Scroll To Top

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll !

I.Bécsi döntés – 1938 november 2.-án

Kalendárium 2021. nov. 02.

Az Első Bécsi Döntés évfordulóján minden magyarnak emlékeznie kell.

Egy szebb korban nemzeti ünnepet is ülnénk a Dél-Fölvidéken, amely természetesen magyar !
Néhány ezer éve az. Most szépen 101 esztendő után meg az lesz majd megint…
A görögök csaknem félezer évet, a zsidók meg csaknem kétezer évet vártak a szabad országukra.
Hát százegynéhányat akár mi is kibirunk…  

A cseh terror alól 1939-ben fölszabadul a Fölvidék „Szlovákia” néven…

 

Csehszlovákia területi változásai 1938–39-ben…

 

A szlovák sovinizmus és fasiszmus nagy virágkorában tombolt a nemzeti tót öntudat. A magyar koronához való ésszerű visszatérés helyett mennél nagyobb magyar földeket áhítottak kiszakítani maguknak… A mi kitanított tótjaink…

„… Oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.” – Kánya Kálmán

Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Felvidék…

Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter 1938 Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.

Balról jobbra: František Chvalkovský, Galeazzo Ciano, Joachim von Ribbentrop, Kánya Kálmán

A nemzet szégyene, hogy talján barátunk és jótevőnk, gróf Ciano szobra máig sem áll ! De még utcák sem őrzik neve hírét, amíg népirtó, nemzetsírásó komcsik nevei tolakszanak mindenütt a látkörünkbe.
Pl. Budán ZSIGMOND KIRÁLY ÚTJA ma is egy internáci komcsi, Frankel Leó nevén szégyenkezik !!!
Az avítt kommunista utcanevek új keresztelőjénél Galeazzo Ciano neve kell derengjen az Első Bécsi Döntés fényében e napon, minden magyarnak…

A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki.

Északnyugat-Magyarország terképe a hazatért Csallóközzel 1940-ben

A Trianonban elbitorolt területekből 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) jutott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, amiből 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa…

 

Cselényi József – Mindent vissza 

Mindent vissza!

Ipolyságon magyar zászló,
De még vár Komárom.
A pozsonyi sétatéri hív,
S a kassai várrom,
Losonc, Rozsnyó, Ungvár népe
Jelszavunkat issza,
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vissza a szép Felvidékünk
Minden hegyét, völgyét.
Vissza a dús erdeinknek
Minden egyes tölgyét.
Folyóinkat, melyek vizét
A mi földünk issza!
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vág völgyében magyar nóta
Száll a magas égnek,
S a Kárpátok ormain még
Őrtüzeink égnek.
Nyitra, Ipoly, s a kis Hernád
Vize ma még tiszta
De piros lesz, ha nem kapunk
Mindent, mindent vissza!

E korabeli magyar nóta ma minden magyar gyermek alapdala kell hogy legyen ! Hiszen…
Gyáva népnek nincs Hazája !!!

A nóta értékét is visszaadja: Mindent vissza – Legyen úgy, mint régen volt – Cselényi József énekel…

A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt kitőrő örömmel fogadták fiainkat. 

1938 november 10.-én a Magyar Honvédség bevonul a fölszabadult magyar Losoncra…

Ajánlott olvasmány az előzmények jobb megértéséhez:

A LEGBÁTRABB VÁROS – 100 ÉVE

FÜLEK VÁRA MEGSZÁLLVA !

Fülek ( németül Fileck, tótul Fiľakovo ) máig is magyar többségű város. Ma egy idegen megszálló országban, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, az ethnikai piszkolgatások nyomán is csak negyedényi szlovák kisebbséggel, egy úgynevezett Szlovákiában !!! Helyesebben antimagyar Fasisz-Tótia‘ban… ahol csak 2/3 meri magát magyarnak vallani… bár 3/4-nek az anyanyelve magyar…

Olvasói válaszlevél:

Kedves Laci. Tudod, mennyire foglalkoztat ez a kérdés, a trianoni határokon kívül a Felvidéken jártam legtöbbet.

Egyetlen mondat döntött abban, hogy 1945-ben miért nem tértek vissza az anyaországhoz (mert sokan így nevezték közülük is) a szlovákok. Benes megkérdezte egyiküktől: hol akartok ülni a béketárgyaláson, a győztesek vagy a vesztesek oldalán? Mert akkor lesz megint Csehszlovákia. Hát lett, Benes dekrétumokkal, kassai kormányprogrammal.

Baráti üdvözlettel:  Leksi

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor