A művészt az Újszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
„Az Újszínház társulata egyik meghatározó, legmarkánsabb színész egyéniségét vesztette el” – olvasható a teátrum honlapján közzétett megemlékezésben, amelyben felidézik a színművész pályájának fontosabb állomásait. Mint írják, Helyey László „egyedülállóan szép és szinte operaszerű orgánumát mindenki szerette, felismerte”.
Megemlékeznek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művében nyújtott alakításáról, mint fogalmaznak, Henrik szerepét mintha a színészre írták volna.
Felidézik utolsó újszínházi bemutatóját is, amelyben Mátyás királyt alakította. A színház Facebook-oldalán közzétett nekrológban azt emelik ki, hogy az Újszínház előadásában játszott Mátyás király szerepe színészi pályájának betetőzése volt. A színház igazgatója, Dörner György kifejezetten Helyey László játékára íratta Szőke István Atillával a tavaly nyáron Nagyvázsonyban bemutatott Országjáró Mátyás királyt.
Mátyás király szerepével Helyey László 1979-ben A világ közepe című filmben találkozott először. „Ettől kezdve már nem a szereplő maszkját igazították Hunyadi Mátyáshoz, hanem a királyi portrékhoz Helyey László vonásait építették bele, így készült a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat” – idézik fel.
Helyey László 1948. május 21-én született Budapesten. A színészi pálya megalapozásaként 1968-ban amatőr színészként játszott az Universitas Együttesben.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1975-ben szerzett diplomát, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, 1978-tól a Nemzeti, 1982-től a Katona József Színház alapító tagja volt. 1984-től ismét Kaposváron szerepelt, később Pécsett és Szolnokon játszott, 1992 és 1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt.
Karakterszínészként komikus és komoly hangvételű színművekben egyaránt játszott, szerepei között van Pozzo (Beckett: Godot-ra várva), Cyrano de Bergerac (Rostand), Lvov doktor (Csehov: Ivanov).
Már főiskolásként filmezni is kezdett: Köcsög Pistát játszotta A törökfejes kopjában, szatirikus szerepet alakított a Bástyasétány ’74-ben. Az Akli Miklós című Mikszáth-adaptációban Ferenc császár volt, majd Csáky gróf az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című filmben. Szerepelt a Hajnali háztetők (1986), a Szamba (1995) és a Honfoglalás (1996) című filmekben. A televízióban eljátszotta a Volpone egyik főszerepét is. 2012-ben a Gyulai Várszínház Havasi István-díjban részesítette a színművészt.
Helyey László mintegy félszáz filmben és csaknem száz színdarabban játszott, emellett kedvelt szinkronhang: az ő hangján szólal meg rendszeresen Gérard Depardieu és Donald Sutherland, emellett maradandót alkotott Morgan Freeman hangjaként a Hetedik című filmben, valamint Michael Gambon magyar hangját is adta A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című Peter Greenaway-filmben.

The post Elhunyt Helyey László színművész appeared first on Szögedöm.hu.

Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges. Miénk ez az ünnep!
Sőt, mi több: Nemzeti Ünnepünk! Értetlenségünk oka lehet, hogy csúnya elírás rejti ma diadalmunk….

Itt az idő, végre fölfedezni Halloweenben a helyesen írt magyart!
Ünnepeljük végre tisztességgel, büszke fővel a magunk diadaljátékát!
Modern szóval itt van  nekünk a „Hello Wien„!
A nyugati rémjátékot meg igazán meghagyhatjuk a Nyugatnak…

Mi magyarok meg ünnepelhetjük méltán a rémek és rémjátékuk végét!

Sajnos kevesen tudják, de a mai nap – Mag hava legvége – a magyar hadtörténet jeles eseménye:

1477. október 31.-én Igazságos Mátyás királyunk magyar seregének behódol Bécs.

Innen ered elfeledett, ősi ünnepünk, a „Hello Wien” is.
Más (büszkébb) nemzetek ilyen ünnepeket nem felednek, hanem Nemzeti Napként vigadva ünnepelnek…

Vienna Pannonie – A Magyar Bécs – a Nürnbergi Krónikában (fametszet, 1493)

Kár, hogy némely tökfejek a töklámpa-állítással keverik “Hello Wien”-ünk diadalmasan szép hagyományát…

Azt meg már igazán aligha tudják, hogy az angol keresztények hajdan tartották Mindenszentek napját is. „Hallowmas” néven. (Hallowmas, Christmas…) Ennek, a „Hallowmas”-nak előestéje a Halloween. Ez bizonyosan Mátyás további „más” terveiről emlékezhetik meg, hiszen Mag hava (október) végére megvolt már „Hello Wien” aztán jöhet majd „Hello más”!

Jöttek is sorra! Üdvözöltük a szomszédos népeket és fővárosaikat is… Mátyásunk derék seregei élén magyar virtussal köszöntötte Morvaország és fővárosa, Berén (Brno/Brünn), majd Szilézia és fővárosa, Boroszló (Breslau/Wrocław) népeit is….

Mátyásunk bizony még tisztességgel ünnepelte Mindenszentjeinket:
„Hello Wien” Drakulával a várpincében… – Ez a magyar virtus!

Hiszen – mint az közismert – a vérszívó (Vlad) Drakula a mi Mátyás királyunk magosvári (visegrádi) várbörtönében raboskodott. Nem is volt akkoriban a rémség olyan híres, nagy legény…

Dr Sz L

Aki pedig mindennek a történelmi hátterére kíváncsi, hát lássuk:

Mátyás és Bécs! – száz szálon kötődnek…

Bécsi asszonytól született (Budán) „trónörökös” fia, Corvin (Korvin) János is (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.).
Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás 1477 őszén körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet.
Mátyás tovább folytatta a háborút, 1483-ban újra elfoglalta Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset is, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben(!) váratlanul – valószínűleg orgyilkosság eredményeként – meghalt.

I. Mátyás magyar király – Wikipédia

Mátyás király elfoglalja Bécs városát
(http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1485_junius_1_matyas_kiraly_elfoglalja_becs_varosat/)

“Nagy Magyarország”

“Nagy Magyarország”, mint olyan egy többféleképpen is értelmezhető fogalom. Van azonban valóságalapja bőséggel, nem úgy, mint rabló szomszédaink vérgőzös vízióinak. Nagy-Magyarország bizony nem az Ezeréves Magyarország. Ez utóbbi csak „Magyarország”.

“Nagy Magyarország” bizony volt! Méghozzá sokféle volt. Az Árpád-korban Ausztria fele is hozzánk tartozott (az Óperencián innen), de “…nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” is, meg Szilézia is, mint sok más déli bánság is magyar fennhatóság alatt volt Mátyásunk idején…

Egy “Nagy Magyarország”: Mátyás király Magyarországa: (Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati magyar karéjban… )

Morvaország a fővárosával, Berénnel – szégyenletesen közismertebb morva nevén – Brnoval…
és Szilézia a fővárosával, Boroszlóval együtt 1469-1490 között Magyarországhoz tartozott.

“Nagy Magyarország” nem vízió, hanem színes történelem, gazdag múlt, mely föleleveníthető.

Ünnepeljük hát végre tisztességgel, büszke fővel és lovagi tornával a magunk diadaljátékát!
Itt van  nekünk a magyar „Hello Wien”!

Ajánlott még tavalyról:

Hello Wien !

A Halloween rémesen terjedőben van. Lassan már kiszorítja a mi Mindenszentjeinket is… Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges. Csak csúnya elírás az egész! Itt az idő, végre…

The post Hello Wien! appeared first on Szögedöm.hu.

