Traian Basescu szerint Olájország (Románia) nem engedheti meg magának, hogy ne termelje ki a magyar aranyat, rezet és palagázt, amivel (jogtalanul) rendelkezik, szerinte ezt a kincset a munkahelyteremtés miatt is fontos hasznosítani. Hozzátette: a verespataki aranybánya megnyitásának felelősségét 1997 óta próbálják egymásra hárítani a különböző oláj (román) hatóságok, de az időhúzás nagyon sokba fog kerülni az országnak, amikor a befektető kártérítési pert indít majd Olájország (Románia) ellen.
Verespatak Református Paplak (műemlék) – Both Előd fölvétele 2007. VII. 13.

Arról nem ejtettek szót, hány helyi, erdélyi (és kivándorolt) magyar bányajogát használják jelenleg is jogtalanul. A magyar szervek alapvető föladata és kötelessége ezeknek a kisemmizett magyaroknak a képviselete és a perek mielőbbi megindítása.
Verespatak – Magyar Bányatársaság jelképe 1854 (műemlék) Both Előd fölvétele

MTI nyomán Dr Sz L

Szómagyarázat gyüttmönteknek
Olájország : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘Oláhország’, vagy közkeletűbb és beteges történelemhamisító udvariaskodással ‘Románia’ országnév. (Lásd : olájalma / Ajánlott olvasmány : Bálint Sándor: Szegedi szótár)

The post Basescu sürgeti a döntést a verespataki rablóbánya ügyében appeared first on Szögedöm.hu.

Az oláj (román) kormány Maros megyei képviselője azt követően vonta meg kedden a mandátuma mérlegét, hogy benyújtotta lemondását a prefektusi tisztségből. Pascan ugyanis független jelöltként, de a Demokrata Liberális Párt támogatásával indul a június 10-i helyhatósági választásokon a Maros megyei Tanács elnöki tisztségéért.
Amint a Székelyhon portál idézi, az erdő-visszaszolgáltatással kapcsolatban a prefektus elmondta: „Bánffy a Horthy-kormány tagja volt, vagyis az oláj (román) állam ellensége, neki pedig az ország vagyonának a védelme a fő feladata„. A Tirgumureseanul (olájul: „marosvásárhelyi”) portálon közzétett írásos beszámoló szerint a prefektus hét olyan perben érte el, hogy az ügy visszakerüljön a Maros megyei törvényszékről alapfokra a szászrégeni bíróságra, amelyekben több tízezer hektár erdőt igényeltek vissza az egykori tulajdonos magyar nemesek (arisztokraták) leszármazottai. A prefektus szerint ezek az erdők nem a kommunista államosítás által kerültek állami tulajdonba, hanem már 1945 előtt az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartoztak.
Rózsa József ügyvéd, az örökösök jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a CASBI-ra való hivatkozást már rég megvizsgálta és elutasította a bíróság egy tízezer hektáros erdőterület visszaigénylési perében. 2008 novemberében született a Maros megyei törvényszéken jogerős, megfellebbezhetetlen ítélet a visszaszolgáltatásról, a prefektus azonban három és fél éve megtagadja, hogy aláírja a visszaszolgáltatási jegyzőkönyvet.
Rózsa József hozzátette, sajátos a helyzet, mert nem lehet „odatenni” a bírósági végrehajtót, hogy írassa alá a dokumentumokat a prefektussal. Az ügyvéd hozzátette, nem ez az egyetlen tulajdon-visszaszolgáltatási ügy, amelyben a Maros megyei prefektus megtagadta a jogerős bírósági ítélet végrehajtását. Azt is megjegyezte, moldvai oláj (román) nemesi (arisztokrata) családoknak és az oláj (román) ortodox egyháznak több tízezer hektár erdőterületet juttatott vissza az állam ugyanazon törvény alapján, amelyre hivatkozva az erdélyi magyar nemesek (arisztokraták) igényelték vissza birtokaikat.
Hozzátette, Erdély más megyéiben sem ütközik általában akadályba a restitúció. A Kendeffy család leszármazottai tízezer hektárt meghaladó erdőterületet kaptak vissza Hunyad megyében – emlékeztetett.

Dr Sz L – Székelyhon / MTI nyomán

Szómagyarázat gyüttmönteknek
oláj : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘oláh’, vagy közkeletűbb és beteges történelemhamisító udvariaskodással ‘román’ népnév. (Lásd : olájalma)
Ajánlott olvasmány : Bálint Sándor: Szegedi szótár

The post Oláj mancsok magyar erdőkön – természetesen jogtalanul appeared first on Szögedöm.hu.