A Csongrád Megyei Önkormányzat

tisztelettel meghívja Önt a

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

alkalmából

tartandó megemlékező eseményre

A vendégeket köszönti:

dr. Zakar Péter,

a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke

Megemlékező beszédet mond:

Bánhidy Vajk

történész,

az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanára

A megemlékezés időpontja:

2013. február 24. vasárnap 15 óra

Helyszíne:

Szeged, Glattfelder Gyula tér  

Közreműködik: Fazakas János előadóművész

A rendezvényt koszorúzás zárja  

Az eseményre Önt is várjuk! 

The post A kommunizmus áldozatainak napja appeared first on Szögedöm.hu.

A világtörténelem hazánk számára egyik legszomorúbb eseménye zajlott le 70 évvel ezelőtt. A doni áttörés a második világháború egyik legtöbb magyar áldozatot követelő csatája volt, amelynek emlékére 2009 októberében avatták fel a szegedi Megyeháza előtt, a Rákóczi téren a szabad emlékezés szobrát, Kligl Sándor szobrászművész Háború című alkotását. Azóta immár hagyomány, hogy a megemlékezők minden év januárjában fejet hajtanak itt a doni hősök emléke előtt.

Csongrád Megye Önkormányzata az idei évben január 11-én, pénteken 14 órától tartja megemlékező rendezvényét a Megyeháza előtti téren, ahol Orbán Imre történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés képviselője mond beszédet, és Kovács Dániel, a Dugonics András Piarista Gimnázium diákja segítségével egy alkalomhoz illő verssel adóznak a doni hősök emlékének.

Az eseményt a hagyományokhoz illően ebben az évben is koszorúzás zárja.

A rendezvényre szeretettel várnak minden magyart.

Gyökjegyzet
Gyakran hangzik ma magyartalanul a Doni Vész helyett „doni katasztrófa”, aminek ugyan semmi értelme. Ahogyan a „Mohácsi Vész”,  is vész és nem „katasztrófa”, úgy természetesen „Doni Vész” az illő magyar kifejezés a második világháború gyászos magyar hadi eseményére.

The post Doni megemlékezés a Megyeházánál pénteken appeared first on Szögedöm.hu.

a SZENT ISTVÁN BAZILIKÁBAN
(Budapest, V. Szent István tér)

a misét celebrálja: 

dr. Kiss-Rigó László  
megyéspüspök

koncelebrálnak:

dr. Juhász Gábor vizafogói plébános és
Zélity Mihály   bezdáni plébános

közreműködik:

a Fővárosi Énekkar

Fővédnök:   KÖVÉR LÁSZLÓ  házelnök 

A 11 éve hagyományosan megrendezett szentmisét   követő emléknap programja:

Fogadás a délvidéki zarándokok tiszteletére 

Védnök:  Schmittné Makray Katalin  asszony

Kerekasztal beszélgetés (16 óra)

„Akikért nem szólt a harang” címmel 

Eredményhirdetés

a www.keskenyut.hu  honlapon zajló

TUDÁSPRÓBA résztvevőinek 

Dokumentumfilm-vetítés( 17 óra)

Rácz-Maronka Etelka

Névtelenek – Kaboli történet  

Idén is szólnak harangok a budapesti  Szent István-bazilikában az 1944-45 áldozatok emlékére!

A fogadáson és a kapcsolódó programokon való részvételi szándékát 2012 november 20-ig jelezze, a terem korlátozott befogadó képessége miatt!

a rendezők nevében

Cseresnyésné Kiss Magdolna
Keskenyúton Alapítvány

Jelentkezés a fogadásra: keskenyut@magecon.hu;  +36/30/3580901
Ajánlott olvasmányok:

Nyilvánosságra hozhatják a délvidéki áldozatok jegyzékét

Adattár a jugoszláv rémuralom áldozatairól

Európa – magyar föltételek nélkül – kitárta kapuit Szerbia előtt a tagjelöltséggel

Európa vezetői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának – A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk!

Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást

„Apád már nem éhes. A nővérednek többé már nem kell ebédet vinni. – Tudtuk pontosan, hogy ez mit jelentett.

A Délvidéki Holokauszt képekben – állandó tárlaton

Időszaki kiállítás Újszegeden a Rendezvényházban Amíg meg nem nyílik a Délvidéki Magyar Holokauszt Múzeuma.
Tekintse meg Ön is a 67 éven át elhallgatott gyalázatot!

The post Engesztelő szentmise az 1944-45-ös délvidéki áldozatok emlékére appeared first on Szögedöm.hu.

Megemlékezések az 1956-os forradalom és szabadság tiszteletére

2012. november 4.

The post Magyar Pieta 1956 appeared first on Szögedöm.hu.

Kárpátia – Neveket Akarok Hallani /1956 gyilkosaival/

Kárpátia: neveket akarok hallani (’56 emlékére)

56 számláit a mai napig nem rendeztük. A gyilkosok közöttünk élnek. A magyar ellen uszító biszku-félék kényelmes fészkeikből még sértetten vissza is szövegelnek…
Luxusnyugdíjakon, a helyettük dolgozó magyarok pénzén élvezik öreg éveiket a tömeggyilkosok ma is…

Van róla egy „személyiségi jogok”-ra hivatkozva letiltott film is… 2010-ben !!!

Bűn és büntetlenség (részlet)

Bevett szokás emlegetni, hogy a „nyugat” cserbenhagyta Magyarországot.
Ez természetesen nyilvánvaló, igaz, de ennek mélyebb és még inkább sötétebb mozgatóit nem érthetjük meg Ausztria 1955-ös (!) fölszabadulása, no meg a forradalmunk és szabadságharcunk sikere, a szovjet csapatok kivonulása utáni napra időzített „Szuezi válság” nélkül…

Ha szerencsésebb helyzetben is volt Ausztria, a fővárosa és egész Alsó-Ausztria szovjet megszállási övezet volt egészen 1955 derekáig.

Ausztria fölszabadulása

1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszanyerte függetlenségét.

A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették. Ausztria örökös semlegességét… Igen. „Örökös semlegességét”!

Aztán a „Szuezi válságot” sikerült mesterien időzíteni…
Míg a világ a vérüket ontó, hős magyar ifjakra figyelt, mások bőszen bizniceltek:

Szuezi válság

A SZUEZI VÁLSÁG
(1956. október 29. – november 7.)

Eladtak bennünket. Mindenestül, aljasul, de még inkább gőggel és hanyag „figyelmetlenséggel”, mint egy jelentéktelen barmot, egy rabszolgát. Elkártyáztak bennünket értékesebb nyereményért… Szuezért. Sok-sok pénzért…

A forradalom mámorán és bukásának bánatán túl, van azonban valami, ami elvitathatatlan, amire mindig emlékeznünk kell és érdemes, mert örök magyar siker:

Freedom’s Fury Trailer

A bájos kínai-amerikai színésznő Lucy Liu kezdeményezésére és anyagi támogatásával elkészült a legfelemelőbb dokumentumfilm 56-ról. A másik fő támogató, Quentin Tarantino(!) szerint:

„Ez a legjobb el nem mondott történet.”

A szabadság vihara, 1956/6

Ma érdemes gúglizni, mert a „google” ma fölvállaltan magyar…

Persze csak a www.google.hu, merthogy a nagyvilágra a sorsfordító magyar nemzeti forradalom szellemisége nem tartozik. Bizonyosan van ami nekik ma (is) fontosabb…

Szöbb Jövendőt!
kíván:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
alapító-elnök

Holnapi műsor-ajánló:

EMELD FEL SZÍVEDET NEMZETEM – 80 ÉVES A SZEGEDI DÓM

Ajánlom még figyelmükbe a forradalom utáni hetek hangulatát megidézendő Márai Sándor versét.
56 Karácsonyára várva…

Márai Sándor: Mennyből az Angyal (videó)

(Idézet a „Magyar Igazság” – Mihi honlapjáról)

Márai Sándor:
Mennyből az angyal

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
mennyből az angyal

New York, 1956.

The post ’56 – a cserben hagyott forradalom appeared first on Szögedöm.hu.

