Még mindig a nemzetvesztő terroristát kívánja a Hunyadi Gimnázium nevéül a megvezetett tömeg.

S.g(g)vári, vagy akárhánynevű gimnázium…
Színházi robbantók, mint sulinévadók 2015-ben!?

Egy bukott rendszer pöcegödréből előmászott szagló alakok védik a történelem árnyékszékén már rég lezuhogott senkiházikat. Az egykori elnyomóink és gátlástalan szabadrablásuk mai haszonélvezői igazolják a legocsmányabb bűneiket általuk. Mindmáig elszámoltatatlanul…
Idegbeteg rendőrgyilkos komcsi agitátor névadó a tolvaj, tőkés szocik védelmében. Vörös propaganda gépezet közpénzen!

Vörös terroristákat propagálnak közpénzen! Ma Szegeden…
Ha ez bejön, legközelebb már a Vörös Hadsereg Frakció is szalonképes lehet…

Hát merje valaki azt állítani, hogy megtörtént a rendszerváltás! A komcsi káderek – rendszerváltás címén – szétrabolták az országot, és most saját lopott tulajdonú médiáikon milliárdos vagyonaik védelmében mocskolják, moslékolják a tömegek tudatát! Mert nem „mossák”, hanem „moslékolják”!

Miközben az arab terrorizmus ellen süketelnek, addig egy honi (zsidó) terroristát védenek. Bármi áron. Tények hamisítása, durva csúsztatása, faji kérdéssel való zsarolás számukra egyáltalán nem akadály. Megfélemlítenek egy többségi nemzetet egy bukott terrorista suvickolt nevével.

Vakon osztják az észt a sokszínűségről.

S.g(g)vári, vagy szarházi… teljesen mindeggy. Akárhány neve volt is!

A harminckétnevű terrorista pszichopata mosolya…

Ki is volt ez a jelentéktelen, jellemtelen balfék? Itt az ideje érteni és megérteni végre!
Egy a lényeg: magyar érdekek ellen ügy(nökös)ködött! Magyarország ellen, idegen érdekeknek dolgozott! Az ellenségnek dolgozott! Háború idején.
Szovjet ügynökként a saját hazáját árulta (el). Miféle magyarázkodás szükséges még egy hazaáruló helyéretételéhez?

A számtalannevű szarházi egy terrorista volt! Saját hazája és népe ellen! Ha pedig nem a saját népe ellen, hát akkor egy beszivárgott ellenség volt. Ha nem tekintette a magyart saját népének úgy egy aknamunkás volt, akit a magyar elhárításnak már sokkal régebben ki kellett volna lőnie.

Ma ilyen hazaáruló, népirtó szovjet ügynökök nevének helye csak a szégyenfalon lehet!

De a mi – ma agyongyalázott – csendőreink is csak visszalőttek rá. Az „idegbetegnek” egy szokvány igazoltatás során lövöldöznie kellett a közbiztonság őreire, hogy azok rá visszalőjenek.

Háború idején is ilyen megbocsájtó volt a magyar!
Bizonyára ezért is vesztettük el a Háborút…

Minden nemzet Európában és azon kívül is, csak megsüvegelheti a magyart!

Ilyen nép Európában nincsen több! Ezért is vagyunk kihalóban…

Tanintézmények nevéül pedig… Akad elég mellőzött, de (vagy éppen ezért) illő magyar ember, aki tanintézményeink névadójának is méltó lehet.

A Hősök kapuja gimnáziuma akár Márai Sándor gimnázium is lehetne.
Szegedhez különösebb köze neki sem volt. De Ő legalább Valaki volt!
A magyar polgárság tisztes képviselője, a Vörös Terror kirekesztettje…

De a soknevű szarházi ellenképéül akár a Vörös Terror bármelyik „névtelen” mártírjának nevét is viselhetné!
Belőlük pedig több, mint 120 millió volt a világon, hiszen – mint még mindig kevéssé közismert – a világ legnagyobb népirtása a kommunizmus volt!
120 millió áldozattal a kommunizmus minden idők legsikeresebb népirtása!
Minden büszke balosnak élből elhatárolódni illene ettől e nemzetközi bűnszervezettől! A soknevű szarháziak nemzetközi bűnbandájától… (Pl. Lenin, Sztálin, S.g(g)vári…)
Le kell szögezni egyszer, s mindenkorra: A „kommunista” sokkal súlyosabb szitokszó, mint a „fasiszta”, vagy a „náci”. Az áldozatok száma és a pusztítás mértéke alapján a kommunizmus egy nagyságrenddel – több, mint tízszer – nagyobb bűn, mint az agyonragozott – és össze-vissza kevert – másik kettő!
Így „szidalmazása” is tízszer annyi időt és alkalmat érdemel!

Minden magyarnak elemi kötelessége, hogy elhatárolódjon minden népirtástól és terrorizmustól.
Eképpen minden magyar polgár is alapelvként elhatárolódik a népirtások cinkosaitól is.
A történelem árnyékszékén rég lezuhogott senkiháziakat csak a Vörös Terror támogatói vájnák elő egy elnyomó, bukott rendszer pöcegödréből.
Már az is méltatlan, hogy Nagyjaink helyett ezekről vagyunk kénytelenek hallani és beszélni…

Magyarnak példaképet történelmünk fényesebb lapjairól választunk.

Szegedről indult a déli harangszót is kivívandó Nándorfehérvár diadalára Hunyadi János.
A mai Hősök kapuja és a kérdéses tanépület vonala előtt vonult el a déli, törökszaggatta végek felé a magyar győzelembe és saját végzetébe…
Egy ideig vonulásának útját Hunyadi János sugárút néven tiszteltük, majd visszakapta eredeti szép (középkori) nevét: Szentháromság utca.
Az iskola másik – Hősök kapuja felőli – oldalát határoló út neve, a Boldogasszony sugárút is végre a helyére került. Ma már Hazánk szovjet megszállását nem vagyunk kötelezőek ünnepelni „Április 4. útja” gúnynevében. Hát miért kellene a szovjet megszállás terrorista ügynökének nevét ünnepelni a kapujánál álló tanintézmény nevében?

Más magyar műintézmények már csaknem negyedszázada tisztes magyar neveket kaptak. Miért kellene éppen itt ragaszkodni egy hazaáruló bolsevik ajnározásához?

Hunyadi Gimnázium!
Az „átmeneti” sugárúton át a hős Hunyadi – a Fehér Lovag – emlékét és nevét megörökölhetné végre az iskola!
Hunyadi János Szegedről indult és a mai iskolát határoló úton vonult Nándorfehérvárra.
Hősiességének emléke Nándorfehérvári Diadal és a déli harangszó, mely emlékeztethet Hunyadira minden délidőben.
Ezzel a Hősök kapuja is új többletértelmet nyer…

Hunyadi János nevét már viselte ez az iskola 1956 forradalmian magyar heteiben.
Majd visszatért a Vörös Terror, megint maga alá temetve minden Szabad Szegedi Gondolatot…
A Vörös Terror szelleme máig is él és virul Szegeden!
A bolsevik népirtás terrorista szelleme tombol a szülővárosomban, Szegeden!
Dübörög – no nem a gazdaság, hanem – a balveretű terror-ajnározás!
A józan ész és a magyar szellem nem jut szóhoz …

Magam ugyan “radnótis” voltam, de a fiaimat szívesen adnám a Hunyadi Gimnáziumba!
Innen indíthatnánk útjára – Szögedi Szabad Gondolatként – új Nemzeti Ünnepünket:
(a chicagoi csőcselék május elsejei emlékezete helyett)
a Nándorfehérvári Diadal Napját is…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

The post Senkiházi sulinévadók – elvtársak a terrorizmus jegyében appeared first on Szögedöm.hu.

Elfogultságot jelentek: életem legrosszabb emlékezetű két esztendejét töltöttem az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM szellemtelen, belterjes és degenerált világában. Nem a névadó tette ilyenné a SÁGVÁRIGIMNÁZIUMOT, ahol bennünket, a szabadság ízén és a bizalom szárnyai alatt nevelkedett EGYESGYAKORLÓSOKAT a kesztyűbe dudálás ígéretével üdvözöltek a legelső, szürkeségével és jellegtelenségével utóbb jóserejűnek bizonyult szeptemberi reggelen. Talán nem is az volt az oka a SÁGVÁRIGIMNÁZIUMBAN uralkodó garnizoni kockafejűségnek, hogy a megjuhászodott ávósók képviselete az intézmény vezetésében a városszerte kerengő értesülések szerint messze meghaladta az országos átlagot. Ahhoz már inkább köze lehetett ez utóbbi körülménynek, hogy két perccel a rendszerváltozás előtt, 1987-ben  ebben a haladó szellemiségére méltán büszke tanintézményben hatalmi szóval visszavonták e sorok írójának jelölését az iskolaújság főszerkesztői tisztére, tekintettel nevezettnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség kötelékéből való folytatólagos és visszaeső kívülmaradásáért.

„Üres az asztal, nincs lakója még”
Ballagási díszben a SÁGVÁRIGIMNÁZIUM (1970-es évek)

Nem ejtenék hát könnyet, ha úgy esnék, hogy az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM bezárásával, lebontásával, nyomainak sóval való behintésével fenyeget a lánctalpas diktatúra. Tollat sem ragadnék, esetleg csak örömömben, ám harag, bosszúérzés nincs bennem: megpróbáltatásaimra enyhet adtak a TÖMÖRKÉNY kedves falai, ha pedig az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM tájékára vetődöm, inkább átkelek a túloldalra, a szomszédos ingatlanban élő szeretteimet pedig a Vitéz utca felől közelítem meg.

Akinek harminckét neve volt: Ságvári Endre

Csakhogy az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM körül mostanság kitört hisztéria nem jó vagy rossz emlékek kérdése. Talán csak annyiban, hogy mindabban az elfogult, minden éleslátást és erkölcsi érzéket nélkülöző hangulatkeltésben, amellyel naponta szembesülünk, épp annak a begyöpösödött látásmódnak túlburjánzását vehetjük szemügyre, amely a korlátoltság és kirekesztés fullasztó érzésével telítette fent megidézett, ifjonti éveimet. Aggódva látom, hogy az ostobaság és a dolgok néven nem nevezése tömegjárvánnyá terebélyesedett az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM szellemi hatókörében.

A begyöpösödésnek megvan a történelmi oka. Ha az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM anno, a rendszerváltozás idején élére áll a társadalom katarzis iránti vágyának, az intézmény cégtáblacseréje szimbolikus üzenetté, nemzedéki hitvallássá válhatott volna. A történések fényében azonban a hagyománytiszteletnek álcázott gyávaság nyert szimbolikus színezetet: a névadójához foggal-körömmel ragaszkodó intézmény mintegy magamagát zárta a kádárizmus rezervátumába, hogy most, mint valami kipusztulásra ítélt természettani ritkaság, megmaradásáért ágáljon.

Lássunk hát tisztán e szimbolikus perpatvarban. Hogy az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM névadója mennyiben alkalmatos a serdülő ifjúság idoljául, ez ügyben az Akadémia tudós testülete alighanem illetékesebb, mint akárhány nosztalgiázó öregdiák és mégoly odaadó gyakorlógimnáziumi tanerő. A Facebook-csoportok virtuális ereje sem igen jöhet itt szóba, mert ezen logika mentén akárkit szentté avattathatnánk a jó Ferenc pápával, akinek megfelelő számú lájkolója akad a világhálóba. Vagy visszabiggyeszthetnénk az Országházra a vörös csillagot, minthogy évtizedeken át megszokta a szemünk. Arra hivatkozni végül, hogy a nem fakuló érdemekkel ékes gerilla és rendőrgyilkos égisze alatt hány kiválóság nevelkedett a tanintézményben, nagyjából akkora súllyal eshet a latba, mintha az Aranycsapat érdemein való osztozása miatt szobrot állítanánk Rákosi Mátyásnak a felcsúti stadionban.

Igaza van valamelyik hőbörgőnek: az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM elnevezése nem túl lényeges kérdés. Mint fentebb írtam, akár az intézmény léte vagy nemléte is hidegen hagyhatja a közügyeinken tépelődőt. Ekkora cécót legutóbb akkor láttunk, amidőn egy társintézmény megtiltotta a tanórán való okostelefonozást, nemkülönben felfüggesztve a szabad helyváltoztatás jogainak gyakorlását. Maga a hercehurca tehát roppant provinciális. Üzenete azonban az én olvasatomban mélyen aggasztó: szimbolikus eszmékkel, történelmi igazsággal, morális kérdésekkel szembeni érzéketlenségünk éktelen példája.   

Marton Árpád

Forrás: http://www.szegedilap.hu/cikkek/kultureset/marton-arpad–tizmillioan-sagvariert-.html

 

Marton Árpád a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (1994) és a Szegedi Hittudományi Főiskolán (1995) végzett. 1992-től 2001-ig a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztője, majd szerkesztő-rendezője. 1998 és 2002 között több színházi produkció vetített látványterveit készítette el (Kajak-Kenu VB gálája a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Anna Karenina a Kisvárdai Várszínházban, majd a Ferencvárosi Nyári Játékokon). 2001-től tárcái és cikkei jelennek meg a Délmagyarország, a Szegedi Élet és az Új Ember című lapokban. 2003 óta állandó szerzője a Szegedtől Szegedig antológiának. 2005-től számos kulturális eseményt szervezett a Móra Ferenc Múzeum közművelődési munkatársaként, köztük az első szegedi Múzeumok Éjszakáját. 2004-től alapító munkatárs a Magyar Katolikus Rádióban (szerkesztő – Zenei Kincsestár, A vasárnap muzsikusa; műsorvezető – Szépség-Szalon); számos kulturális és portréműsort készített, 1000-nél több zenei műsora között a Mozart teljes életművét bemutató, Mozart-galaxis című, rádiótörténeti jelentőségű sorozattal. 2001 és 2006 között tagja volt a H.S.D. Magyar Rendezők Társaságának, 2006 óta a MAKÚSZ Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének valamint a Szegedi Írók Társaságának. Könyvei: Musical Kalauz. (Móra, Bp., 1998); „Ő muzsikál rajtam keresztül” – beszélgetés Rév Lívia zongoraművésszel (Kairosz, Bp., 2007); „Hazavár az Isten” – beszélgetés P. Nemeshegyi Péter dogmatikaprofesszorral (Kairosz, Bp., 2008); „A művész Isten szolgája” – beszélgetés Tokody Ilona operaénekessel (Kairosz, Bp., 2008); A felettes Mi – kulturális és médiaetika egyetemi tankönyv (GerhardusKiadó, Szeged, 2009); A Mozart-galaxis (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009).

A szerző írásai korábban a SzegediLapon: A kép születése…; Marasztalások; A forrás és a csillag; Dóm tér, Isten veled; Mese a Barkos királylányról; Ibolyák virulása; Ők tudják; Szilveszteri versviccek; A nagy színésznő látogatása; „Anima mea in dolore est”; Táj, kép; Korai sirató; Giccs más a király; Holtszezon; Verismo negro…; Zene, fülemnek; (Intermezzo No. 2…); Belepte a nyál…; Alpesi Alhambra; A Madách Szníház fantomja…; Libaleárazás, dámabutik, pipipiac; 7 kérdés Herczeg Tamáshoz és Harangozó Gyulához; Szeged Tabánja; Tápai színvázlat; Ha szabad maradok!; Negyedik este Boldog Elréddel; 7 kérdés Fekete Gizihez; Graciőz gráciák; Költészetnapi variációk; A nyomra-vezető; Az én pálymunkám; Tűzben égők; Trio D’Arco Angelico; Hódolat lovaknak s lovasaiknak; Így vigalom, úgy unalom; Jézusmária!; Viva la opera!; Parasztvakítás; Hegyén-hátán lakodalom; Debil és fád; „Színház! Pompázó hazugság”; Nagy Anikó életmű-albuma, szegedi szerző művészportréjával; A gép öl, a lélek éltet (Tóth Pálról); A szólásszabadság határai; A cirkusz metafizikája; Krisztus négy megkísértése; Chopin

The post Tízmillióan Ságváriért! appeared first on Szögedöm.hu.

Nos. Megelőzve az idők szavát, a kérdés csak az, hogy milyen fórumon lehet anti-előfizetésre, sőt lemondásra agitálni. A sötét tömeg eme médium által (is) meg van vezetve.

Mi olvasók az előfizetéseinkkel tartjuk el őket.

Ne fizessünk tehát elő a Délmagyarra!

Megnézhetjük a könyvtárban vagy a szomszédnál is, feltéve ha ő egyáltalán megveszi. Demokráciában alapvető, hogy a másik oldalt is megjelentetik.

Mindennél jobban fáj a haszonleső disznóknak, ha a lap példányszáma csökkenne.

A DM. cikkek ügyesen és sátáni módon vannak megírva és sorozatba rendezve ál-érvek járnak körbe bennük. Nemcsak agymosást, de agy-centrifugálást is eszközölve.
Alább tömören összefoglalva:

A Délmagyarban 29:8 Ságvári „javára”.

A véleménydiktatúra tombol, a lap szinte mindent megjelentet, ami Ságvárit és eszméit dicséri, ugyanakkor a tények, az igazság nem zavarja. Olyannyira nem, hogy szinte sorozatot indítottak „Je Suis Ságvárisokból”. Szappanopera, gumicsont. A megjelent cikkek zöme is tele csúsztatásokkal, félretájékoztatásokkal, tények kikerülésével, mellébeszéléssel (pl. névaláírás nélküli bértollnokoktól: „SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL”- melyik újságíró írta?).

Nem is gondoltam, hogy lehozzák a cikkemet (éppen 20 nap késéssel!)

SÁGVÁRI – ÖSSZEFOGLALÓ A LEGFŐBB HAZUGSÁGOKBÓL:

Antiszemita kártya? – Szó sincs antiszemitizmusról, hiszen pl. a Radnóti Gimnázium átnevezése fel sem merült. Radnóti Miklós hazafi volt, értékes életművet hagyott ránk.

Csendőrkártya? – Igazoltatás közben lőtt rájuk Ságvári, aki a lövöldözést kezdeményezte, majd emiatt vele szemben jogos és kötelező fegyverhasználat történt. Rendőri oldalról legfeljebb önvédelem történt. Több dolog miatt is körözték már. Többek között a Vígszínházban elkövetett robbantásos merénylet okán. Az oktalan csendőrgyűlölet miatt 1959-ben végezték ki Palotás János és Kristóf László csendőröket, akik éppen csak jelen voltak Ságvári elfogásakor. (A csendőrökről régen azt tanították, hogy sanyargatta és pofozta a népet.)

Demokrata, antifasiszta? – Nem! Szovjet ügynök, uszító röplapgyáros, terrorista, kommunista rendőrgyilkos, hazaáruló bűnös (akkor még büntették). 32 álnevével dicsekedhetett, 1944-ben akciógárdákat hozott létre. Százezrek haltak meg a sikerre vitt szovjet megszállás miatt. Három személy halt meg közvetlenül csak az elfogatása miatt (egy a helyszínen, ketten a Biszku érában).

Ifjúsági hős? – Hőst kreált belőle az 56 utáni pártpropaganda. Sőt a háború után a közintézmények, közterületek, TSz-ek „vették fel” a „hősi halott” Ságvári nevét. Eközben a k. édesanyját országos turnékon és ünnepségeken szerepeltették, megható ünnepségeket szerveztek. Itt hódoltak és tapsoltak a vezetők és magyar dolgozók, többnyire nyilván nem önként, de dalolva.

Szabadlábon 1942-ben? Civilként 1944-ben? – Vajon hogyan sunnyogta meg a katonaszolgálatot? Kik pénzelték őt?

Ságvárizmus – akárcsak Marxizmus-Leninizmus, Sztálinizmus, Hitlerizmus, Kádárizmus… Vajon mit jelent, milyen eszme? Követendő példakép? Inkább aberrált fogalom.
(Vajon, ki, és mikor találta ki ezt a fogalmat???)

Je suis Ságvári? – Nem szóvicc, de talán inkább: JESUS!!! SÁGVÁRIiii?! „Uram, bocsáss meg nekik. Nem tudják, mit cselekszenek!” Az ész megáll. Tanárok buzdítanak volt és jelenlegi diákokat egy semmilyen értéket nem képviselő személy felvállalására. Jézust kövessétek inkább!

Az „ötleteknek” természetesen se szeri se száma. Pl. csak az Endrét törölni (akkor is Ságvári maradjon) stb. stb.

A tények makacs dolgok. S a legcsúnyább a dologban, hogy hangulatkeltéssel a fiatalok érzelmeire hatva, félrenevelik őket.

Ceterum censeo: Ságvári nevének vissza kell változni Hunyadi János Gimnáziumra.

Sárga Lajos

Szerkesztőségünk – a közléstől függetlenül – az olvasói levelekkel való egyetértés, vagy egyet nem értés jogát természetesen fönntartja.

Ajánlott olvasmány még: Ságvári – A moszkovita terrorista még mindig példakép?

Ságvári vagy Klébi? (Firbi) – Szegedi zűrös névadások

SÁGVÁRI ÁTNEVEZTESSÉK!

A csendőrgyilkos moszkovita még mindig példakép?

Rendőri jelentés – “harminckétnevű” Ságvári Endre

Hősök Kapuja

The post Véleménydiktatúra tombol – 29:8 Ságvári javára appeared first on Szögedöm.hu.

Ezek a ságvári-rajongók talán az ál-iszlám állat terroristáival is rokonszenveznek?
Nimrud elpusztítóival? Lásd: Megsemmisült Nimrud városa

Mert ezek a pokolfajzatok bizony rokonlelkek!
Rend, Értékek és Kultúra esküdt ellenségei.
A MI ellenségeink…

Ságvárit a kommunista agitátort, a magyarság ellen uszító mételyt, a 32 álnevű, lesből sunnyogó, rendőrökre támadó cukrászdai orvlövészt, „bátor” bűne elől menekülő futás közben hátulról érte a halálos lövés. Míg 1944-ben magyarok a Haza védelmében a fronton haltak, ő – hamis papírokkal – cukrászdákban kávézgatott…
Élte világát és a bűnös városban rendfenntartó csendőrökre lövöldözött…
Milyen érdekes!?

A „balhős” az őt igazoltató csendőrökre a Budakeszi úti Nagy cukrászdában (ma Remiz étterem) tüzet nyitott. Azok pedig – kötelességüket teljesítve – visszalőttek!
Amikor a csendőrgyilkos sebesültet a neve felől kérdezték, azt felelte: “Harminckét nevem volt, találjátok ki, melyik az igazi!” – No ilyen kőkemény „hős”, egy bálványozni való balvezér!
Roncsországban…

A harminckétnevű Ságvári(?) Endre “ártatlan” terrorista mosolya

Ki is volt ő? – Magyarország kommunista megszállásának előkészítője! Magyarország aknamunkása. A szovjetek szálláscsinálója!
A hazaárulást, Hazájának(?) idegen, kommunista megszállását pedig sikerre vitte!
Balterror éveiben ezért is lett belőle balbálvány!

Szép dolog a baloldaliság. Volt idő, hogy haladó, mi több, építő gondolkodás(mód)nak számított a „baloldaliság”.
Csakhogy a problémás Spitzer fiú (ez egy másik neve, az eredeti neve) nem baloldali volt, hanem kommunista szovjet ügynök! Egy aknamunkás. Hazaáruló!
A baloldaliságot a hazaárulással összemosni ugyan kinek lehet az érdeke ma (is) ?

A sebesülten is intézkedő csendőr-főtörzsőrmestert, Kristóf Lászlót a kommunisták 15 év múlva, 1959-ben “fasisztaként” kirekesztve ki is végezték. A végrehajtott ítéletet csaknem 50 év múlva, 2006-ban hatályon kívül helyezték, hiszen a csendőr a hatályos jog szerint járt el, a kötelességét teljesítette (amikor a csendőrgyilkosra visszalőtt).
Képzeljük csak el! Például manapság egy köztörvényes bűnöző rendőrökre lövöldöz… Rögtön háromra is! Egyiket pedig halálosan megsebesíti…
„Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen találta.” (Rendőri jelentés)

Vajon mi lenne a sorsa ma egy ilyen terroristának? Európa bármelyik országában…
Mi is történt nemrég a franc-arabokkal?! … mint a veszett kutyát! Békeidőben…
Ez az ajnározott kommunista fölforgató és hivatásos munkakerülő azonban háborús időkben tette ezt!
Míg mások – igaz magyarok – a hadszíntereinken a Hazánkért az életüket áldozták…
Ő a hátországban kávézgatva főállásban bomlasztott !!! Vígszínházban robbantott !!!

Ezzel a senkiházival kapcsolatban a legérdekesebb kérdés az, hogy milyen aljas, sumák csalás-sorozattal úszhatta meg a világháborúban a hadkötelességet, és különösképpen: Hogyan is kerülte el a frontszolgálatot?!
Ahogyan egy a nevével – a 32 neve egyikével – gyalázott nevű tanintézményben végzett bíró megjegyezte a 32 nevére 32 behívó járhatott!
Tehát éppen 32 rendbeli hadiszökevény volt ez a sötétben bújkáló, jellemtelen hazaáruló…

Hogyan is úszhatta meg a frontszolgálatot a SAS behívók és a Don-kanyar idején ?
Talán némi magyarázatot adhat erre, hogy apja, dr. Ságvári (Spitzer) Sándor híres és befolyásos ügyvéd volt Budapesten…

Magyarok a Don-kanyarban… míg a vörös „hős” terrorista a hátországban kávézgatott…

Egy egészséges világban, egy magyar rendben a kötelességteljesítés közben lelőtt csendőr-hős, vagy a terroristát sikeresen lefegyverző magyar csendőr nevét érdemelné egy tisztes magyar iskola. Biztos akad még Budán egy, vagy két balnevezetű tanintézmény a Nagy cukrászda (Remiz) környékén! Reméljük, a budai hazafiak hamarosan meglelik az erre méltó intézmény(eke)t.
Ha nem, hát a jövő valamely rendőriskolája, vagy csendőrképzője kaphatná meg a hősök, magyar mártírok nevét!

Egy egészséges magyar világban nem terroristák, hanem kötelességteljesítés közben elesett hősök nevét viselné bárhol egy tisztes magyar iskola.
Mégis ma Szegeden még mindig egy magyarok ellen uszító szovjet propagandista nevét nyögi a Hősök kapujának gimnáziuma.

Hol is volt az a rendszerváltás?! Hát itt biztosan nem!
Több, mint 25 évvel az állítólagos „rendszerváltás” után a szovjet propaganda még mindig mételyként emészti a szegedi elméket…

Egy antimagyar fölforgató, frontkerülő, gyáva és sunyi terrorista, csendőrgyilkos nevét viseli egy patinás tanintézmény. Egy olyan magyar városban, ahol egyetlen kommunista rendőrt, vérbírót, de még tömeggyilkos ÁVÓs sem végeztek ki. De még ugyan nem is bántalmazták őket… De még csak kisebb elzárások, vagyonelkobzások sem történtek. De még csak felelősségre sem vonták őket! De még csak a szavazati joguktól sem fosztották meg a Vörös Terror agitátorait!!! Hát talán éppen ez a gond! Ez az oka a vörös fölforgatók arcátlan tobzódásának…
Mert mi megbocsájtunk. Hát lehet, hogy éppen ezért osztják ma is a terrorista észt… Ha rémtetteikért nem fizettettük meg drágán őket, hát most ihatjuk az olcsó húsuk híg levét…
Magyaros befogadásunk és megbocsájtásunk már-már fájdalmas, beteges méreteket öltött…

Ez a terrorista gazember 70 éven át nem lett a helyére téve: Hulladék a hulladékgyűjtőbe!

Reméljük, hamarosan megleli már végre a szemét a helyét.

De lássunk hát, keressünk hát egy többre érdemes tanintézménynek “Ságvári”-nál illendőbb nevet!

Betegesen baloskodva lehetne az iskola a “név”-hez betegesen ragaszkodók kedvéért beszélőbben, illendőbben pl. “Harminckét nevű” Gimnázium. – Ez legalább sokatmondó!
De akár valaki MÁS nevét is (ki)érdemelheti egy iskola, melynek soha semmi köze ehhez a fölforgató kommunista agitátorhoz nem volt!

Hát merengjünk csak egy kicsit magyarul! Egy épelméjű magyar világban…

A Hősök kapuján csaknem eredeti fényében pompázik Aba-Novák Vilmos – kommunista műrongálás, devichelés, rávakolás után helyreállított – freskója.

Lehetne hát az ívek iskolája akár Aba-Novák gimnázium is!

A freskó főalakja Horthy Miklós, így a legtermészetesebben adódik: Ez az iskola lehetne végre az Új Magyarország első Horthy Miklós Gimnáziuma. A kormányzó egyébiránt személyesen is részt vett a Hősök kapujának avatásán. (Nem úgy, miként a “harminckétnevű”, aki ekkor is Szegedtől távol, fontosabb bűnei után koslatott…)

A Hősök kapujának homlokzata az Aradi vértanúk terére és a Szőregi csata szép turulos emlékművére néz. Névadója lehetne a tanintézménynek hát bármelyik Szögedében megfordult Aradi Vértanúnk, vagy akár maga ősjelképünk, a Turul is!

Turul Gimnázium! – Milyen szépen is cseng egy Igaz Magyar Városban! Abban a Városban, melyben “turul” néven még magyar sport is született… Éppen 110 esztendeje. A századik szülinapján leszavazta még a napirendről is a helyi balvezetés, mondván: “nem aktuális”! – De eljön még a turul ideje is!

