Scroll To Top
2021. Álom hava (December) 05.-e - Ünige, Csaba, Bács, Bacsó, Vilma, Sebő neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

“Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…”
( Petőfi – A Nemzethez )

Szeged a halott Város

„A semmiből egy új, más világot teremtettem”

Ez a nap az abszolút geometria születése napja ! Enyészet (november) hava 3.-a

Csaknem 200 éve…
1823-ban Bolyai János e napon megírta Temesvárról híres levelét apjának, amelyben az abszolút geometria fölfedezéséről tájékoztatta: 
„A semmiből egy ujj más világot teremtettem”.

Márkos Ferenc – Bolyai rekonstruált arcképe

„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” (Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke)

Bolyai János Appendixének egyik oldala (1831)

Kerek 110 esztendeje jelent meg Róla:

Babits Mihály: Bolyai

„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“
Bolyai János levele atyjához.

İsten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt :
a kapzsi villamölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhállóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
uj végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek
nevetlek, mint İstennel osztozó,
vén Euklidész, rab törvényhozó.

Babics Mihály Nyugat· / · 1911. 17. szám

Babits Bihályunk Bolyai-költeményét természetesen elhallgatták előlünk… mint ezernyi más remeket. Helyette avítt propagandával, ma is ó’csó napi trutymákkal tömik a fejeket…
Értelmezéséhez alapadalék : (Alexandriai) Eukleidész (Εὐκλείδης) – régiesebb pongyolatin nevén Euklidész a hagyományos mértan (geometria) hellén (ógörög) atyamestere… Ő az alexandriai számtanoda megalapítója, a hírneves ókori mathematika(tan)könyv, a Sztoikheia (Στοιχείa) azaz az Elemek szerzője, amelyben összefoglalta a szám- és mértan alapjait ez az eukleidészi geometria.
Az Ő két évezredes elveit döntötte meg Bolyai János, ekként nyer értelmet e vers utolsó két sora: nevetlek, mint İstennel osztozó, / vén Euklidész, rab törvényhozó

A Pseudosphaera-szobor Marosvásárhelyen 

Bolyai visszavonultan, a tudományos világtól távol élt és alkotott. Felesége sem viselt gondot rá. Életművének jelentőségét csak halála után ismerték föl és el. Mellőzéséhez az is hozzájárult, hogy az akkori Magyar Tudós Társaság fő feladatának a magyar nyelv kiművelését tekintette. (Bár így lenne ez ma is!) Bolyai ezzel szemben kora tudományos köreinek latin és német nyelven írt. 
Érdemes összevetni munkásságát a Számtan Nagy Magyarja, DUGONICS ANDRÁS munkásságával. Döbrentei Gábor 1833-ban így írt az apjának, Bolyai Farkasnak: „…fiadra a Kapitányra nézve is az a barátságos észrevételem van, hogy ha magyarul adja ki munkáját, lehet új helybeli tag is…”

Az asszonytalan, megbecsületlen nélkülözés és elhidegülés megtette a hatását : 1960-ban tüdőgyulladást kapott, amely agyhártyagyulladással tetéztetett.
Bolyai János, a hadmérnök-kapitány temetésén, a katonai kiküldötteken kívül mindössze három vásárhelyi polgár volt jelen. 
Bolyai sírja 34 éven át jelöletlen maradt, mígnem szent nyughelye fölé Szily Kálmán javaslatára a magyar Mathematikai és Physikai Társulat egy emlékkövet állított 1894-ben.

Ajánlott olvasmányok Bolyai Jánosról :

  • Tabéry Géza : Szarvasbika (regény, 1925)
  • Miklós Jenő : A Bolyaiak (dráma, 1935)
  • Barabás Gyula : Domáldi jegenyék (regény, 1936)
  • Barabás Gyula : Köd a Maroson (regény, 1940)
  • Aba Iván : A vásárhelyi remete (regény, 1955)
  • Németh László : A két Bolyai (dráma, 1961)  
  • Száva István : Apa és fia (életrajzi regény, 1967)
  • Buksa Éva : A matézis fáklyája (színmű, 2000)

Megérdemelnének így sorban kiadásban egy teljes sorozatot !

Németh László A két Bolyai (1961-es) drámája remek (1978-as) TV-játékban is átélhető…

Németh László A két Bolyai drámáját Ádám Ottó írta át televízióra és ő is rendezte.
A fölvétel 1978-ban készült, de a TV csak két évre rá, 1980 április 11.-én pénteken 20:20-kor sugározta. Bolyai Farkast Bessenyei Ferenc alakította. Bolyai Jánost pedig Huszti Péter játssza.
További szereplők: Piros Ildikó, Benedek Miklós, Szabó Gyula, Szénási Ernő, Temessy Hédi, Liska Zsuzsa, Tornyai Magda, Kassai Károly.

Bolyai János – Adler Mór festménye

Babits Bihályt lektoráltam… 

Zökkenőmentesebb, jobb így Nyáry Szabó változatban, ahogy a végső hat sort (is) helyre tettem :

Bolyai

„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“
Bolyai János levele atyjához.

İsten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt :
a kapzsi villamölyv, a gondolat
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhállóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
király gyanánt, túl minden képzeten
kirabolván kincsét a képtelennek

Uj végtelent nyitottam én eszemnek;
vén Euklidész, rab törvényhozó ,

nevetlek, mint İstennel osztozó !

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje