E napon született… 1776 Ígéret (május) hava 7.-én, a Vazs megyei Egyházashetyén 
Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel …

Berzsenyi Dánielt köszöntjük ma a 150. szülinapjára Juhász Gyula által írott versével…

A tikkatag magyar nyár napja barnúl
Bús homlokán és bágyatag szemén,
Konok szivében csöndes zivatar dúl,
Elverve dús vetése : a remény !

Pipája füstöl és haragja lángol,
Eszébe jut bírája : Kölcsey
S felködlenek a római világbol
Komor lemondás zordon hősei.

S boldog Horácra gondol, aki bölcsen
Borral, leánnyal megelégedett
S kevély nyakán dagadnak kék erek.

Ki itt a költő és magyar, ha ő nem ?
S míg döngő lépte mély homokba fúl,
A szilvafán egy vén harkály gyalúl.

A szilvafai vén Gyalunk, azaz Juhász Gyulánk Berzsenyi-költeménye először a Magyarország lap 1921 június 19.-ei számában jelent meg. Vélhetően Berzsenyi Dániel 150. szülinapjára vagy annak alkalmából írta. Azután szerepelt a Hárfa (1929) kötetében is…

Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és szavaljuk együtt gyermekeinkkel, ahogy magyar emberhez illik…

Aki pedig a Balatonra látogat, különösen annak dél-nyugati tájára, annak esőben, de égetően tikkatag vakmelegben is ajánlott Nikla !

Keressen rá Somogy vármegyében nagyító lencsénkkel Niklára !

Hűvösebb időben érdemes ellátogatni Berzsenyi birtokára. Egy fél órácska gépkocsizással 200 évet utazhat a derék Magyar Gondolkodó :

Berzsenyi Dániel Emlékház – Nikla

Az 1811-ben épült kis udvarházában, Niklán 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot.
A szovjet hadsereg, azaz a 2. Ukrán Front (Второй Украинский фронт) alaposan kifosztotta a család udvarházát… Csak az utódok rendkívüli bátorságának köszönhetően menekültek meg a hagyaték értékes darabjai… A dédunoka saját személyes holmijai helyett a nagyrabecsült ős kéziratait mentette… a kisorosz (ukrán) horda elől…

A Berzsenyi-ház csöndes termeiben ma a költő személyes tárgyain túl találhatóak a levelei, valamint költeményeinek kéziratai és azok nyomtatott változatai is, valamint kedvelt pipái, tollai és népi hangszerei is…

Berzsenyi … A Hetyei Szülőház meg a Niklai Múzeum parkjába illik e fönti Gyalu-költemény !

Berzsenyi Dániel emlékháza (Egyházashetye) – Kép : Vadaro

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Egyházashetyén meg Niklán, a Berzsenyi Dániel Emlékházakban, ill. azok udvarán világol majd e költemény… Berzsenyi !!!

The post Berzsenyi szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Móra Ferenc emléközetében:

„Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. […] világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz.”

Tömörkény… Emléközhetnénk rá a házában… akár az emlékházában is, de nem lehet !

Tömörkény szép belvárosi házát szétverte a vak bolsevista indulat. „A múltat végképp eltörölni…”
A balvárosi vezetés elpusztította a szegények írójának házát a Palánk – a történelmi Városmag – ledózerolásakor.

Tömörkény nevét Szegeden – a hajdani háza helyén – ugyan utca és gimnázium is őrzi, ma azonban már e gimnázium diákjai, de tanárai sem mind tudják, hol is állott a háza…

TÖMÖRKÉNY ÉS SZEGED

A Szögedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Tömörkény Istvánnak és a Vörös Terror által elpusztított háznak és irodalmi örökségének is. A ház emléke első indulattal „Tömörkény lócája” lehet, irodalmi örökségének helyszíne pedig a Szegedi Irodalmi Múzeum!

Az emlékfal remekül elfér az eredeti ház helyén, a jelenleg üres tér közepén.
Terveim alapján Barczánfalvi Ferenc rajz-vázlata jól érzékelteti a lócát a fallal a tér közepén…

DARVADOZÁS

Tömörkény lócáján ülök, üldögélek,
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet

Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép csöndes tavaszi fuvalmak.

Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali derű és boldog bódulat van.

Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a vén víz és elmúlnak az évek.

Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az élet örök egy csodáján.