A zsűri előtt a Kossuth-kiflik

A Potóczki család sütötte a legkossuthabb Kossuth-kiflit, az Erdei család pedig különdíjat kapott a süteményéért a múzeum által meghirdetett versenyen.

A Potóczki család egy hagyományos Kossuth-kiflit sütött, amelynek tetejét színezett tojáshabban nemzetiszínűre festették. Az Erdei család édessége nem hagyományos volt, mint azt a családfő elmondta: kuglóftésztát színeztek pirosra és zöldre, a közepébe pedig vaníliapudingos túrókrémet töltöttek. A két győztes a múzeum ajándékcsomagját vehette át. Ennek része volt Fehér Béla Kossuthkifli című regénye is. A két kötet a Szögedi Védegylet és a Magvető Kiadó közös ajándéka volt a verseny győzteseinek.

A Móra Ferenc Múzeum kiállításait egész nap ingyen látogathatták az érdeklődők. A múzeum dísztermében olyan különlegességeket állítottak ki, mint Sissi királynő Eötvös József miniszterhez magyar nyelven írt levele, vagy a Habsburg-ház trónfosztását kimondó szegedi közgyűlési nyilatkozat. Ennek különlegessége, hogy akkoriban a közgyűlési döntéseket egy nagy könyvbe kellett bevezetni; 1849 után e határozatot otrombán leragasztották, így akarták megsemmisíteni az iratot Ferenc József rezsimjéhez hű hivatalnokok. A statisztikák szerint ezen a napon 2200 érdeklődő nézte meg ezeket a dokumentumokat. A gyerekeknek legjobban a Hazádnak rendületlenül…  című kiállítás tetszett, azon belül is az, hogy felvehettek egy huszáregyenruhát, illetve megfoghatták a fegyvereket is. A Sebesült Görgei című kiállítást annyian szerették volna látni, hogy a tárlatvezetések idején nem lehetett beférni a terembe.

A múzeum előtt a Móra parkban néptáncosok és huszárok szórakoztatták az érdeklődőket. A gyerekek lovagolhattak, végignézhették a huszárok ruházatát és fegyverzetét, és 1848-as zászlót is készíthettek.

Tápén a nemzeti ünnepre az országzászló előtt emlékeztek. Perlaki György plébános úgy fogalmazott: egy nemzet, ha nem tud ünnepelni, a progresszív jövője megkérdőjelezhető. A plébános az evangélium szavait idézte: az ország, amely meghasonul, az el is pusztul. Juhász Gyula önkormányzati képviselő azt mondta: a magyarok évezredes történelmük során vigyázó szemeiket mindig a Nyugatra vetették. Annak civilizációját, kultúráját tekintették mintának, ehhez igyekeztek igazodni, felzárkózni, a Nyugat fejlettségét akarták minden erejükkel utolérni. – Ha bajba kerültünk, onnan vártunk bajainkra gyógyírt, segítséget. Ám ez a segítség az ezer év során sajnos soha nem jött el. Jött helyette viszont pusztító hadsereg, száz évenként legalább egy, eleinte a kiirtásunk, majd később a leigázásunk, elnyomásunk és kifosztásunk mohó szándékával – mutatott rá.

Szőregen a Kossuth Lajos iskola előtti téren megtartott március 15-ei ünnepségen Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező mondott beszédet. Szerinte ez a legszebb ünnep, az ünnepek ünnepe, a nemzet ünnepe. Emlékeztetett: csak akkor születtek nagy dolgok, „ha bátrak voltak, akik mertek”. Hozzátette: a hatalom múlandó, a nemzet azonban föntebb van, mint a hatalom. A magyar függetlenség eszméje örökkévaló, e nélkül elképzelhetetlen Magyarország. A magyarság sorsa a nemzeti függetlenségért vívott folyamatos harc. E harcok során nemesedik nemzetünk, hangsúlyozta a szónok, acélozódik jellemünk, virágzik újra s újra kultúránk, mutatja legszebb arcát a magyarság.

The post Megtalálták a legkossuthabb kiflit appeared first on Szögedöm.hu.

A szocialista politikus szerint Európa része vagyunk, egy úton halad a történelmünk Európáéval, és ez az út csak akkor ágazik ketté, amikor Magyarországot a zsarnokság, vagy idegen megszállás tartja a markában. Úgy fogalmazott: Európa a szabadság, a demokrácia, a sokszínűség, a tolerancia szinonimája. Európa azé a fölemelt fejű polgáré, aki a történelem során oly sokszor ki tudta mondani, hogy elég volt, hogy nem kér a zsarnokságból, a rabságból, nem kér az agresszív hatalomból, az egyenlőtlenségből és az igazságtalanságból – fogalmazott Botka. Szerinte ez a mindenkori európai-magyar polgár fogalmazta meg 1848-ban Magyarországon a 12 pontot, aki először mondta ki, fogalmazta meg a ma is érvényes igazságot.

Botka azt mondta: ez a mindenkori európai-magyar polgár Szegeden is sokféle volt és sokféle ma is. – Amikor március 17-én, Pestről érkező utazók révén elért ide a forradalom híre, a sokszínű „szögedi nemzet”, a Bakay Nándor féle nagyiparosok (akinek örökségét Botka, maga tűntette el), a felsővárosi hajóácsok, a palánk szerb és zsidó kereskedői, az alsóvárosi paprikatermesztők, a főgimnáziumi tanárok és a román anyanyelvű sóhordók egy emberként mozdultak meg – emlékeztetett Botka, hozzátéve: nem voltak egyformák, de egyetértettek.

Szerinte ez a szegediség az, ami Kossuth Lajos „nemzetének büszkeségét” 31 évvel később, a Nagyárvíz idején, ismét csak egy emberként fordította szembe az elemekkel, mint mondta, a fölbőszült Tisza gátjain ugyanúgy ott van a tudós rabbi, mint a város jegyzője, a fiatal mérnök, az idős hírlapíró és a szegénysori kubikos.

A polgármester úgy fogalmazott, ha az európaiságra bizonyíték kell, hát Szegeden itt a bizonyíték: nekünk Párizs, Brüsszel, Bécs, London nem csak néhány távoli főváros, de életünk része, a pénzükből épült szegedi nagykörút részei. Hozzátette: Szeged az árvíz után a semmiből újrateremtődött, s az utóbbi tíz évben dermedtségéből újjászületett, fejlődő, dinamikus város minden téglájában ott van Európa segítsége, Európa összefogása, az európai adófizetők pénze. Beszédének ez a panele kísértetiesen emlékeztetett a bukott Mesterhazug miniszterelnök-jelölt hasonló süketeléseire. Azt persze nem említette a főbalvezér, hogy különösen hol van „ott” Európa pénze. A busásan kistafírozott szocimborák lajstromából nem kaphattunk ízelítőt. A mutyimester nem tett említést az elveszejtett és hűtlenül kezelt milliárdokról sem, ekként az európai pénzből elleisztingelt fürdővel sem dicsekedett…

A Város-ellenes polgármester tehetséges szövegírója most is kitett magáért. Megérdemli a fizetését! Ha a Várostól ugyan nem is, Botkától annál inkább! Hiszen a Város igazi gondjairól soha tudomást nem vevő panel-polgármester beszédében üres szólamokkal ma is Tiszát lehetett rekeszteni. Botka úgy vélekedett: „Ma az Európai Unió nem támadja, hanem védi Magyarországot, a magyar szabadságot.” Hát persze! Csakúgy, mint a szolnoki gyüttmönt az arany tojást tojó tyúkját, a még őt is anyáskodón befogadó Szegedet és a már-már betegesen toleráns szögedieket, a máig megvezetett és semmibevett, rászavazó tömegeket.

The post Botka: az Unió nem támad, hanem véd appeared first on Szögedöm.hu.

