A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum által kölcsönzött személyes tárgyak és a könyvtár dokumentumainak segítségével Gobbi Hilda személyiségének sokszínűségét igyekszik megmutatni – tájékoztatta Andóczi Balogh Éva, a közgyűjtemény munkatársa az MTI-t.
A kiállítás egyik különlegességeként néhány lap látható a művésznő születésnapi naplójából, amelyet színészkollégáitól kapott ajándékba. Major Tamás, Mensáros László, Huszti Péter, Almási Éva jókívánságai mellett Ruttkai Éva bejegyzése így kezdődik: „…Te drága, csodatevő, királynő, varázsló, sámán!”. Darvas Iván pedig így szólítja meg: „Egy nagy korszak utolsó nagy oszlopa, Te!”.
Az érdeklődők megtekinthetik az 1988-ban elhunyt színésznő több nagy szerepéhez – a Hamlet Gertrudja, a Bánk bán Gertrudisa vagy a Csongor és Tünde Mirigye – készült jelmezek színes kosztümrajzait is.
A könyvtár anyagából Gobbi Hilda színészi pályafutásának legfontosabb szerepeit fotók, folyóiratok, hanglemezek, filmek idézik föl. A művésznő a könyvtártól néhány lépésre, a Dóm tériSzegedi Szabadtéri Játékokon többször is alakította a János vitéz gonosz mostoháját, az előadások – a helyismereti gyűjteményben őrzött – fotóit is bemutatják az október 1-jéig látható kiállításon – közölte Andóczi Balogh Éva.

The post Gobbi Hilda-emlékkiállítás nyílik Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A szegedi programok hagyományos központi színtere a Dugonics tér, ahol az országos rendezvényekhez hasonlóan június 6. és 10. között várják az érdeklődőket. Itt állnak majd a könyvkiadók sátrai és itt található a beszélgetések, színházi és zenei produkciók egyik fontos helyszínéül szolgáló színpad is – mondta a fesztiválról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón Andóczi Balogh Éva, a programokat koordináló Somogyi könyvtár munkatársa.
A központi helyszín mellett kávéházak, művelődési intézmények is otthont adnak a rendezvényeknek. Június 6-án rendezik a hivatalos megnyitót: a Dugonics téren Nyáry Krisztián nyitja meg a könyves ünnepet.
A szegedi szerzők és könyvkiadók mellett vendég lesz Temesi Ferenc, Háy János, Závada Pál, Dinnyés József, Podmaniczky Szilárd, Pozsgai Zsolt. A szegediek közül mások mellett Busch Péterrel, Czilczer Olgával, Hász Róberttel beszélget Veszelka Attila, a Szegedi Írók Társasága elnöke. Mellettük bemutatkoznak a nemzetiségek, így a szerbek, a horvátok, bolgárok is.
A gyerekeket olvasó- és játszóliget várja. A hétvégeken kitelepül például a Füvészkert, a Vadaspark, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Partiscum Csillagászati Egyesület egy mozgó planetáriummal, de lesz képregényrajzoló és hangszersimogató is.
Újdonságként a Belvárosi Mozival közös programot indít a szervező Somogyi könyvtár. A mozi kitelepül egy nyár esti vetítésre, június 7-én péntek este, a nézők a Podmaniczky Szilárd forgatókönyve alapján készült Szezon című filmet láthatják. A moziban az ünnep ideje alatt olyan filmeket tűznek műsorra, amelyek forgatókönyvei a könyvhétre érkező szerzők tollából kerültek ki. Június 9-re a Dugonics téri főszínpadra is olyan kortárs szerzőket hívtak meg, akiknek műveit manapság a színházakban játsszák.
A könyvhéten 24 standdal vonulnak fel a kiadók és könyvkereskedők. A hazai mellett a határon túli magyar irodalom képviselői is részt vesznek a programokban.
Június 7-én pénteken tartják a városháza dísztermében a gyermekkönyvtár egész éves olvasás-népszerűsítő játékának eredményhirdetését, amelyen megkoronázzák a „könyvkirályt”. Emellett számos koncert és előadás, kiállítás is szerepel a programban, játszik majd a Molnár Dixieland Band és a Fricsay Ferenc Fúvószenekar is.
A Somogyi könyvtár évek óta külön részt biztosít honlapján a könyvhétnek. Idén is így van ez, ami azt jelenti, hogy a programok iránt érdeklődők nap, programtípus, szerző, könyvcím vagy akár helyszín alapján is tudnak keresni a rendezvények között és informálódhatnak a vendégekről is az érdeklődők.

The post Ünnepi Könyvhét – Számtalan programot rendeznek Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Dombiratoson született 1924. december 21-én. Apja mesterségét, az asztalosságot tanulta ki, és szakmájában dolgozott 1946-ig. Harmadéves magyar–orosz szakos egyetemi hallgató volt Szegeden, amikor megjelent első novellája, A sintér, a Tiszatájban. 1953-ban szerzett diplomát. Egy ideig a Szabad Nép munkatársa, 1953-tól az Orosz Filológiai Intézet tanársegéde, utána kollégiumi igazgató volt. 1957 után sűrűbben jelentkezett írásaival. 1958-tól a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa, 1973-tól igazgatója volt. 1976-ban választották meg először a dél-magyarországi írócsoport titkárává, majd 1982-ben ismét. A Somogyi-könyvtár új, Dóm téri palotájának építését folyamatosan gondozta, az új épület 1984-es átadása után nem sokkal, 1989-ben vonult nyugdíjba. 1998-tól a Szegedi Írók Társaságának első elnöke volt.

Kötetei: A köszörűs kádi, 1959. Atya, fiú, Szentlélek, 1962. (Paraszt-drámai históriák); Mi, janicsárok, 1969 (regény) Álarcban, 1976 (kisregények); Móra Ferenc betűösvényein, 1979 ; A Szegedi Nagyárvíz Képeskönyve, 1979; Legeltetés a három sárkány pusztáján, 1984 (Délalföldi népmesék) Iratos dombon, 1988 (A szülőfalu regényes bemutatása); Anyám fiai, 1990 (Újkori, háborús novellák); Mély a Tiszának a széle, 1995. (Szeged környéki népmesék); Szegedi regélő, 1999 (dokumentumregény); Teremtő Jó Istvánék emlékező könyve, 2000 (történelmi regény); In prigione (Rabságban — Olasz foglyok a szegedi várban), 2001 (történelmi regény) Szeged vidámítása I-II, (dokumentumregény), 2004.; Tiszajárás (riport-szociográfiák), 2006. Róla: A 75 éves Tóth Béla vándortarisznyája belbecséből, 2000. K.: Juhász Gyula-díj, Szabó Ervin – díj, Bölöni-díj, József Attila – díj: 1970, 1986, A Munka Érdemrend Arany Fokozata, 1987, Pro Urbe – díj 1995, A Szegedért Alapítvány Fődíja, 1997.

The post Elhunyt Tóth Béla író appeared first on Szögedöm.hu.

Andóczi Balogh Éva, az intézmény munkatársa az MTI-nek elmondta: az előadásokból kiderül például, hogyan fest az igazi szuperhős, miképpen válnak harcias amazonokból engedelmes mintafeleségek a manga képkockáin és mi jellemezte az amerikai képregényt a „vad 70-es években”.
A képregény-fesztiválon idén is alkotói feladat vár majd a rajzolókra. A Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én ősbemutatóként tűzi műsorára Pozsgai Zsolt Pipás Pista című zenés tanya-westernjét. A résztvevőknek ebben a témában kell alkotniuk és a színház vezetése a legsikeresebbnek ítélt munkákat felhasználja az ősbemutató promóciójához.
A fesztivál díszvendége az idén 60 éves, animátorként is jól ismert Haui József (a Vízipók-csodapók és a Bucó, Szetti, Tacsi rajzolója), akinek a munkáiból kiállítás nyílik a könyvtárban, valamint képregényeiből megjelenik egy válogatás a Színes Képregénymúzeum című sorozatban. Haui József részt vett többek között Mézga Géza, a Magyar népmesék figurái és Doktor Bubó alakjainak megformálásában is. A művésszel Kiss Ferenc beszélget.
Augusztusban volt ötven éve, hogy Peter Parker először húzta magára jelmezét, az „átlagos szuperhős” Pókembert Tóth László előadása és a Harza Tamás magángyűjteményéből rendezett kiállítás révén ismerheti meg még közelebbről a közönség.
A délelőtti előadások után négy helyszínen, különleges témákban hallgathatnak kerekasztal-beszélgetéseket a fesztivál szekcióelőadásainak vendégei. Egyebek között szó lesz a digitális képregényalkotásról, a kortárs képregények filmes adaptációiról, megjelennek a képregényrajzoló nők és elemzik, hogy milyen a jó képregény.

The post Képregény-fesztivált tartanak szombaton Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A legdrágábban, 660 ezer forintért a Magyar Királyi Államnyomda által 1887 és 1901 között kiadott, az Osztrák-Magyar Monarchiát bemutató 21 kötetes sorozat kelt el. Negyedmillió forintba került egy 1561-ben Bázelben megjelent, hadjáratokat és hadvezéreket bemutató latin nyelvű kötet. 120 ezer forintot, valamint 15 százalékos árverési jutalékot kell fizetnie az új tulajdonosnak egy 1877-ben Debrecenben megjelent, gyöngyhímzéses díszkötésű énekeskönyvért.
Népszerűek voltak az alföldi betyárvilágot bemutató könyvek: Békefi Antal 1899-ben Szegeden kiadott, Betyárok című köteténél a 12 ezer forintos katalógusár helyett 65 ezer forintnál, a szerző 1887-es, Sötét idők című művénél 55 ezer forintnál koppant a licitet lezáró kalapács.
Beigazolódott Jakó Csabának, az aukció szervezőjének a véleménye, mely szerint egyre népszerűbb az 1930-as évek magyar avantgárd költészete. Kassák Lajos verseinek Bécsben 1915 és 1921 között megjelent gyűjteményes kiadása – amelynek borítóját Bortnyik Sándor tervezte – a katalógusár több mint tízszereséért, 130 ezer forintért kelt el. Szintén komoly verseny folyt a magyar dadaista költészet kiemelkedő jelentőségű alkotásáért, Palasovsky Ödön 1926-ban Budapesten megjelent Punalua című művéért, amely 110 ezer forintért talál új gazdára.
Az árverésen fölbukkant több kultúrtörténeti szempontból érdekes kézirat. Tömörkény István 1884. december 15-én írt Karácsony estéjén című, később nyomtatásban sehol nem közölt, még Steingassner István néven szignált versének kéziratáért 70 ezer forintig licitált egy gyűjtő.
Az aukción eladtak csaknem kéttucatnyi olyan kötetet, amelyek szerepeltek az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben összeállított, tiltott könyvek listáján. A fasiszta érzelmű könyvek birtoklásáért hosszú börtönbüntetés járt, és csupán nagyon kevés példány maradt fönt ezekből, különösen ritkák a jó állapotú kötetek. A legnagyobb verseny Erwin Rommel vezértábornagy Gyalogság előre! című művéért zajlott. Az 1942-ben kiadott kötet esetében 32 ezer forintnál koppant a kalapács.

The post Sikerrel zárult a XIV. Szegedi Könyvárverés appeared first on Szögedöm.hu.

Jakó Csaba, az aukció szervezője az MTI-nek elmondta, a Szegedi Könyvárverést csaknem másfél évtizede szervezték meg első ízben, s immár hagyomány, hogy november második szombatján rendezik meg. Az esemény egyre népszerűbb a régi könyvek gyűjtői körében: az ország minden részéről érkező érdeklődők mellett külföldről is jönnek beadók és vevők is.
A hazai aukciók között a szegedi árverésen szinte egyedülállóan alacsony – csupán 5-6 százalék – a visszamaradott tételek száma, és utóbb az antikváriumokban ezek a kötetek is gazdára találnak a kikiáltási áron – közölte a szakember.
A szervező szerint a siker titka, hogy a „divathullámokra” figyelve válogatják össze az árverésre kerülő anyagot. Idén a legnagyobb népszerűségnek az 1930-as évek magyar avantgarde költészete örvend. Az első kiadású kötetek némelyikének – Kassák Lajos vagy Bortnyik Sándor tervezte – papírborítója önálló képzőművészeti alkotásként is megállná a helyét.
Az árverésre kerülő kéziratok között szerepel Kosztolányi Dezső fia, Ádám édesanyjához írt több mint 270 levele, valamint a harmincas évek népszerű regényírója, Gulácsy Irén Tömörkény Erzsébettel folytatott levelezése is.
A több mint 630 tétel között található csaknem kéttucatnyi kötet, amely szerepelt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben összeállított tiltott könyvek listáján. A fasiszta érzelmű könyvek birtoklásáért hosszú börtönbüntetés járt, csupán nagyon kevés példány maradt fönt ezekből, és különösen ritkák a jó állapotú kötetek – mondta Jakó Csaba.

The post Könyvárverést rendeznek Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A Somogyi könyvtár régi és ritka könyveiben szereplő növényábrázolásokat csodálhatják meg az érdeklődők