Természetesen tudatos és célzatos volt Tömörkény István 150. születésnapján a Szegedi Irodalmi Múzeum alapításának tervének bejelentése is:

MÚZEUMOT ALAPÍTANÁNAK A RAINER-HÁZBAN | SZEGED HÍREI – DELMAGYAR.HU

Immár a méltó helyszín is körvonalazódott – a Rainer-ház…

Elég sokat küzdöttünk a többre érdemes polgári ház megmentéséért.

Hát talán most megjöhet annak is az értelme… távlati eredménye… méltó tartalmat kaphat a jövőre. Jelenleg a Rainer-ház üresen áll, ami bizonyára az eladni szándékozó tulajnak sem kedvez.

Schulcz Péter úr, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke is támogatta a tervünket.

Hogyan is hangzott már mindez évekkel ezelőtt ?

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

De itt van, amit meg a balvárosi – a Várost máig is megvezető – ellenzékem írt rólunk (meg a pénzügyi forrás hiányáról) annak az önkormányzatnak a szolgalelkű strázsájaként, amelynek mérhetetlen az adósság a mérlege : Legyen irodalmi múzeum Szegeden?

A tárgyi gyűjtemények adottak : Látogatatlanul a Móra Ferenc Múzeum meg a Somogyi könyvtár raktáraiban… valamint szerte magángyűjteményekben…

A Városvédő Egyesület (Szögedi Védegylet) és a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szívesen kialakítja, berendezi, hírleli és üzemel(tet)i is az illő helyszínen e műintézményt. (Természetesen a gyűjtemények tulajdonosaival együttműködésben.)

Helyi irodalommal is foglalkozó irodalomtörténészeink is boldogan vállalnának szerepet benne !

A rendhagyó irodalomórákat pedig minden diák örömmel venné !
Kalandos kirándulás az iskola falain kívül kétségtelenül vonzóbb, mint egy megszokott tanóra.

A Rainer-ház meg éppen szemközt van Juhász Gyula házával – a Juhász Gyula utcában !
Szeged, Juhász Gyula utca 3. – Nem rossz cím a Szegedi Irodalmi Múzeumnak !

Tömörkény István a kioszkba, azaz a Szögedi Vár maradványába is járt még hajdan darvadozni…
Átmenetileg ott is gyűlhetne a leendő kiállítás terve meg sok tárgya…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító.

Ajánlott olvasmány még:

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

Méltatlan ingatlanüzérkedés a Juhász Gyula utcában

Megint lebonthatnak egy Nagy Árvizet is túlélt házat!

Lebonthatják a nagy árvizet túlélt házat

Nem adtak engedélyt a Rainer-ház bontására

Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján

NINCS EMLÉKHÁZA A „SZÖGEDI KÖLTŐNEK” (MAGYAR NEMZET)

SZEGED BELVÁROSA – VILÁGÖRÖKSÉG!

TÖMÖRKÉNY EMLÉKFALA

A Versös Város – Versös Szöged tervezet keretében a Szögedi Védegylet (Szegedi Városvédő Egyesület) e költemény elhelyezését a Tömörkény Gimnáziummal szemben, Tömörkény lerombolt háza helyén, kőlócán – azaz a mögötti emlékfalon – tervezi.

Persze kedvelt borozója helye, ahol ma a Sellő-ház áll szintúgy megfelelő helyszín lehet más vers(ek), emlékek szerepeltetésének …

Verseink szaporításával a Versös Városban – Versös Szögedön – idővel akár további Tömörkény-lócáknak is hellyet lelhetünk…

„Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze: Tömörkény.” (Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)

Tömörkény háza és róla elnevezett utcája… házán (halála után) már az emléktáblával…
Az is elveszett… egy új áll a múltunkat maga alá temető jellegtelen házon…

„Itt élt, álmodozott és tért pihenőre Tömörkény.
Vándor, szent ez a hely, míg magyar él s hire száll!”

Ábrándozott Juhász Gyula még 1922-ben (Tömörkény emléktáblájára), de alig több, mint negyven év múlva győzött „A múltat végképp eltörölni” sötét rémsége… az elvetemült bűnösök pedig büntetlenül élték le életüket, vagy még mindig a pusztító Vörös Terror eszméit osztják…

Tömörkénynek – ha városi házát szét is verte a pártos bugrizmus, – tanyai menedékét (apósa tanyáját) Zákányszék határában, a Sebőkhögyben még megmenthetnénk tanya(s)i Tömörkény Emlékháznak. Emlékolvasások tanyájának…

Városi háza helyén pedig – míg újjá nem építjük – álljon ott Tömörkény lócája!
A reá emlékező, darvadozó költeménnyel…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

The post Tömörkény halála napján a háza helyén appeared first on Szögedöm.hu.

Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény :

Szent Sebestyén

Nyilazzatok : a seb rózsát terem,
Mely nyílni fog az örök kertbe fenn !

Nyilazzatok : minden nyíl szárny nekem
Feléd, örök hazám, ó végtelen !

Nyilazzatok : bíbor dísz lesz sebem,
Mely hirdeti : halálon győzelem !

Nyilazzatok : kínom megszentelem
İsten vitéze én, az Úr velem !

Nyilazzatok : én már emelkedem
Túl hegyeken és túl fellegeken.

Nyilazzatok : koronát küld nekem
Örök Cézárom, Égi Jegyesem !

Szent Sebestyén. – Először a Magyarország 1924 március 30.-ai számában jelent meg.

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (82.o.) is méltán szerepelt, majd utóbb beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (127.o.)

Végül a Reggel 1930 március 17.-ei számában szerepelt.

Szent Sebestyén kötetben azután az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban lelte meg végső helyét időrendben Gyalunk költeményei között.

Juhász Gyula ugyan nem foglalta ciklusba szentes verseit, de magam utóbb a Gyalu Szentjei költekörbe rendezve szerkesztem egybe ezeket Gyalu Hite avagy Hit Gyaluja kötetemben…
Megjelenés hamarosan…

Szent Sebestyén latin eredetijében Sebastianus – a Hispania és Italia közötti – Gallia Narbonensis tartomány fővárosában (Colonia) Narbo (Martius), a kései latinban Narbona – ma francoskodón Narbonne, de lengadóul, azaz okcitánul ma is Narbona [ejt: Narbuna] – városában született 256 körül.

Diocletianus római császár keresztény-üldözéseinek idején halt vértanúhalált 288 január 20.-án.

Sebastianus magyarkodón Sebestyén a római császár testőrtisztje volt. Narboban született, de többnyire Milánóban élt. Diocletianus császár és Maximianus császár is nagyra becsülte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak is mondta Őt, aki bajtársait is el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket is. Végül maga Sebestyén is terítékre került, a hite miatt ítélték halálra. A mezőn egy fához  kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak hitték, otthagyták.

Egy jámbor római özvegy, Iréne a házába fogadta a haldoklót, és addig ápolta, míg az csodásan fölépült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, és úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.

Sebestyén vértanúságának legendája azt a keresztény hitet támasztja alá, miszerint a keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen Ő – de legalábbis Benne a Hit – halhatatlan.

Sebastianus azaz Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték agyon a bunkók, majd a csatornába dobták. Testét Lucina római asszony vette gondjába, ő is temette el.

Ajánlott olvasmány még :

GYALU – SOMLAY ARTHURNAK

2024 márc. 23.

48 MÁRCIUS 15.

Ó régi szép est… tündöklő siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dicsőséged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes nézők tapsoltak neked,
Színházi est, melyen – ó büszkeség ! –
A gondolatszabadság született.

Eggy évvel korábban, ugyane napon született :

A RÉGI VÍZ FELETT

The post Gyalu – Szent Sebestyén appeared first on Szögedöm.hu.

Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény :

A szeri pusztán

Be szörnyű csönd ül e vén táj felett :
Halálos csönded, elhagyott Kelet.

A sátorok elmúltak és a rom
Oly néma, mint kővé vált fájdalom.

A felleg, amely ballag az egen,
Ezer év gyászát hordja vemhesen.

A varjú, mely rebbenve száll tova,
Tán érzi, minek áll ma itt tora ?

A Nap vezéri sátora, az ég
Aranybíborral, régi volna még,

S a csillagok, az örök őrszemek
Az ősi vigyázással fénylenek.

S a szél a régi dalt dúdolja csak
S a jegenyék a vártán állanak.

De jaj, hol van ma ama Hét Vezér,
Hol egy is, egy csak, aki nem beszél,

De vérét a serlegbe önti és
A néppel együtt győzni, veszni kész.

És hol a nép, amelytől fél Nyugat ?
A szeri pusztán kósza eb ugat.

Bagoly huhog a bús rom rejtekén,
Ó Szeri Eskü: hadd idézlek én !

A szeri pusztán. – Először a Magyarság 1924 március 25.-ei számában jelent meg.

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (29-30.o.) is méltán szerepelt,
majd utóbb beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (109.o.)

Végül a Reggel 1936 július 13.-ai számában bukkant föl.

A szeri pusztán kötetben azután az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban lelte meg végső helyét időrendben Gyalunk költeményei között.

Juhász Gyula ugyan nem foglalta ciklusba Magyar Hites verseit, de magam utóbb a Magyar Ős-Hitünk költekörbe rendezve szerkesztem egybe ezeket Gyalu Hite avagy Hit Gyaluja kötetemben…
Megjelenés hamarosan…

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé… Szer Monostoához !
…hogy a dombos téren a pihenni lecsüccsenők nyugton olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat is fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően …
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek és világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

E költemény illő helye lehet Szer vagy Ópusztaszer is !
Világító sorokkal az üvegben valahol a falon vagy a fal előtt…
Fönn Gyalunk arcával, alul az írásával..

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Hol is világolhatna legszebben e költeményben Szer Esküje ?
Háát… Talán az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark be- és kijáratánál… ahol az alkonyatban távozók emlékeibe égne örökre e költemény meg a fénye…

Ajánlott még :

AZ UTOLSÓ MAGYAR

A világ nagy vihara orgonál,
Tán trombitálnak már az angyalok,
Sötét pokolban vígan áll a bál,
Utolsó csillag hullóban ragyog.

VERECKE TÁJÁN

Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és Ádvent sötét hűvös napjaiban a KÁRPÁTALJÁt visszavárva családjával meg a cimboráival büszkén szavalja…

Bízó hadi néppel
Itt tanyázott Árpád.
Nagy hegyeknek ormán
Titkait kitárta
Előttük a Kárpát.

Sátoruk ponyváját
Remény dagasztotta.
Nem is volt ilyen szép
Magyar fiatalság,
Ezer évek óta.

JUHÁSZ GYULA – VÉRTANÚINK – ÉPPEN SZÁZ ESZTENDEJE !

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol 

HALOTTAINK

ÉNEK KUPA VEZÉRRŐL – KOPPÁNY NAPJÁN

Koppány azaz Kupa napján…

Talán nem is tudatosan… de Koppány azaz Kupa napjára írta Gyalunk e költeményét…

Ének Kupa vezérről

Tar Zerind fiát énekelem én,
Ki maga volt az utolsó remény.

JUHÁSZ GYULA – POZSONY 1920

E napon jelent meg… Pozsony
Ha alkonyatkor ballagtál a ködben,
Mely lágy fátylával a Dunára hullt,
A zsongó zajban és a méla csöndben
Fáradt szivedbe muzsikált a mult.

A MÁRCIUSI LÁZ – JUHÁSZ GYULA

Virágos hant és véres rög felett
Már bontja zászlaját a kikelet.
Végig cikáz
A termő, zengő márciusi láz. 

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL!

SZÖGEDI ÉRDEKÖSSÉGÖK – SZÖGEDI NAPTÁR ÉS JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA

Bibliai ihletésű versek Juhász Gyulától…

MÉLTATLAN INGATLANÜZÉRKEDÉS A JUHÁSZ GYULA UTCÁBAN

Szeged – Szeged mélygyökérzetét jelentik a nagy árvizet túlélt házak, amelyeket meg kell menteni az utókornak – mondta Szabó László, a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke

The post A szeri pusztán – száz év múltán appeared first on Szögedöm.hu.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsugár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy volt! az is elveszett!

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah! hogy … gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik…
A honfi honfira vádaskodik.

Testvért testvér, apát fiú elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten:
Megutálni is kénytelen legyen!

1852 Áldás (július) hava 6.-án e verse miatt tartóztatják le Tompa Mihályt…

Eredetiben:

A gólyához 

Megenyhült a lég, vídul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólyamadár !
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól ?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy C volt! az is elveszett !

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk… !

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah! hogy … gyalázat reánk !
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik…
A honfi honfira vádaskodik.

Testvért testvér, apát fiú elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten :
Megútálni is kénytelen legyen !

The post Tompa Mihály: A gólyához appeared first on Szögedöm.hu.

Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!!

DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban…

„Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.”

Pomogáts Béla szavaival: „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal.”

The post MAGYAR ZSOLTÁR… PSALMUS HUNGARICUS – DSIDA JENŐ 115 éves ! appeared first on Szögedöm.hu.