A Móra Ferenc Múzeum a nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható, délután egy és öt óra között pedig tárlatvezetéssel nézhetik meg a Hazádnak rendületlenül…, illetve a Sebesült Görgei című kiállításokat. Az ünnep tiszteletére a díszteremben három különleges iratot is bemutatnak: látható lesz Kossuth Lajos szegediekhez címzett üzenete, a Habsburg-ház trónfosztását kimondó szegedi közgyűlési nyilatkozat, valamint Erzsébet királyné Eötvös József miniszterhez írt levele is. A Habsburg-ház trónfosztásáról szóló irat története örök tanulságként is szolgál. Akkoriban a közgyűlési döntéseket egy nagy könyvbe kellett bevezetni; 1849 után e határozatot otrombán leragasztották, így akarták megsemmisíteni az iratot Ferenc József rezsimjéhez hű hivatalnokok. A kiegyezés utáni időkben egy ügyes restaurátor leszedte a ráragasztást, és így minden más döntésnél markánsabban látszik a trónfosztásról szóló közgyűlési határozat. Éppen a ragasztás miatt teljesen elüt a többi határozattól, és bizonyítja: a történelem tényeit nem lehet leragasztani, nem létezővé tenni.

A harmadik irat egy levél Eötvös Józsefnek, az 1867 utáni kultuszminiszternek, amit Erzsébet királyné, azaz a magyarok által szeretett Sissi írt. Egy köszönőlevél Eötvös-nek, amiatt, hogy segítette a magyar politikus a királyné magyarra tanítását. A forrás a kiegyezés évéből való és azt üzeni, 1848 nagyszerű forradalmának teljesítménye nélkül az osztrák császárné bizonyára soha nem írt volna magyar nyelvű levelet a magyar kultuszminiszternek.

Délután a Móra Parkban kalandvágyó kishuszárokat toboroz az 1848-49-iki Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület, két órától pedig Patyi Zoltán és zenekara, valamint a Cuháré Táncműhely várja az érdeklődőket. Fél háromkor lesz az eredményhirdetése annak a múzeum által meghirdetett versenynek, amelyen a lehető legkossuthabb Kossuth-kiflit kell megsütniük a vállalkozó kedvű szegedieknek.

Délután három órától a múzeum előtti színpadon a Makói Oktatási Központ és a Földeáki Szárazéri Néptáncegyüttes ad a forradalom és szabadságharc szellemiségét megidéző verses-táncos műsort.

A Móra Parkban ünneplőket Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója köszönti. Az idei megemlékezésen ünnepi szónoklatot mond Pálffy István, Pethő István-díjas újságíró, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának alelnöke.

Az ünnepséget a hagyományoknak megfelelően koszorúzás zárja Klauzál Gábor szobránál. A Batthyány vezette első felelős magyar kormány Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere emlékművénél pártok, intézmények civil szervezetek képviselői tisztelegnek.

A szegedi önkormányzat által szervezett megemlékezés március 15-én tíz órakor koszorúzásokkal veszi kezdetét Petőfi Sándor és Batthyány Lajos szobránál a Dóm téren, majd az Aradi vértanúk terén. Az országzászlót háromnegyed 11-kor vonják fel a Városháza előtt, a díszünnepség pedig 11 órakor kezdődik a Klauzál téren, amelyen Botka László polgármester, országgyűlési képviselő mondja el ünnepi gondolatait.

Szeged településrészein is tartanak ünnepi megemlékezéseket március 15-én. Tápén 9 órakor lesz koszorúzás az Országzászló Emlékműnél. A Kiskundorozsmán 10 órakor az Országzászló Emlékműnél műsort adnak az Orczy István Általános Iskola diákjai, majd Kozma József MSZP-s országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet.

A Csongrád Megyei Önkormányzat március 14-én délután öt órakor kezdődő rendezvényén adja át a Megyeházán a díszpolgári címet, valamint a megye sajtódíját. Március 15-én a Móra Ferenc Múzeum előtti térre várják a megemlékezőket. Fél tíztől gyermekprogramokat tartanak, majd fél 11-től perctől kezdődik „Sorsforduló” címmel a megemlékezés. Köszöntőt mond Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, ünnepi beszédet tart Koltay Gábor filmrendező, majd Bohács Zsolt, a Csongrád Megyei Önkormányzat sportnagykövete a múzeum melletti Klauzál Gábor-szobornál szól az egybegyűltekhez.

A nemzeti ünnepen a megye számos településén lesznek programok, ezekről ebben az írásunkban olvashatnak.

Ha tömegközlekedéssel utaznak a programokra, figyeljenek oda: a hosszú hétvége mindegyik napján vasárnapi menetrend lesz érvényben.

The post Nemzeti ünnep Szegeden: a programok többsége a belvárosban lesz appeared first on Szögedöm.hu.

Algyő

Március 15-én reggel fél kilenctől ünnepi szentmisét tartanak a Szent Anna templomban. Ezt követően tíz órától megemlékezés lesz az Országzászlónál. Ünnepi beszédet mond Pelyach István történész.

Hódmezővásárhely

A forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő ünnepségsorozat március 14-én indul: délután három órakor ünnepi díszközgyűlés keretében átadásra kerülnek a Hódmezővásárhely Díszpolgára, a Pro Urbe és a Signum Urbis Honorantis kitüntetések, majd este hat órakor a Fekete Sas dísztermében Tokody Ilona és a Kelemen Kvartett ad ünnepi koncertet.

Március 15-én a városi ünnepség kilenc órakor Ünnepi Ökumenikus Istentisztelettel veszi kezdetét a Belvárosi Római Katolikus Templomban, majd tíz órakor megemlékezést tartanak az Andrássy úton lévő Petőfi-szobornál. Az ünnepi megemlékezés és koszorúzás fél 11-kor kezdődik a város főterén, ahol beszédet mond Lázár János polgármester, verset szaval Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színművész. Az ünnepség keretében több mint kétszáz határon túl élő magyar tesz állampolgársági esküt a város főterén, a Kossuth-szobornál.

A főként Zentáról, Temesvárról, Magyarkanizsáról, Óbecséről, Torontálvásárhelyről, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Péterrévéről, Nagybecskerekről, Topolyáról, Aradról, Bácsföldről, Szenttamásról, Pancsováról, Déváról érkező magyarok az állampolgársági esküt követően a Fekete Sas Szálló Dísztermében veszik át a honosítási okiratokat.

Mórahalom

Március 14-én Családi Tavaszköszöntés és Ünnepi Megemlékezés lesz az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére. Az ünnepi megemlékezés délután három órakor a Szent László parkban a ’48-as emlékműnél lesz, ahol köszöntőt mond Nógrádi Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő. Azt követően a Móra Ferenc ÁMK diákjainak és néptáncosainak ünnepi műsora következik. Négy órakor vásári kavalkád várja az ünneplő közönséget az Aranyszöm Rendezvényházban, ahol kézműves foglakozás, játszóház, és kemencés kalácssütés is lesz. A vendégeket 48 Ft-os finomságok várják –1 pohár sör 48 Ft, 1 pár virsli 48 Ft, 1 tálca sütemény 48 Ft lesz –, este fél hatkor pedig a Színházteremben a Grimm-Busz Színház meseelőadására kerül sor „A Piroska és a farkas – Most egy kicsit másként!” – címmel.

Öttömös

Március 15-én reggel kilenc órától kezdődik az iskolások ünnepi műsora a helyi művelődési házban, majd koszorúzásra kerül sor a Közösségi Ház parkjában a ’48-as kopjafánál.

Ruzsa

Az ünnepi megemlékezés március 15-én tíz órakor kezdődik az Alkotmány téri Kopjafánál. A program keretében ünnepi műsorra és koszorúzásra kerül sor, 11 órától pedig szentmise lesz a ruzsai templomban.

Szentes

Délelőtt fél tizenegykor kezdődik az ünnepi megemlékezés március 15-én a Kossuth téren. Az ünnepélyes zászlófelvonás után beszédet mond Homoki-Nagy Mária tanszékvezető egyetemi  tanár, Szentes díszpolgára.