Magam azonban a legillendőbb és leghősebb magyarunkat látnám legszívesebben méltó névadóként: Innen indult a déli harangszót kivívandó Nándorfehérvár diadalára Hunyadi János is. A mai Hősök kapuja és a tanépület vonala előtt vonult el a déli, törökszaggatta végek felé a győzelembe és saját végzetébe…
Egy ideig vonulásának útját Hunyadi János sugárút néven tiszteltük, majd visszakapta eredeti szép nevét. Az iskola másik oldalát határoló út(ca) neve végre a helyére került. Az út és a hős emlékét és nevét pedig megörökölhetné végre az iskola!
Hősiességének emléke Nándorfehérvári Diadal és a déli harangszó, mely emlékeztethet Hunyadira minden délidőben.
Ezzel a Hősök kapuja is új többletértelmet nyer…

Hunyadi János nevét már viselte ez az iskola 1956 forradalmian magyar heteiben.
Majd visszatért a Vörös Terror, megint maga alá temetve minden Szabad Szegedi Gondolatot…
Úgy tűnik, a Vörös Terror máig is él és virul Szegeden!
Dübörög – no nem a gazdaság, hanem – a balveretű terror-ajnározás!
A józan ész és a magyar szellem szóhoz nem jut…

Magam ugyan “radnótis” voltam, de a fiaimat szívesen adnám a Hunyadi Gimnáziumba!
Innen indíthatnánk útjára – Szögedi Szabad Gondolatként – új Nemzeti Ünnepünket:
a Nándorfehérvári Diadal Napját is…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Végezetül: Tudom, hogy túlságosan óvatosan és bal-mértéktartóan fogalmaztam, de…

Ajánlom még figyelmükbe a külföldön élő szegedi tudós, Bor Zsolt akadémikus érzékletes rendszer-ízelítőjét és közintézmény-névváltoztatási javaslatát is:

A kommunizmus hullái Budapest és Szeged közé terítve az űrből is láthatóak…

“Jómagam ságváris vagyok, kötődöm a névhez, mégis úgy gondolom, jobb, ha egy mondvacsinált kommunista hősről hosszú ideig nem nevezünk el gimnáziumot. Ebben a pillanatban két ország épít kommunizmust, Észak-Korea és Kuba, ezek pedig nem a mi mintaképeink. Ötven-száz év múlva ráadásul ezek sem fogják a kommunizmust építeni, és az emberek majd csak arra emlékeznek, hogy a kommunizmus egy véres, brutális diktatúra volt, aminek következtében körülbelül százmillióan haltak meg.
Ha százmillió embert, százmillió hullát egymás mellé helyezünk, az kétszázmillió méter: ötször körbeéri a Földet az Egyenlítő mentén. Ennyien estek áldozatul a kommunizmusnak!
Hadd mondjak még egy példát: kétszázezer kilométerről van szó, mármost Szeged és Budapest távolsága mintegy kétszáz kilométer, tehát ha lepakolnánk a hullákat, akkor ezer sort tennének ki egy kilométer szélesen. Ekkora hullasort termelt a kommunizmus, ezt szabad szemmel az űrből is lehetne látni.
Világos, hogy a Ságvári néven előbb-utóbb változtatni kell.
Megfontolandónak tartom a Klebelsberg Kuno elnevezését, hiszen ő mint kultuszminiszter, mint országgyűlési képviselő rengeteget tett Szegedért, a város díszpolgára, ráadásul mindössze 150 méterre van eltemetve a Hősök kapujától, melyet szintén ő álmodott meg.” – vallja Bor Zsolt, a szegedi akadémikus.

Szegedi Egyetemalapítók – jobbról elől Klébelsberg Kunó áll.

Ajánlott olvasmány még: Ságvári vagy Klébi? (Firbi) – Szegedi zűrös névadások

SÁGVÁRI ÁTNEVEZTESSÉK!

Véleménydiktatúra tombol – 29:8 Ságvári „javára

A csendőrgyilkos moszkovita még mindig példakép?

Rendőri jelentés – “harminckétnevű” Ságvári Endre

Hősök Kapuja

The post Ságvári – A moszkovita terrorista még mindig példakép? appeared first on Szögedöm.hu.

Az iskola kiváló tanulmányi- és versenyeredményeit a lelkiismeretes és felkészült tanárainak, és tehetséges diákjainak köszönheti, nem pedig a névadójának. Kevesen tudják egyébként, hogy az iskola az 1956-os forradalom napjaiban a jelenlegi Szentháromság utca akkori névadója, Hunyadi János nevét vette föl, ezt csak az 1956/57-es tanév végén változtatták vissza. Miért ne kaphatná ismét – már csak az 1956-os forradalomra emlékezve is – ezt az igazán vállalható nevet?

Egy ismerősöm Hódmezővásárhelyen járt iskolába, ahol a Tanácsköztársaság téri Általános Iskola 1970 táján fölvette Kádár egyik véreskezű minisztere, dr. Münnich Ferenc nevét. A rendszerváltás után az iskola nevét vita nélkül megváltoztatták, Szent István téri iskola lett belőle. Híres, eredményes sport tagozatos iskola volt, mégsem követelte senki vissza a rosszemlékű nevét.

A Ságvári Gimnázium is híres, eredményes iskola. Átérzem a közösség összetartását. Véleményem szerint azonban a tanév és érettségi időszak végét megvárva, haladéktalanul neveztessék át, s hogy a ságvárisok nevének folytonossága ne szenvedjen csorbát, azt javaslom, 1-2 évig zárójelbe téve megemlíttessék. Pl. XY Gimnázium (volt Ságvári Endre, Szeged). A sokat emlegetett európai értékrenddel összeegyeztethetetlen Ságvári Endre neve és az általa képviselt ideológia, ráadásul egy hatályos törvény is arra kötelezi az illetékeseket, hogy az intézmény nevét átírják. Emléke levéltárba, a gimnázium előterében álló mellszobra szoborparkba helyeztessék!