Elfekszem néha kéjes kényelemmel
Ős ázsiai honvágy szőnyegén,
Mély szomorúság áfiuma renget,
Ráhímezem párnámra : Nincs remény.

A házi áldásom fáradt lemondás,
A köldökömet nézem bűvölőn,
Míg gongütés közt kallódnak az órák
S a bú dohányát árván füstölöm.

Eszembe jutsz vén ősöm, Gyula táltos,
Fehér lovak szügyébe kést döfő.
Én a magam szívét tépem s az álmos
Ködök közt várom : Lesz-e itt jövő ?

Magyar áfium – Gyalunk e költeménye első közlésében a Szeged lap 1921 Enyészet (november) hava 27.-ei számából ismeretes… Majd a Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadásában jelent meg 1963-ban.

E versnek első megjelenése előtti utolsó símításai, vagyis e ma ismert alakja ma éppen 100 esztendős…

Illendő hát holnapra e remeket megtanulnunk, no meg gyermekeinknek is megtanítanunk !

The post Magyar áfium appeared first on Szögedöm.hu.

Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet !

Akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… az internáci terror förtelmes boszorkánykonyháján…

József Attilánk – akinek szülinapját a Költészet Napjává tették és tartják, ünneplik ma is – így írt egy a mainál jóval visszafogottabb vélemény-terrorról éppen e napon 86 évvel ezelőtt… A mához szól :

LEVEGŐT !

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet ?
A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg
és lábom alatt álmatlan forogtak,
ütött gyermekként csendesen morogtak
a sovány levelek.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok
a város peremén.
Az őszi szél köztük vigyázva botlott.
A hűvös televény
a lámpák felé lesett gyanakvóan;
vadkácsa riadt hápogva a tóban,
amerre mentem én.

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti,
e táj oly elhagyott.
S im váratlan előbukkant egy férfi,
de tovább baktatott.
Utána néztem. Kifoszthatna engem,
hisz védekezni nincsen semmi kedvem,
mig nyomorult vagyok.

Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

És az országban a törékeny falvak
– anyám ott született –
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse
s elporlik, szétpereg.

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.

Én nem ilyennek képzeltem a rendet.
Pedig hát engemet
sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,
mint apró gyermeket,
ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.
Én tudtam – messze anyám, rokonom van,
ezek idegenek.

Felnőttem már. Szaporodik fogamban
az idegen anyag,
mint szivemben a halál. De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibirnám,
ha nem vagyok szabad !

Az én vezérem bensőmből vezérel !
Emberek, nem vadak –
elmék vagyunk ! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat !

1935 november 21.

Olvasói hozzászólás:
A feje tetejére állított világ őrülete, hogy nem a mostani genocidiumot kitervelő, végrehajtó aljas gengszterek viselnek maszkot, ŐK REJTŐZNEK a háttérben, miközben azokra kényszerítik rá a falanszter szerepelővé tevő maszkviselést, majd a génmanipulációval járó vakcinázást, akik mindennek elszenvedő polgárai … (F.Z.)

[…]
Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

[…]
Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.

[…] De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibirnám,
ha nem vagyok szabad!

És hogyan is hangzik egy igazi terrorgép, a színházvilág rettegett cenzora szájából mindez…

Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet !

A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg

Békésen…

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet ?

Békés és vidéke egészségére ügyelek… Éjjel is, míg mások alszanak… Békésen…
A fulladáshoz hívott mentő meg ma – bizonyára fölsőbb rendeletre – nem élesztette újra otthonában a volt kovidos (mára már negatív) életerős (58 éves) beteget… a friss halottat…
Nekem már csak a megkésett szemlézés jutott… az enyészet szirmait bontogató hullafoltok…
Ő (is) hiába kért… Levegőt !!!

Muronyban …

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.

The post Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! appeared first on Szögedöm.hu.

Ajánlott még:

A pettyegetész Seurat szülinapján

HENRI-EDMOND CROSS SZÜLINAPJÁN

The post A pettyegetész Paul Signac szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Csaknem 200 éve…
1823-ban Bolyai János e napon megírta Temesvárról híres levelét apjának, amelyben az abszolút geometria fölfedezéséről tájékoztatta: 
„A semmiből egy ujj más világot teremtettem”.

„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” (Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke)

Kerek 110 esztendeje jelent meg Róla:

Babits Mihály: Bolyai

„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“
Bolyai János levele atyjához.

