Ez a(z ingyen) 30 milliárd elég volt ahhoz is, hogy a hiteltelen bűnbrigád újraválasztassa magát. Épeszű ember a szennyes zokniját sem bízná ilyen csapatra, mi szegediek azonban kénytelenek vagyunk az egész költségvetésünket…

Lássuk hát! Mit is tesznek a toronyaljasok évi csaknem 50 milliárddal?

Lezajlott a szokásos adok-kapok a közgyűlésben a 2015-ös költségvetés vitája során. Ahogyan az várható volt új elemekkel nem gazdagodott a számháború, a szegediek pedig érdemi információkhoz nem jutottak.

Amióta Szentgyörgyi Pál neve fémjelzi Szeged költségvetését, minden évben ugyanaz a forgatókönyv: a városvezetés az utolsó pillanatban teszi közzé (persze a város honlapján megfelelően elrejtve) a tervezetet, amely mind terjedelmét (164 oldal volt az eredeti előterjesztés), mind pedig formáját tekintve teljesen alkalmatlan arra, hogy a „laikus” – nem közgazdász-pénzügyér – képviselő, vagy akár a lakosság érdemi információhoz jusson belőle komolyabb szakértői háttér hiányában. Persze tudjuk, hogy a költségvetés formáját törvény szabályozza, ám semmi nem akadályozná az előterjesztőt abban, hogy egy közérthető, mindenki számára emészthető, csupán az érdemi információkat tartalmazó anyagot is közzé tegyen. Már persze, ha a hiteles tájékoztatás lenne a szándék!

Erről azonban szó nincsen. Szeged költségvetése egy 35 oldalas politikai pamflettel kezdődik, melynek fő üzenete, hogy a kormányzati támogatások csökkenése miatt Szeged nehéz helyzetbe került. (Ezt bár Kothencz János előre megjövendölte, ha Botka marad, de a megvezetett választók többsége neki ezt el nem hitte. Most pedig a balvezetés maga igazolja Őt!)

Korábban Kozma József 500 milliós, míg a polgármester 2 milliárdos elvonásról beszélt. Maguk sem tudják, mennyi? Tisztázni kellett volna végre a számokat! Ennek legegyszerűbb módja az lett volna, ha tételesen felsorolják az elvont feladatokat és a korábbi években hozzájuk rendelt forrásokat, és ezt összevetik a kormányzat által átvállalt hitelek adósságszolgálatával, amit Botka a közgyűlésen több alkalommal 1 milliárd Ft-ra becsült. (Valójában 2015-ben 2,16 milliárd, 2016-ban 2,11 milliárd, 2017-ben 2,03 milliárd forintot kellett volna fizetnie Szegednek a városvezetők felelőtlen gazdálkodása miatt.)
Valamilyen okból ezt azonban nem tették meg.

Botka László csökkenő büdzséről beszél, amikor a korábbi 72 milliárdos költségvetést hasonlítja össze a mostani 46 milliárdossal. Ez legkevesebb, hogy csúsztatás, hacsak nem szándékos hazudozás és a polgárok tudatos félrevezetése. A 2010. évi 72 milliárdban ugyanis benne volt 6,2 milliárd hitelfelvétel, 2,5 milliárd kötvénykibocsátás, 1,17 milliárd értékpapír bevétel és 9,9 milliárd külső felhalmozási bevétel! Ezeknek a tételeknek azonban a szigorúan vett városüzemeltetéshez nem sok köze van, márpedig a városvezetés elsődleges feladata Szeged működésének biztosítása, a lakossági elvárásoknak megfelelően. Fejlesztések – miként egy átlag családban is – csak egy stabil gazdálkodás után következhetnének!

A fentiekre hivatkozással a polgármester szerint megszorításokra van szükség, így meghirdette a városi tulajdonú cégek támogatásának csökkentését 512 milló Ft-os összeggel. Lássuk néhány példán keresztül, miként fest ez a valóságban:

Ezekből az adatokból nem úgy tűnik, mintha óriási megtakarítások lennének. Valószínű, hogy az új cégvezető(i)ket már nem is akarták annyira megszorítani… És akkor még nem is említettük a helyi közlekedés megemelt bérlet- és jegyáraiból, az évi 4,5 %-os lakbéremelésből, vagy a kiterjesztett parkolási zónákból származó többletbevételeket. Megjegyzendő, ilyen emelésekkel kampányukban a jobb oldali győzelem esetére riogatták a népet… Most megteszik ők maguk!

Szentgyörgyi alpolgármester mindezek ellenére már kilátásba helyezett egy 610 milliós év közbeni póttámogatást a Környezetgazdálkodási Kft. számára. Persze úgy tűnik, lesz miből, hiszen túl azon, hogy fejlesztési céltartalékra 1,6 milliárdot különítettek el, több, mint 400 milliós olyan kiadási előirányzat szerepel a költségvetésben, melyeknek felhasználásáról semmiféle konkrét információ nincs. Ilyenek például a különféle tervek, tanulmányok, pályázat előkészítés, közlekedés tervezése, „városi környezet és közlekedés okos fejlesztése”, vagy a „nemzeti hálózatmenedzseri pozíció” címmel jelölt sorok.

Mindezeknél azonban sokkal nagyobb gond, hogy a költségvetésben nyomát sem találni sem a bevétel növelésére, sem a kiadások csökkentésére utaló bármiféle elképzelésnek.
A koncepciótlanságot mi sem mutatja jobban, mint a költségvetésben található alábbi táblázat:

Ebből jól látható, hogy az előterjesztők még arra sem vettek fáradságot, hogy legalább az előrejelzés szintjén bemutassanak valamilyen fejlődést. Persze ez nem is igazán várható el attól a városvezetéstől, melynek működése alatt az iparűzési adó bevétel 2010. óta gyakorlatilag változatlan szinten áll. Leginkább a saját csókosaik hízlalása és a politikai alapon való tisztogatás vezérli a „piac”-ot. Például a Bécsi kávézó havi másfél millióért bérelte azt a teret, amit most a Pingvin csak fél millióért (a harmadáért). De mint tudjuk a gyógyszerforgalmazás bevétele csak többszöröse a kávé és sütemény forgalmazásának…

Ideje lenne tehát végre tiszta képet kapni Szeged állapotáról. Arra szólítjuk fel tehát Szeged vezetését, közelebbről Szentgyörgyi Pál alpolgármestert, hogy tegyen közzé egy olyan, mindenki számára érthető és világos beszámolót, mely a külső tényezőktől, a mindenkori pályázati forrásoktól, számviteli trükköktől megtisztítva világosan bemutatja Szeged valódi gazdasági állapotát, tényleges saját bevételeit és olyan kiadásait, melyek valójában a városlakók érdekeit, Szeged mindennapi működését szolgálják és amiből kiderül, vajon mitől is lesz „Szeged a jövő városa”.

Civil Városi Unió     

Szögedi Védegylet

Tisza Lajos Közéleti Egyesület 

Élhető és Lakható Belvárosért Mozgalom

Mars téri Kereskedők Egyesülete

The post Számháború – Költségvetés 2015 appeared first on Szögedöm.hu.

Mint arról a szögedöm.hu egy hete beszámolt, a közgyűlés rendes ülésén hat órás vita után Botka László (MSZP) polgármester visszavonta a költségvetési javaslatot, mert – az ülés szünetében, zárt ajtók mögött – megszületett ugyan a konszenzus a büdzséről, ám a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) értelmében az ülés napján már nem lehet módosító indítványt beterjeszteni. Emiatt aztán a konszenzusos megállapodásról szavazni sem tudtak a városatyák.

A közgyűlés mai ülésére már a két nagy párt által elfogadhatónak nevezett tervezetet nyújtotta be a polgármester, így vita és hozzászólás nélkül, a két egyfős párt nem szavazata mellett meg is szavazták a büdzsét.

Elfogadták azt is, hogy a Szegedi Vásár- és Piac kft-nek évi 24 millió forintjával vissza kell adnia a város számára azt a 332 millió forintnyi tagi kölcsönt, amelyet az önkormányzat a Mars téri piac építéséhez adott a cégnek. Mint ismert, a helyhatóság összességében 952 millió forint kölcsönt adott, ebből 620 millió forinttal az uniós támogatást előlegezte meg az önkormányzat, ezt a pénzt a kft. már visszaadta. A fennmaradó 332 millió forintból 110 milliót már tavaly, a többit pedig idén két részletben kellett volna visszafizetnie a cégnek, ehelyett azonban eddig 22 milliót utalt át, azt is csak több hónapos késéssel, idén januárban. A KDNP-s Kalmár Ferenc előterjesztése szerint a többi pénzt ott kellene hagyni a cégnél, ám ezzel a közgyűlés többsége nem értett egyet. Így végül abban állapodtak meg, hogy a kft-nek évi 24 millió forintos részletekben vissza kell fizetnie mind a 332 millió forintot.

Leszavazta ugyanakkor a közgyűlés Solymos László (MSZP) alpolgármester módosító indítványát, amely szerint tegyen a közgyűlés büntető-feljelentést az ügyben. Solymos szerint ugyanis a tavalyi évben összesen 160 millió forint tűnt el a kft. számlájáról.

Vita nélkül fogadta el a közgyűlés Tóth István Tibor SZKT-vezető javaslatát, amelynek értelmében hétvégén és ünnepnapokon, illetve az iskolai szünetekben jelentősen ritkul vagy rövidül 24 buszjárat útvonala. Ezzel az SZKT évente 157 millió forintot spórol meg. A menetrendváltozásokról bővebben itt olvashatnak.

The post Elfogadta a büdzsét a közgyűlés appeared first on Szögedöm.hu.

Mivel a szegedi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (szmsz) szerint az ülés napján már nem lehet módosító indítványt benyújtani, ezért a képviselők úgy döntöttek: jövő hét pénteken rendkívüli ülésen szavaznak majd a költségvetésről. Botka László (MSZP) polgármester így visszavonta a büdzsét, és a jövő héten újra beterjeszti azt.

A kompromisszum lényege az, hogy a Fidesz visszavonja azt a módosító indítványát, amelynek értelmében nem kéri vissza az összesen 540 millió forintnyi osztalékot az önkormányzati cégektől. Cserébe a baloldal beleegyezett abba, hogy százmillió forinttal kevesebbet ad a költségvetésből a polgármesteri hivatal működésére. Ez egyébként 18 ember leépítését jelenti a jelenleg 504 főt foglalkoztató hivatalban.

A vitában előzőleg Botka László azt hangoztatta: ez a költségvetés valójában nem az ő büdzséje, mert a kormányzat összességében 1,3 milliárd forintot vont el a várostól, illetve a Fidesz-frakció további több mint 700 millió forintot csoportosított át korábban az önkormányzati cégekhez. A fideszesek nevetségesnek nevezték Botka érvelését, mint mondták, az előterjesztésen az ő aláírása olvasható.

A hat órás vita nyilvánvalóan kifárasztotta a képviselőket, mert az ezt követő háromnegyed órában összesen húsz napirendi ponton haladtak végig úgy, hogy ebből tizenöthöz senki  nem szólt hozzá. Nem tartották kommentálásra méltónak például az átvilágító bizottság, vagy éppen az Állami Számvevőszék jelentését.

Zárt ülésen választottak új igazgatót az IKV élére Nagy Ferenc személyében. Végül a szavazásokkal együtt hét órára végeztek a munkával a képviselők.

The post Ülésezett a közgyűlés: költségvetés csak ezen a héten lesz appeared first on Szögedöm.hu.