Szabó Miklós, Szeged

Tisztelt Szerkesztőség!

Írásomat válaszként szeretném megjelentetni a Tiltakoznak a Ságvári átnevezése ellen c. cikkre. Hallgattassék meg a másik fél is.
Bízva a lap pártatlanságában,

üdvözlettel: Szabó Miklós, Szeged

The post SÁGVÁRI ÁTNEVEZTESSÉK! appeared first on Szögedöm.hu.

Rendőri jelentés

„…Folyó év július hó 27-én 19 óra 45 perckor a csillaghegyi nyomozó csoportnál szolgálatot teljesítő Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók, hosszú megfigyelés után, Budapest területén nyomára jutottak dr. Ságvári Endrének, aki már mintegy hét éve földalatti baloldali szervezőmunkát végzett és vezetett. Nyomon követték és a XII. ker. Szép Ilonai villamosvasúti kocsiszín mellett levő Nagy Béla-féle cukrászdában egy állítólagos Szabados nevű kommunista társával figyelés alá vették, majd őket elfogni igyekeztek. Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen találta. A lövések leadása után dr. Ságvári Endre a helyiségből kimenekült, de a Palotás Ferenc csendőrnyomozó és a sebesülten utána futó Cselényi Antal detektív lövéseitől eltalálva holtan összeesett. Dr. Ságvári Endre Szabados nevű társát sikerült elfogni…”

Ajánlott olvasmány: A csendőrgyilkos moszkovita még mindig példakép?

The post Rendőri jelentés – „harminckétnevű” Ságvári Endre appeared first on Szögedöm.hu.

A rektor úr  ötletét, amely csak a Ságvári utónevének elhagyásával oldaná meg a helyzetet,  felemás dolognak tartom. Olyan mint Kun Bélából Kun, vagy épp Béla utca név képzése,

Hámán Katóból Kató utca megoldások és hasonlók.

A dolgok jelenlegi állása szerint ez az ügy nem a városi közterület rendező bizottság feladata, de azért elgondolkodtató.

Az egykori miniszterünk érdemes nevét mára a nép ajkán ” Klébi„-ként emlegetik, nem tudom kell-e ezt a sort még folytatni?

A róla elnevezett városrészt továbbra is Hattyasként nevezi szögedi nép.

Megjegyzem egyetemünk egy másik fontos intézménye viseli nem oly rég óta Klebelsberg Kunó nevét – az Egyetemi Könyvtár.

Ott volt a lehetőség a Szőkefalvi-Nagy Béla név felhasználására, de az Egyetem egy nyúlfarknyi utcára „elhasználta”.

Megjegyzem egy éve Széchenyi István nevét viselő gimnázium szép csöndben eltűnt, most töröltem az épp készülő Szeged várostérképről e nevet.

Az élet olyan furcsa dolgokat művel, hogy például a Liszt Ferencről elnevezett , de mindenki által csak Ferihegyként ismert, (nemzeti légitársaság nélküli) repterünket taxis argó nyelven „Lisztferihegy„-nek hívják.

Ilyen dolgokat jó lenne előre végiggondolni ennyi tapasztalattal.

Magam már most  gondolkodom, épp a várostérkép kapcsán, az ősszel átadandó új-új klinikai tömb (Semmelweis u. 8.) megfogalmazásán. A Klinikai beruházás szakzsargonjában a „II. tömb és integrált magkórház” megfogalmazások műviek, nem életszerűek. Az „új klinika” a helyi szóhasználatban az immár közel 30 éves épületre vonatkozik, e mellé, ettől délre épül a mostani klinika, amelyben mintegy 15 féle intézményi egység lesz elhelyezve, csakúgy mint a klinikának átadott egykori „Kettes kórház” épületében, ahol lám e név tovább él felemás módon.

A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ vezetésének írott ilyen témájú megkeresésemre nem jött válasz, majd az utolsó pillanatban ötletelnek.

Szintén nem a város dolga igaz, de a térképek kapcsán ilyenekbe rendre belebotlom:

A nem helybeliek által szerkesztett (idegen) várostérképeken ki kellett már igazítani a Dugovicsot Dugonics-ra, az Erzsébet királynőt  Erzsébet királynéra, sőt akad olyan ahol a szobor becézett nevét „Sissi” helyett Stefániá-nak írták (!)

Az Egyetem például makacsul ragaszkodik a Habsburg gyökerű, Erzsébet liget megnevezéshez, (hasonló dolog ez mint a Stefánia park neve)  az Újszegedi liget feliratot  volt, hogy átíratták az ő kiadványukon ismét Erzsébet ligetre, az ottani teniszpálya neve ma is ez.

Hirtelenjében ennyi ötlött eszembe a neves személyekről elnevezett dolgok, s azok „térképi vetületei” kapcsán.

firbi

The post Ságvári vagy Klébi? appeared first on Szögedöm.hu.