İsten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt :
a kapzsi villamölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhállóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
uj végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek
nevetlek, mint İstennel osztozó,
vén Euklidész, rab törvényhozó.

Babics Mihály Nyugat· / · 1911. 17. szám

Babits Bihályunk Bolyai-költeményét természetesen elhallgatták előlünk… mint ezernyi más remeket. Helyette avítt propagandával, ma is ó’csó napi trutymákkal tömik a fejeket…
Értelmezéséhez alapadalék : (Alexandriai) Eukleidész (Εὐκλείδης) – régiesebb pongyolatin nevén Euklidész a hagyományos mértan (geometria) hellén (ógörög) atyamestere… Ő az alexandriai számtanoda megalapítója, a hírneves ókori mathematika(tan)könyv, a Sztoikheia (Στοιχείa) azaz az Elemek szerzője, amelyben összefoglalta a szám- és mértan alapjait – ez az eukleidészi geometria.
Az Ő két évezredes elveit döntötte meg Bolyai János, ekként nyer értelmet e vers utolsó két sora: nevetlek, mint İstennel osztozó, / vén Euklidész, rab törvényhozó

Bolyai visszavonultan, a tudományos világtól távol élt és alkotott. Felesége sem viselt gondot rá. Életművének jelentőségét csak halála után ismerték föl és el. Mellőzéséhez az is hozzájárult, hogy az akkori Magyar Tudós Társaság fő feladatának a magyar nyelv kiművelését tekintette. (Bár így lenne ez ma is!) Bolyai ezzel szemben kora tudományos köreinek latin és német nyelven írt. 
Érdemes összevetni munkásságát a Számtan Nagy Magyarja, DUGONICS ANDRÁS munkásságával. Döbrentei Gábor 1833-ban így írt az apjának, Bolyai Farkasnak: „…fiadra a Kapitányra nézve is az a barátságos észrevételem van, hogy ha magyarul adja ki munkáját, lehet új helybeli tag is…”

Az asszonytalan, megbecsületlen nélkülözés és elhidegülés megtette a hatását : 1960-ban tüdőgyulladást kapott, amely agyhártyagyulladással tetéztetett.
Bolyai János, a hadmérnök-kapitány temetésén, a katonai kiküldötteken kívül mindössze három vásárhelyi polgár volt jelen. 
Bolyai sírja 34 éven át jelöletlen maradt, mígnem szent nyughelye fölé Szily Kálmán javaslatára a magyar Mathematikai és Physikai Társulat egy emlékkövet állított 1894-ben.

Ajánlott olvasmányok Bolyai Jánosról :

• Tabéry Géza : Szarvasbika (regény, 1925)
• Miklós Jenő : A Bolyaiak (dráma, 1935)
• Barabás Gyula : Domáldi jegenyék (regény, 1936)
• Barabás Gyula : Köd a Maroson (regény, 1940)
• Aba Iván : A vásárhelyi remete (regény, 1955)
• Németh László : A két Bolyai (dráma, 1961)  
• Száva István : Apa és fia (életrajzi regény, 1967)
• Buksa Éva : A matézis fáklyája (színmű, 2000)

Megérdemelnének így sorban kiadásban egy teljes sorozatot !

Németh László A két Bolyai (1961-es) drámája remek (1978-as) TV-játékban is átélhető…

Németh László A két Bolyai drámáját Ádám Ottó írta át televízióra és ő is rendezte.
A fölvétel 1978-ban készült, de a TV csak két évre rá, 1980 április 11.-én pénteken 20:20-kor sugározta. Bolyai Farkast Bessenyei Ferenc alakította. Bolyai Jánost pedig Huszti Péter játssza.
További szereplők: Piros Ildikó, Benedek Miklós, Szabó Gyula, Szénási Ernő, Temessy Hédi, Liska Zsuzsa, Tornyai Magda, Kassai Károly.

Babits Bihályt lektoráltam… 

Zökkenőmentesebb, jobb így Nyáry Szabó változatban, ahogy a végső hat sort (is) helyre tettem :

Bolyai

„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“
Bolyai János levele atyjához.

İsten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt :
a kapzsi villamölyv, a gondolat
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhállóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
király gyanánt, túl minden képzeten
kirabolván kincsét a képtelennek

Uj végtelent nyitottam én eszemnek;
vén Euklidész, rab törvényhozó ,
nevetlek, mint İstennel osztozó !

The post „A semmiből egy új, más világot teremtettem” appeared first on Szögedöm.hu.