A szegedi oktatási intézmények vezetőit még pénteken hívták össze egy értekezletre, ahol mindenkivel közölték: mennyit kell idén megspórolnia. Ennek nyomán a héten már elbocsátások kezdődtek meg, az általános és középiskolai kollégiumok a hétvégéken zárva tartanak, de van olyan iskola, ahol az alsó tagozatos gyermekek délutáni elhelyezésére szólították fel a szülőket, mert napközi nem lesz, illetve csak túl nagy létszámú csoportokkal. Értesüléseink szerint az intézkedések érintik az óvodákat is, ott alapvetően a dologi kiadásokat fogják vissza: idén már nem vásárolnak poharakat, tányérokat és mosószert sem. A határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégákat a kontraktus lejárta után elküldik. Van olyan szegedi óvoda, ahol kedden közölték egy óvónővel, hogy másnap – mivel aznap lejár a szerződése – már nem kell munkahelyére bemennie. Úgy tudjuk, az Óvodák Igazgatóságának idén összesen 129 millió forintot kell megspórolnia.

Az eljárást jogsértőnek tartja a Fidesz. Pocsai Blanka, az oktatási bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet: még nincsen elfogadott költségvetése a szocialista Botka László vezette városnak, így érthetetlen, hogy milyen alapon kényszeríti az önkormányzat az intézményvezetőket az elbocsátásokra, a technikai dolgozók részmunkaidős foglalkoztatására, és más hasonló lépésekre. A politikus szerint mivel az intézményvezetőknek nincsen jogszabályi felhatalmazásuk, elveszthetik az elbocsátott vagy részmunkaidőbe helyezett dolgozók által esetlegesen elindított munkaügyi pereket.

Kalmár Ferenc (KDNP), frakcióvezető-helyettes bejelentette: felkérik a jogi bizottság elnökét, hogy hívja össze a grémium ülését, és vizsgálják ki, ki a felelős ezért a helyzetért, ki adta ki az utasítást a jogszerűtlen intézkedésekre.

A kormányt és a városi Fidesz-frakciót hibáztatja a kialakult helyzetért a városháza. Szabó Sándor kabinetfőnök közleményében úgy fogalmaz: a kormány vont el idén összesen 1,3 milliárd forintot Szegedtől, illetve a helyi Fidesz pumpált indokolatlanul 733 millió forintot az önkormányzati cégekbe. – Ezt az összeget kell idén pótolnia a városnak – áll a közleményben. Szabó Sándor a dokumentumban leszögezi: az intézmények költségvetése idén csupán azzal az összeggel csökken, amelyet a korábbi években maradványként a zárszámadás során visszaadtak.

A Szögedi Védegylet ízléstelennek, cinikusnak és felháborítónak minősítette, hogy már megint a gyermekeken és az oktatáson spórol a város – egyébként milliárdokat elpancsoló – balvezetése. Ezt Szabó László, a civil szervezet elnöke közölte, aki szerint végre észre kellene már venni, hogy a város és az ország mély kátyújából csakis az oktatás támogatása jelenthet kiutat. Példaként említette az 1920-as évek végének magyar, a világháború utáni legyőzött japán, illetve az 1970-es és ’80-as évek finn oktatáspolitikáját. Szerinte ma is érdemes lenne többet költeni az oktatásra, – a költségvetés akár húsz százalékát is – mert ez a felívelő jövő záloga, amely kicsiben (városi szinten) és nagyban (országosan) is működik.

– Érdemes volna a városháza elöljáróinak egy kisebb gyalogtúrát szervezniük egészen a Klebelsberg Kunó szoborig (Széchenyi tér), emellett el kellene olvasniuk az egykori művelődési miniszter és országgyűlési képviselő működésének száraz összegzéseit is – vélekedett Szabó László. Emlékeztetett: iskolákat, egyetemeket, kultúrintézeteket alapítottak és nyitottak honatyáink azokban az években, amikor a Vörös Terror által megtépázott és elárult csonkországot újraalapították. Szabó úgy véli: egy évtized után végre be kellene fejezni az iskola- és óvodabezárogatást, az oktatásnyirbálást és a pártpolitikai felelősségtologatást. – Klebelsberg munkássága legyen a tükre minden mai országgyűlési képviselőnek – tette hozzá.

Az elmúlt évek oktatáspolitikája Szegeden:

A Bartók Béla Művelődési Ház bezárása

A Deák Ferenc utcai óvoda bezárása

A Rigó utcai óvoda bezárása

The post Elbocsátások a szegedi iskolákban appeared first on Szögedöm.hu.