Május 17-én a Csíksomlyó zarándokvonat Szombathelyről indul, majd Budapesten a Székely gyors kocsijai csatlakoznak a vonathoz a négynapos útra.
A 2008 óta évente közlekedő zarándokvonatot először vontatja majd végig az úton MÁV-mozdony Magyarországról a Székelyföldig.
A mozdony, amely április közepétől lesz látható a forgalomban, fekete, arany és ezüst színű, és Mátyás királyt, illetve a Vajdahunyad várát is ábrázoló grafikai elemek díszítik majd.
A majdnem fél kilométer hosszú vonatra 1100 utas fér fel – mondta el T. Hámori Ferenc, az egyik szervező.
   Az idei zarándokvonatok fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az emberi élet zarándoklat a semmiből a végtelen felé, hogy – mint fogalmazott – „Isten társai lehessünk a világ szebbé tételében”.
Böjte Csaba szerint a csíksomlyói búcsúra készülve rövid zarándoklatot lehetne tartani a fővárosban.

(MTI nyomán)

The post Mátyás király képmásával díszítik az idei csíksomlyói zarándokvonatot appeared first on Szögedöm.hu.

Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges. Csak csúnya elírás az egész!

Itt az idő, végre fölfedezni benne a magyart!
Ünnepeljük végre tisztességgel, büszke fővel a magunk diadaljátékát!
Modern szóval itt van  nekünk a „Hello Wien”!
A nyugati rémjátékot meg igazán meghagyhatjuk a Nyugatnak…

Kevesen tudják, de a mai nap – Mag hava legvége – a magyar hadtörténet jeles eseménye:

1477. október 31.-én vette be Mátyás magyar serege Bécset.

Innen ered elfeledett, ősi ünnepünk, a „Hello Wien” is.

Kár, hogy némely tökfejek a töklámpa-állítással keverik diadalmasan szép hagyományát…

Vienna Pannonie – Bécs a Nürnbergi Krónikában (fametszet, 1493)

Azt meg már igazán aligha tudják, hogy az angol keresztények hajdan tartották Mindenszentek napját is. „Hallowmas” néven. (Hallowmas, Christmas…) Ennek, a „Hallowmas”-nak előestéje a Halloween. Ez bizonyosan Mátyás további terveiről emlékezhetik meg, hiszen Mag hava (október) végére megvolt már „Hello Wien” aztán jöhet „Hello más”!

Jöttek is sorra! Üdvözöltük a szomszédos népeket és fővárosaikat is… Mátyásunk derék seregei élén magyar virtussal köszöntötte Morvaország és fővárosa, Berén (Brno/Brünn), majd Szilézia és fővárosa, Boroszló (Breslau/Wrocław) népeit is….

Mátyásunk bizony még tisztességgel ünnepelte Mindenszentjeinket:
„Hello Wien” Drakulával a várpincében… – Ez a magyar stílus!

Hiszen – mint az közismert – a vérszívó (Vlad) Drakula a mi Mátyás királyunk magosvári (visegrádi) várbörtönében raboskodott. Nem is volt akkoriban a rémség olyan híres, nagy legény…

Dr Sz L

Aki pedig mindennek a történelmi hátterére kíváncsi, hát lássuk:

“Nagy Magyarország”, mint olyan egy többféleképpen is értelmezhető fogalom. Van azonban valóságalapja bőséggel, nem úgy, mint rabló szomszédaink vérgőzös vízióinak. Nagy-Magyarország bizony nem az Ezeréves Magyarország. Ez utóbbi „csak” Magyarország.

“Nagy Magyarország” bizony volt! Méghozzá sokféle volt. Az Árpád-korban Ausztria fele is hozzánk tartozott (az Óperencián innen), de “…nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” is, meg Szilézia is, mint sok más déli bánság is magyar fennhatóság alatt volt Mátyásunk idején…

Egy “Nagy Magyarország”: Mátyás király Magyarországa: (Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati magyar karéjban… )

Morvaország a fővárosával, Berénnel – szégyenletesen közismertebb morva nevén – Brnoval…
és Szilézia a fővárosával, Boroszlóval együtt 1469-1490 között Magyarországhoz tartozott.

“Nagy Magyarország” nem vízió, hanem színes történelem, gazdag múlt, mely föleleveníthető.

Ünnepeljük hát végre tisztességgel, büszke fővel és lovagi tornával a magunk diadaljátékát!
Itt van  nekünk a magyar „Hello Wien”!

The post Hello Wien ! appeared first on Szögedöm.hu.