Nyolcezer év tekinthetne le rátok!

Admin — Sun, 07 Jun 2015 10:17:52 +0000

– Trogmayer Ottó esete Európa legrégebbi kőkori házával, és a Lúdvári Vénusszal –
Elment a múzeumigazgató, s ennek kapcsán engedtessék meg, hogy felidézzük egyik legnagyobb ásatási sikerének történetét.
Bár, hinnénk, amiben nincs politika jó Szöged városában, annak egyenesebb útja van ahhoz, hogy nagy nyilvánosságot kapjon, s netán Szöged halljaklendjei felkarolják, ha ahhoz érdemes hírnév, turisztikai üzlet szerezhetnök.
Szinte csak a bennfentesek tudják, hogy Szöged városának határában, pontosan Gyála-Lúdváron Trogmayer Ottó, még az 1960-es években olyan ásatási leletet talált, ami méltán kelthetné Szöged hírnevét a világban. Csak jól kellene menedzselni a dolgot.
De haladjunk kronológiai sorrendben:
Az 1960-as években a határőrségnek vágtak utat, amikor Gyálarét-Lúdváron egy újkőkori telepre bukkantak. A szegedi múzeum, Trogmayer Ottó vezetésével az ásatás során feltárta Európa legrégebbi házmodelljét.
Igen, kérem szépen! Szeged-Gyála határában találták meg az eddig ismert legrégebbi Európai házmodellt.
„A lúdvári helyszínen találtuk meg az első házmodellt, amely egész Európában a legrégebbi házmodell. A négyszögletes házikó tetőtöredéke van meg, még a kis állatfej is látszik rajta, ami az ártástól, rontástól védte a benne lakókat. Eddig azt hitték, az újkőkorban putriszerű, földbe ásott házban laktak az emberek; de nem, rendes fölmenő házuk volt, nyeregtetővel.”
Nyilatkozta Trogmayer Ottó.
Az ásatás során több korabeli, épen maradt edény mellett, szinte teljes épségében találtak egy szobrocskát. Idézzük ismét Trogmayer Ottó visszaemlékezését:
„Egy nagy hulladékgödörben feküdt a szobrocska kettétörten. A tény, hogy két darabban volt, érdekes megállapításhoz vezet az emberi gondolkodás történetéről. E kőkori szobrokat két darab koloncból építették össze: gyúrtak két embert hosszában elvágva, majd a két kolonckába szúrt gyufaszálnyi ágacskákkal összeállították, egyberagasztották őket, és így alakították ki a szobor végső formáját. Ezután kiégették, és valószínűleg a házi oltárra került termékenységi jelképnek. Két félből összerakni egy embert, már-már ugyanaz a gondolat, mint a bibliai teremtésé, amely szerint Isten Ádám bordájából teremtette Évát.”
A Tiszatáj kulturális folyóirat, már az ásatást követően cikket írt erről, s szinte érthetetlen, hogy ezt követően teljes hallgatás vette körül a felfedezést.
Európa más tájain, a helyszínen rekonstruálták volna már a házat, ezt a nem mindennapi leletet, s turisztikai célpont lenne.
Köré gyűjte kiállítási anyagként azokat a korabeli leleteket, amivel hangulatában is felidézhető lenne a kőkori ember élete. Bőséges anyag állna rendelkezésre, hiszen mind a szegedi, mind a hódmezővásárhelyi múzeumban gazdag leletanyag van raktáron, szinte eldugva a kíváncsi szemek elől.
A Lúdvári zsírfarú Vénusz 16 cm-es szobrocskája is Hódmezővásárhelyen, A Tornyai János Múzeumban található meg.
A gyálaiak többször próbálkoztak azzal, amiért Trogmayer Ottó élete végéig kampányolt.
Szeretnék, ha felállítanák a Vénusz szobor mását.
„Én magam szeretném, ha egyszer felállítanának a nagyított mását Szegeden. Már történtek kísérletek, hogy tízszeres nagyságban megfaragják, most már azonban, hogy öreg vagyok, és távol is vagyok Szegedtől, nem tudok ott nyüzsögni; elhatároztam, ha nyerek a lottón, az lesz az első, hogy elkészíttetem. Egymillió forint lenne jelenlegi áron. Még egy hexametert is írtam a szoborhoz, így szól: „Isteneik képét formázták így az agyagba / itteni ős eleink úgy nyolcezer éve talán”. Ez lenne a szobor felirata. Ha nem Szegeden, Gyálarét határában lehetne felállítani, hiszen ott több újkőkori települést is találtunk. A hely, ahol a Vénusz előkerült, az Ős-Tisza túloldalára esik.” – nyilatkozta az igazgató 2013-ban a helyi újságnak.
Sajnos, sem a gyálaiak, sem a régész álma ezidáig nem valósult meg. A helyi média csak azzal dicsekedhetett el, hogy „plakátot kapott a Lúdvári Vénusz”
Mit lehet erre mondani? Cseppet sem csodálkozunk azon, hogy majd ötven év alatt Szegednek csak ennyire futotta.

