill Bandholtz szobra Budapesten, a Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt – Ligeti Miklós alkotása (1936)

Ajánlott olvasmány: An Undiplomatic Diary by the American Member of the Inter-Allied Military Mission to Hungary, (1919-1920)

The post Kalendárium – Mag (október) hava 5.-én 1919. – Harry Hill Bandholtz tábornok appeared first on Szögedöm.hu.

Black – Wonderful Life

Black – Everything’s Coming Up Roses

Black – Wonderful Life (Extended)

Sweetest Smile – Black

Black – Paradise

„Black” – született Colin Vearncombe (Liverpool) a 80-as évek sikeres angol dalnok-dalszövegírója, aki füstös-fátyolos hangjával és szokatlanul szerény megjelenésével lopta be magát rajongói szívébe.

The post Ígéret (május) hava 26.-án – Black – Colin Vearncombe appeared first on Szögedöm.hu.

[1.1.] Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! mélyen megilletődve hajlok meg előtted.

Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdtem, hogy mellemből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, azt tapasztalom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, minthogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak.

[1.2.] Midőn én, mint az ország teljes hatalmú biztosa, s a honvédelmi bizottság egyik tagja, a népfölkelés szervezője, utamban más helyekre bementem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek; de Szegedre azért jöttem, hogy itt a lelkesedést szemléljem.

És én mondhatom, örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést; mert veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutatnak, s melynek láttára némely kicsinyhitűek a fővárosban azt mondták, hogy a magyar nemzet napjai megszámítvák. De én azt mondám: ez nem igaz.

Alkudozásba akartak ereszkedni Jellasichcsal, ama gaz árulóval, kit az ármány pokoli céljainak kivitelére, arra, hogy csak nem rég visszanyert szabadságunkat s függetlenségünket kezünkből újra kicsikarja s a népet újra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt ki. De én azt mondanám, hogy mielőtt a nemzet annyi erővel s küzdelemmel kivívott szabadságából csak egy hajszálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem a népet.

[2.1.] És most, midőn Szeged népét látom, látom szemiben a lelkesedés szikráit, nem késem megírni a fővárosba, hogy Szeged népe az árulóval való minden alkudozás ellen ünnepélyesen tiltakozik. Megírhatom-e ezt? [A nép: meg!]

Igenis, megírom, hogy miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam, kőszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz.

Mikor Krisztus mennyei országát megalapította a földön, egynek választottai közül azt mondá: e kőszálra építem én egyházamat; és én hasonlóan mondom, hogy: Szegedre s ennek lelkes népére építem nemzetem szabadságát és a pokol kapui erőt nem vesznek azon.

Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogyha fölkél és összetart, a ropogva összerogyó ég boltozatait is képes fönntartani erős karjaival.

Hazám fiai! Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló csordáival. Ki tudja, mit hoz reánk ez óra? győzelmet vagy veszteséget? — De győzzünk bár vagy veszítsünk, én Szeged népére mindenesetre számolok. A népre minden esetben szükségünk lesz; ha győzünk, hogy a győzelem gyümölcseit learassa; ha vesztünk, hogy a veszteséget győzelemmé változtassa.

Tehát e fontos órában, e mondhatatlanul fontos pillanatban kérdem: találkozik-e egy fia a hazának, találkozik-e egy polgára e városnak, ki hazája szabadságáért vérét, életét feláldozni kész nem volna? [A nép egyhangúlag: Nem!]

[2.2.] Esküszöm a mindenható Istenre, ki védi az igazságot és a hitszegő árulót megbünteti, esküszöm, hogy hazánk szabadságából egy hajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltatni nem engedek; esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, míg karomat fölemelhetem. A magyarok Istene úgy segéljen és áldjon meg engemet! [A nép e szavakat lefödött fővel s fölemelt kezekkel lelkesülve mondotta el a szónok után.]