   A Somogyi könyvtár földszinti kiállítóterében október 22-ig megtekinthető tárlat amellett, hogy gyönyörködtetni szeretné az érdeklődőket, igényt akar kelteni a látogatókban a növények megismerésére – fogalmazott Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a kiállítás anyagát összeállító könyvtári munkatárs.
A könyvek ábrái különböző technikákkal készültek. A XV. században fametszeteken mintázták meg a növényeket, ezeket olykor kézzel kiszínezték. A későbbi rézmetszetek már árnyaltabb ábrázolást tettek lehetővé, kezdetben ezeket is kiszínezték. Új korszak kezdődött az illusztrált könyvek történetében a kőrajz, a litográfia technikájával, a kromolitográfia pedig a 19. század első felétől utat nyitott a színes nyomtatás lehetőségének.
A könyvtár muzeális köteteiben szereplő művészi növényábrázolásokat több fejezetben mutatja be a válogatás. A kiállítás legrégebbi darabja egy – könyvkötésként felhasznált – pergamenre festett, 15. századi kézirattöredék: a bibliai jelenetet ábrázoló Z iniciálén egy fügefa is látható.
A tárolókban több XVI. századi füveskönyvet is bemutatnak. A korszak botanikusai nemcsak korábbi korok leírásaiból vették át a növények ismertetését, hanem személyes gyűjtésük, megfigyeléseik, kutatásaik alapján mutatták be azokat.
A látogatók gyönyörködhetnek XVII. századi német ismeretterjesztő, oktatást segítő kötetek kézzel színezet rézmetszeteiben éppúgy, mint az egyes térségek, egzotikus tájak növényvilágát leíró ritka könyvekben. A tárlaton szerepelnek az olvasókkal több ezer fajt megismertető egyetemes növénygyűjtemények vagy híres kereteket bemutató régi albumok. Igazi különlegességek azok az igényes, kézzel színezett kiadványok, amelyek a legmérgezőbb növények képét és hatásukat ismertetik.
A kiállítás egyik kötetét olvasgatva az is kiderül, hogy a botanikai ismeretek elsajátítása egy bő évszázada nem csupán a leendő biológusok, orvosok, gyógyszerészek számára volt fontos: egy 1904-ben Budapesten nyomtatott kötet elsőéves bölcsészkari hallgatók részére tartalmaz növénytani magyarázatokat.
A tárlat több Szegedhez kötődő érdekességet is felvonultat: így Löw Immánuel egykori tudós főrabbi bibliai növényekkel kapcsolatos dolgozatai is láthatók, csakúgy, mint Csapody Vera 1932-ben Szegeden Mediterrán elemek a magyar flórában címmel benyújtott doktori értekezése, amelynek képtábláit maga a kutató festette ki kézzel.

The post Művészi növényábrázolások a Somogyi könyvtárban appeared first on Szögedöm.hu.

A megemlékezést a Szeged-Belvárosi Plébánia, valamint a dél-alföldi cserkészek szervezik. A rendezvény helyszíne a Dóm tér lesz, mert az 1930-ban felépült Fogadalmi Templom is az árvíznek köszönheti létét, illetve a nevét is: az életben maradt szegediek megfogadták, ha átvészelik a nehéz időket, templomot emelnek hálájuk jeléül.

A délelőtt tíz órakor kezdődő események közt bemutatkoznak a népi kismesterségek, lesz bőrözés, só-liszt gyurmázás, gyertyaöntés, nemezelés, kovácsolás, fafaragás, íjászat, ostorcsattogtatás és lovaglás. A vásárban kézművesek kínálják portékáikat, de lesz főzőverseny is. Azok pedig, akik fizikailag felkészültek, több száz lépcső megmászása után megmutathatják toronykilátó képességüket a Dóm legmagasabb erkélyéről.

Délután mesemondó és bábos előadások várják a legkisebbeket, illetve óriás sakk és élő csocsó a nagyobbakat. A téren berendeznek egy cserkész- és egy árvízi kiállítást is, felidézve az egykori eseményeket. Kitelepül a térre a Teddy Maci Kórház, hogy a gyerekek betegség nélkül is ismerkedhessenek az egészségüggyel, akik pedig inkább a kalandos ismeretszerzést részesítik előnyben, városismereti vetélkedőre nevezhetnek be. Este a programokat tábortűz zárja.

Az Árvízi Emléknap egy egész éves programsorozat része, amelyet a KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. és a HÁLÓ Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület indított Eunity: közösségi programok szervezése címmel, melyet a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogat. Ez a nap az első közös szervezésű események közt van.

Újjászületés-emléksétát rendez az  Idegenvezetők Dél-alföldi Egyesülete március 12-én délelőtt tíz és délután négy óra között.  A szegedi emlékhelyeket bemutató program része a Somogyi-könyvtár Árvíz – Fogadalom – Katedrális című kiállítása, amely március 8-21-ig tekinthető meg az aulában. A tárlat a szegedi Dóm fölépítésére tett 1880-as fogadalomtól a templom fölszenteléséig eltelt csaknem fél évszázad fontos pillanatait illusztrálja az árvíz idején készült fényképek, a Dömötör-templom bontását és a Fogadalmi templom építését bemutató fotók, valamint tervpályázatok, aprónyomtatványok, iratok, képeslapok segítségével.

A kiállítást virtuálisan is megtekinthetik a Somogyi-könyvtár honlapján:
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/arviz1879/index.html

The post Családi nap a Nagyárvíz évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.