Ópusztaszer

Az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark március 15-én a téli nyitvatartási idő szerint, azaz délelőtt tíz és délután négy óra között tart nyitva. A külső kiállítások, vagyis a skanzen épületei, a Csete-jurták, a Gátőrház, az Útkaparóház és az Erdészház zárva tartanak, a Nomád park szolgáltatásai szünetelnek

A várható fokozott érdeklődésre való tekintettel a Feszty-körkép megtekintéséhez előzetes időpont-egyeztetés szükséges, kérjük hívják a következő telefonszámot munkanapokon reggel nyolc és délután négy óra között: 06-62/275-133, 103-as, vagy 104-es mellék.

Ha tömegközlekedéssel utaznak a programokra, figyeljenek oda: a hosszú hétvége mindegyik napján vasárnapi menetrend lesz érvényben.

The post Csongrád megyei programok március 15-e alkalmából appeared first on Szögedöm.hu.

Ilyen és hasonló járdákon közlekedtek a Nagyárvíz után a szegediek a városban, amíg vissza nem vonult a Tisza

Egész nap kongott a harang a Dóm téren. Persze nem a Fogadalmi Templomé, hanem a tér közepén felállított, kisméretű harang, amelyet a nagyobb gyerekek önállóan is meg tudtak kongatni, a kisebbeket a szüleik emelték fel. A dél-alföldi cserkészek és a Szeged-Belvárosi Plébánia által szervezett Árvízi Emléknapon elsősorban a nagyobb gyerekek számára voltak programok. A ragyogó napsütésben, a kellemes tavaszi időben az ember szívesebben gondolt a város újjászületésére, mint a pusztulására.

Hétfőn lesz 133 éve, hogy a Tisza Szeged 5700-nál valamivel több épületéből 5458-at lerombolt, a város 75 ezer lakójából földönfutóvá tett 60 ezret. A kiáradt folyó a várostól húsz kilométernyire átszakította a gátat, és lényegében elmosta az egész várost. Az épen maradt 265 ház mindegyike a belváros kőből épült épületei voltak.

A Nagyárvíz után hazai és külföldi összefogással néhány év alatt újjáépítették Szegedet. A városnak akkor alakult ki az a körutas-sugárutas szerkezete, amely a mai napig megmaradt. Ilyen szerkezetű várost Magyarországon először itt építettek, a fővárosban is csak ezután alakították át hasonlóra a város képét.

A szombati emléknapot zászlófelvonással és közös imával nyitották meg, a téren nagyjából 1500 cserkész volt. Buday Barnabás, a Cserkészszövetség elnöke beszédében úgy fogalmazott: a régi eseményekre visszaemlékezve mindig tanulhatunk valamit. Érdemes az árvízi emléknapra is így tekinteni – felmérni, hogy az akkori emberek értékeiből, hősiességéből mi az, amit a mai korra is átemelhetünk, amire ma is feltekinthetünk. Szerinte ilyen az az önzetlen segítségnyújtás és figyelmesség, amelyet akkor megtapasztalhattak a szegediek az ország és a világ részéről. Az elnök hangsúlyozta: ez köti össze a cserkészeket is.

A kellemes tavaszi időt emlegette Laurinyecz Mihály, az 5. cserkészkerület elnöke is, aki tréfálkozva bocsánatot kért a cserkészektől, amiért nem az elmúlt években tapasztalt hóesés fogadta őket.

A téren elsősorban a kézműves foglakozásoknak hódolhattak a kilátogatók: lehetett kavicsot festeni, fakanálbábot készíteni, használt papírból (elsősorban teásdobozokból) virágot készíteni. A nagyobbak kipróbálhatták az élő-csocsót, vagy a sakkot, az íjászatot és az ostorcsattogtatást is. A kisebbeknek volt bábszínház is, és bárki átkelhetett azon a deszkákból épült, egy kis mesterséges pocsolya felett felállított hídon, amelyhez hasonlón a Nagyárvíz után közlekedtek a szegediek, amíg a víz vissza nem vonult a városból.

Csapatversenyeket is tartottak: volt élő-csocsó kupa, főzőverseny, kvízjáték és városismereti verseny.

Este egy misével emlékeztek meg az árvíz áldozatairól, majd tábortüzet is raktak a Dóm téren.

The post Harangzúgás a Dóm téren: a Nagyárvízre emlékeztek appeared first on Szögedöm.hu.