[2.3.] Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az országban, s ennek láttára, mint sasok repültek a harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam a kezembe, s megesküdtem, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az elárult haza fiait szabadságának megmentésére, annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. De most, miután Szeged népének lelkesedését látom, bízvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlója alá állok. És én bízom a magyarok Istenében, bízom Szeged népének lelkesedésében, hogy kevés idő múlva mentve lesz a hon; ha pedig a hadi szerencse kevésbé mosolyogna fegyverünkre, ha netán a végrehajtó hatalmat az ármány a fővárosból kiszorítaná, azon esetre Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenteni erősen hiszem.

[3.1.] Szegediek! Testvériség köt össze bennünket. Nincs nemes és nemtelen többé: egy hazának fiai, polgárai, testvérek vagyunk mindnyájan. Tehát testvérileg összetartva ragadjunk fegyvert az árulók ellen, legyünk készen hazánk oltalmára.

[3.2.] Testvérek! Ha úgy jöttem volna e városba, mint valamilyen rendkívüli örömnek, boldogságnak hírnöke, kívánhattam volna talán tőletek koszorúkat; de miután a végre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hívjalak föl, azon virágkoszorúkat, melyeket lelkes hölgyeitek utamba elhintettek, nem tekinthetem másképp, mint előjeléül azon győzelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivívandunk.

[3.3.] Egész életem küzdés és szenvedés vala; de e pillanatban jutalmazva érzem magamat — ám pihenni nem fogok, árva fejemet nyugalomra nem hajtom, míg el nem mondhatom az írás ama szavait: „Most bocsásd el, uram! szolgádat, mert láták szemeim hazám szabadságát, boldogságát megmentve!”

Keblem tele érzéssel, még sok mondanivalóm volna hozzátok; de az érzés elfojtja ajkamon a szót. Különben egypár napig körötökben szándékozván maradni, még lesz alkalmam hozzátok bővebben szólani. De most nézzétek — soha nem sírtam és könnyezek.

Kossuth Lajos

The post Kossuth Lajos beszéde Szeged népéhez appeared first on Szögedöm.hu.

Darvadozás

Tömörkény lócáján ülök, üldögélek,
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.

Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép csöndes tavaszi fuvalmak.

Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali derű és boldog bódulat van.

Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a vén víz és elmúlnak az évek.

Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az élet örök egy csodáján.

A Versös Város – Versös Szöged tervezet keretében a Szögedi Védegylet (Szegedi Városvédő Egyesület) e költemény elhelyezését valahol a Tömörkény Gimnázium tájékán, a Tiszai mellvéden, vagy valahol Tömörkény lerombolt háza helyén (kőlócán) tervezi. Persze kedvelt borozójuk helye, ahol ma a Sellő-ház áll szintúgy megfelelő hellyszín lehet…
Verseink szaporításával a Versös Városban – Versös Szögedön – idővel akár további Tömörkény-lócáknak is hellyet lelhetünk…

Ajánlott olvasmány:

Mészöly Gedeon: A „darvadoz” szó eredete ( Népünk és nyelvünk. Szerk: Bibó István. Szeged, 1933. 1-8. )
Szathmári István: Szó- és szólásmagyarázatok
Nyelv és Tudomány – Mit csinál, aki darvadozik?

Szögedi Darudübögés – II. Fehértavi Darvadozás

Tömörkény lócája – Tömörkény háza

Tömörkénynek – ha városi házát szét is verte a pártos bugrizmus, – tanyai menedékét (apósa tanyáját) Zákányszék határában, a Sebőkhögyben még megmenthetnénk tanya(s)i Tömörkény Emlékháznak.
Ajánlott olvasmány: Péter László – A Sebőkhögyben (A szerette város, 1986.)

Városi háza helyén pedig – míg újjá nem építjük – álljon ott Tömörkény lócája! A reá emlékező, darvadozó költeménnyel…

The post Juhász Gyula – Darvadozás appeared first on Szögedöm.hu.