The post Nyolcezer év tekinthetne le rátok! appeared first on Szögedöm.hu.

Szegedért emlékérmet kap Dr Gaskó Béla

Admin — Fri, 21 Feb 2014 19:07:52 +0000

A Szögedi Védegylet (Szegedi Városvédő Egyesület) több mint tízéves indítványa nyomán végre Szegedért emlékérem díjra jelölte Szeged Város közgyűlése dr Gaskó Bélát, Szeged természeti értékeinek kutatóját és leíróját. Pro Urbe-díja még várat magára, de türelmesek vagyunk…

A zárt ülésen született döntés szerint díszpolgár lesz Trogmayer Ottó, régész, nyugalmazott múzeumigazgató. Pro Urbe-díjat kap Török Attiláné Pusztai Éva nyugalmazott egyetemi docens és Dudits Dénes akadémikus. Szegedért emlékéremmel tüntetik ki Alföldi Istvánt a Neumann Társaság ügyvezető igazgatóját, Simon Ferenc festőművészt, Szalai József nyugalmazott iskolaigazgatót, Wittmann Tibor belgyógyászt, és Gaskó Béla muzeológust. Szeged Nemzetközi kapcsolataiért emlékéremmel díjazzák Nagy Katalint , a SzTE Fogorvosi kar dékánját és Ványai Évát a Szeged Kistérségi Többcélú Társaság Egyesített Szociális Intézményének főigazgatóját.

Forrás: Szeged természeti öröksége
http://ujszeged.hu/?page=termeszeti_orokseg

Ajánlott olvasmány: A Föld Napja: újabb 22 szegedi értéket tenne védetté a Szögedi Védegylet (2011-04-22)

The post Szegedért emlékérmet kap Dr Gaskó Béla appeared first on Szögedöm.hu.

Trogmayer Ottó: Régészeti furcsaságok, csacskaságok, marhaságok

Admin — Fri, 14 Dec 2012 10:10:50 +0000

Új könyvet jelentetett meg Trogmayer Ottó: a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatója.
December 15-én, szombaton 11 órakor mutatja be Régészeti furcsaságok, csacskaságok, marhaságok című kötetét a Móra-múzeumban. A szerzővel Tandi Lajos beszélget.

A könyvbemutatóra tisztelettel várja a múzeum az érdeklődőket szombaton 11 órakor!

The post Trogmayer Ottó: Régészeti furcsaságok, csacskaságok, marhaságok appeared first on Szögedöm.hu.

Trogmayer Ottó Achívumok - Szögedöm.hu %

Nyolcezer év tekinthetne le rátok!

Szegedért emlékérmet kap Dr Gaskó Béla

Trogmayer Ottó: Régészeti furcsaságok, csacskaságok, marhaságok