Tyukodi pajtásom,
Kutya világ járja,
Magyar urak lakomáját
Folytatja a kánya.

Rongyos a dolmányunk,
Idegené házunk,
Folt hátán folt mente, csizma,
De azért pipázunk.

De azért az ősi
Rebellis hitünket
Nem tagadjuk, bár az ellen
Száz pandúrja büntet !

De azért kitartunk,
Verekedve váltig,
Édes Anyánk, Magyarország
Fölvidulásáig !

Először a Magyarság 1924 május 18.-ai számában jelent meg Kurucnóta 24-ben címmel.
A Délmagyarország 1925 augusztus 6.-ai száma is hozta már Uj kurucnóta címmel…

Érdemes ezt összevetni a betegesen dekadens és agyonajnározott Ady kuruc-költeményével :

Kurucok így beszélnek

Nekem, pajtás, úgyis mindegy,
Farkas esz meg, ördög esz meg,
De megesznek bennünket.

Medve esz meg, az is mindegy,
Az a szomorú és régi:
Véletlen, ki esz minket.

S az a szomorú és mindegy,
Hogy jó időben bennünket
Sorsunkra mi se intett.

Nekem, pajtás, úgyis mindegy,
Bánja fene, hogy ki fal föl
Buta, bús, mindegy-minket.

1915. április

The post Kurucnóta 24-ben – Uj kurucnóta – kerek száz esztendeje… appeared first on Szögedöm.hu.

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL !

Több, mint két évtizede, egy negyedszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának!

De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se ideje !

Mi marad hát ?!

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne jobban Ő, ha onnan Föntről letekint ?! … Mint ha olvasnánk meg szavalnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindön magyarnak, aki érti Őt !

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi, hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady máig tolakodón hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete meg a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Juhász Gyula Szögedön születött, 1883 április 4.-én, és Szögedön is húnyt el 1937 április 6.-án.
Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja !

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt. […]

Most is holdtölte van… mint amikor Gyalunk született…

ÁPRILIS BOLONDJA !

Dajkája néhány napra rá más Szabadkán szoptatta…

Szabadkai emlék

Csak kérdezzünk meg bárki gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!?
A közoktatásban is többször olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Pedig… Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, sőt a bolonyai EUr-idiótizmus előtt még főiskolája is volt, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, a búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházából kiűzetve :

„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Ebben egészen nagyot tévedett ! Hiszen a II. Világháború brit-amerikai bombázása sok hasonló kincsünket tönkretett. Tömörkény szülő-állomása azonban valóban túl élte ezt is.
(Cserébe a kommunistáink verték szét szép szögedi házát.)

Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével akár egy Tömörkény-negyed !!!

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… Régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is akár ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

Épp e szobra talpán, mög a Város hírös „(évtizeden át nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi :

„Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?”

– Hát én nem búsulok !
Töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ (2018)

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN

PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN

Szabadkai emlék

A márciusi láz – Juhász Gyula

The post JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! appeared first on Szögedöm.hu.

Folyó megárad, megborzong a rét,
Ezer követ száll, ujjong szerteszét,
Vígan cikáz
A nyíló, bízó márciusi láz.

Ó templomok tornyán a csókja ég,
Vén börtönök odvára tűz a fény,
Büszkén cikáz
A boldog, bátor márciusi láz.

A vér és könny termékeny földje már
Új csókra és új ölelésre vár :
Végig cikáz
A lelkeken a márciusi láz !

Juhász Gyulánk e költeménye először 1921 március 20.-án jelent meg a Munka kiadásában…

Kikelet havában éppen e napon jelent meg Juhász Gyulánk e remeke…

Különösen időszerű ez most :
A betegítő rémhírek helyett és a fölös rettegés ellen itt a tavasz és itt a költészet ! 
A Magyar Lélek gyógyulásra vár !
Gyógyult lélek ellenáll majd a világ gonoszságainak, gyártottan gyilkos vírusoknak meg a köré kerített rettegés kísértésének is…

Az egészséges lélek pedig ellenáll majd a világ más gonoszságainak, az agymos(lékol)ásnak, az antimagyar kishitűség kísértéseinek is…

Az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban – bizonyára a korábbi kiadásokhoz – betűhíven, azaz betűhiven csakis végig rövid „i”-vel szerepel :

Vigan cikáz
A nyiló, bizó márciusi láz.

A Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban (1963-ban) – bizonyára a korábbi kiadásokhoz – betűhíven, csakis végig rövid „u”-vel szerepel ami ma átiratban rendre hosszú :

A vér és könny termékeny földje már
Uj csókra és uj ölelésre vár :

Érdemes lenne e rövid-hosszú kérdést a kézirattal összevetni !

Egészében ez a „márciusi” latinkodás nekem kicsit fájó…
Így behelyettesítem alliteráló(bba)n a szép magyar Kikelettel…

Így tanulom meg, magyar(abb)ul :

Virágos hant és véres rög felett
Már bontja zászlaját a kikelet.
Végig cikáz
A termő, zengő, kikeleti láz.

Folyó megárad, megborzong a rét,
Ezer követ száll, ujjong szerteszét,
Vígan cikáz
A nyíló, bízó, kikeleti láz.

Ó templomok tornyán a csókja ég,
Vén börtönök odvára tűz a fény,
Büszkén cikáz
A boldog, bátor, kikeleti láz.

A vér és könny termékeny földje már
Új csókra és új ölelésre vár :
Végig cikáz
A lelkeken a kikeleti láz !

The post A márciusi láz – Juhász Gyula appeared first on Szögedöm.hu.

Betlehem

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Ki Betlehemben született ez este,
A jászol almán, kis hajléktalan,
Szelid barmok közt, édes bambino,
Kit csordapásztoroknak éneke
Köszöntött angyaloknak énekével.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Hogy anyja az Úr szolgáló leánya
És apja ács volt, dolgozó szegény.
És nem találtak más födélt az éjjel
A városvégi istállón kivül.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Kit a komor Sibillák megígértek,
Kit a szelid Vergilius jövendölt
S akit rab népek vártak, szabaditót.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden földi paloták fölött.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Augustus Caesar birodalma elmúlt,
Az ég és föld elmúlnak, de e jászol
Szelid világa mindent túlragyog !

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek !

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
És hallgassátok meg az angyalok
És pásztorok koncertjét, mely e szent éj
Ezerkilencszázhuszonhároméves
Távolságából is szivünkbe zeng.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
S gondoljatok rá holnap és minden áldott
Napján e múló életnek s legyen
A betlehemi énekből öröm,
A karácsonyi álomból valóság,
És békessége már az embereknek !

(1923 Karácsonyán)

Betlehem – Betlehemes ének. – Először, Betlehem címmel a Szeged 1923 december 25.-ei számában jelent meg. Utóbb a Pesti Napló 1924 december 25.-ei számában jelentős eltérésekkel, Betlehemes ének címmel. Akkora a különbség a két változat között, hogy e karácsonyi kötetben (először) mindkettőt önálló alkotásként is közöltük.

Juhász Gyula evangéliuma

Eddig e fönti verset – a Betlehemet, a hosszabb változatot – csak a kritikai kiadás (1963) 2. kötetében a jegyzetek között (552-553. o.) találhatta meg az elszánt érdeklődő. A 6. sor a Karácsonyi ódában a Vergiliusnak tulajdonītott, állítólagos jövendölésre utal : Iam redit et Virgō : ‘Eljő a Szűz is’ avagy ‘És eljő a Szűz’; a 7-ben („nova progenies caelo demittitur alto”: az égből alászálló új ıvadék) a Megváltó Jézus. A valóban csodás párhuzamok: az egész vılágot rettegésben tartó bűnt (13-14) az eredeti bűnre, a kīgyó pusztulását (24) a paradicsomi kīgyó képében megjelenő ördögre (antimagyarkodón „sátán”-ra) vonatkoztatták, és a várt aranykorban („toto surget gens aurea mundo” 9. sor) İsten eljövendő szép országát látták.

Bethlehem héberül Béjt(h) Leħem (בֵּית לֶחֶם), arámiul ܒܝܬ ܠܚܡ , arabul Béjta Laħõm vagy Bíjtõ Laħõm (بيت لحم) ma kisváros Palesztínában (Ciszjordániában) Jeruzsálemtől kb. 10 km-re délre. Jelentése héberül a ’kenyér háza’, arabul meg a ’hús háza’. Érdekes ! A héber kenyér az arab hús.
Legkorábbi említése már az Amarna-táblákon (Kr.e. 1350-1330) fölbukkan Bit-Lahmi alakban. İnnen sejthető ıgazı jelentése: Laħ(a)mu akkád Termékeny(ség)-İsten, akit a kánaániták Leħem néven ımádtak. A hely neve tehát nem a ’kenyér vagy a hús háza’, hanem ’Leħem háza’, azaz a ’Termékeny(ség)-İsten háza’ ! – Így Jézüs születésének helye is egészen új értelmet nyer. Ógörögül Béthleem (Βηθλεέμ), latinul Bethleem. A bevett magyar helynévalak a latinnál hitelesebb, a héber meg a hellén (görög) között áll.

Az Alexandriai (H)Órigenész (Ὠριγένης/Ὡριγένης) által 247 táján a Contra Celsumban említett barlang Béth-Leħem városában a helyiek hite szerint Jézüs szülőhelye és jászolos hajléka volt. Taylor (1993) szerint ez a barlang korábban a szumer Tammúz Termény-İsten szentélyéül szolgált. Ezzel szemben Aviram Oshri zsidó régész azt állítja (Archeology, 2005)A, hogy nem lévén bızonyíték Jézus korában Jeruzsálem melletti Béth-Leħem település létére, Jézü(s) csakis a Gálíl béli (galilaiai) Béth-Leħemben születhetett. Különös egybecsengés, hogy ezt évtizedekkel korábban – a hazafias szabad elvei és eretnekül bátor fölvetései miatt különböző keresztény felekezetek (korlátolt elöljárói) által kirekesztett – Badinyi Jós Ferenc is állītotta már (évtizedekkel korábban), legutóbb Jézus király a pártus herceg könyvében éppen a Talmudra (BER II.5.) hıvatkozva…

Amennyiben a Jeruzsálem melletti Béth Leħemhez ragaszkodunk, úgy pedig egy igen érdekes párhuzam és időbeli hit-folytonosság jelentkezik, amely felett igen „csodálatosan” elsiklottak eddigi hitszónokok, pedig szinte mindent megmagyaráz: a szumer Tammúz Termé(ke)ny(ség)-İsten szentélye és ımádata lehet eredete az akkád termékeny(ség)isten, Laħ(a)mu, innen a kánaániták Leħem néven ımádott İstensége szent helye nevének. Jézüs – az éhezőknek enni adó, a halat és kenyeret szaporító, a betegnek-haldoklónak él(e)tet adó – pedig hol másutt születhetne, mint épp egy ilyen Ős-İstenség (talán már-már elfeledett) szentélyében… Így az sem olyan meglepő, hogy a Máguskirályok, a Háromkirályok, vagy a talán tucatnyi Bölcsek ezer mérföldekről is oly tévedhetetlen pontossággal meglelik a születése helyét… Ekként ha a csodacsillag csak az időt jelzi, az is elegendő, hogy odataláljanak az ismert szentélybe, amikor(ra) kell…

Az İsten szó „İ” betűit természetesen magam tettem nagybetűssé… Kölcsey Hymnus-ának szellemében, ahol (a Hymnus eredeti kézıratában) e szó mindenütt illően csakis nagy „İ”-vel İsten alakban szerepel… egyszerűbben szólva : Úgy īrom, ahogyan az Magyar Emberhez illik !

A Bethlehem of Galilee. ^ Aviram Oshri, „Where was Jesus Born?”, Archaeology, Volume 58 Number 6, November/December 2005.

Ajánlott még e napokra :

MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA

ÉN İSTENEM

AZ İSTEN MALMAI

ISTENEM, ISTENEM, HÁT ERRE TARTOGATTÁL!

ADY ENDRE – ÁLMOM : AZ İSTEN

The post Juhász Gyula – Betlehem(es ének) appeared first on Szögedöm.hu.

Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.

Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.

Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.

Szeptember aranya – Juhász Gyula e költeménye először a Délmagyarország 1919 szeptember 7.-ei számában jelent meg, majd a Nefelejcs (1921) kötetébe is beválogatta (39.o.).

Az „Ez a nyár volt a legszebb” vonatkozhat a Zöldi Vilmával való (1919-es) együttléteire, ahogyan 1909-ben még Annával kapcsolatban emlegette az elmúlt nyarat…

A Szögedi Naptárban a 100. évfordulóján (2019-ben) szeptemberben így szerepeltettem …

Gyalunk e költeményét újra meg újra átélni, tudni, szavalni és gyermekeinknek is továbbadni új őszi verőfényekben minden magyarnak lelki érlelődés…

Ajánlott még : ŐSZÖK ARANYA – ÉVSZÁZADOS ŐSZÖK JUHÁSZ GYULÁTÓL

The post Juhász Gyula – Szeptember aranya 2023 appeared first on Szögedöm.hu.

Juhász Gyula örökségét alig-alig ösmerjük.
Még kevésbé szavaljuk Őt… Pedig igazán mögérdemölné!

Olvassunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján!

Szerény csöndes Juhász Gyulánk a feledés homályába enyészik. Oka löhet azonban csekély ösmertségének az is, hogy – bár itt születött és itt halt – máig nincsen Szögedön emlékháza.
Még az egyetem tere is Ady, aki pedig soha oda és ott nem járt, hiszen nem is járhatott. Trianonon ugyan maga is sokat dolgozott, de a Kolozsvári Egyetem pusztulásáról (és Szegedre mentéséről) talán még ő sem álmodhatot… hogy az egyetem tere miért is Ady ?!
A közoktatásban is többször olyan súlyos a botrányhős Ady, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Löhetne ez máshogy is a szülővárosában! Ennek röndözése is a mi föladatunk, az irodalomtanárainké is persze, de különösen a városatyák föladata (lönne). Ady Endrénk ízig-vérig magyar, így a miénk, Juhász Gyula pedig még inkább a miénk, hiszen szögedi és magyar.

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy teljes alakos szobra is van (a Roosevelt nevével csúfolt Hal téren), de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülővárosában. Szülőházát még a frissen alapított Szögedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – költőnk alapbetegségét, búbaját (betegös idegön szóval „depresszió”-ját) fokozva.

Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházból kiűzetve:
„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne. Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor -, Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Pedig akkoriban még II. világháborúról álmodni sem mertek… amelyben számos pompás vasútállomás is kapott halálos találatot. De Tömörkény szülő-állomása Cegléden túlélte azokat is. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet azonban egy évtizedig nem voltak képesek újra tető alá hozni, így tetétlen hagyja azt enyészetre a roncsország tervtelenségének „modern” indulatja.
Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével egy Tömörkény-negyed !!!

Tömörkény (máig álló) szülőháza, a Ceglédi állomás 2023 Szelek (április) hava 4.-én… Gyalu szülinapján…
Pfaff Ferenc tervei szerint épült, mint (a Történelmi) Magyarország legtöbb állomása…

Úgy tűnik, műemlékvédelem, vagy hathatós városatyai városvédelem Tömörkény szülővárosában sincsen.

Gyalu szobra tekintetével a Tisza folyásán mereng…

Juhász Gyula szobra talpán, álló „Szeged” verse zengi: „…búsulásra volt itt mindig ok, Ugye bajtársak, ugye magyarok?” – Hát mi töretlen küzdünk érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul „radikálisan”! Legyen ez a Város, Szeged, ahol minden(ki) – tősgyökös és gyüttmönt – végre a helyére kerül! A Szögedi Védegylet a Város jelös szülöttjének méltatlan helyzetén kíván változtatni hagyományteremtő rendezvényével is: Juhász Gyula minden szülinapján összegyűlünk a szobránál, és verseivel ünnepöljük Őt.
Szelek hava (április) 4.-e lögyön ezentúl valóban Juhász Gyula napja!
Szelek hava (április) 6.-a pedig a halála napja!
Ez a ház pedig még áll ! Amelyben élete második felét élte… a 4 ablak az emeletön…

A ház (Fodor u. 6.), amelyben haláláig élt, ma is áll épen, éppen a róla elnevezett Juhász Gyula utcában. A dolog fintora, hogy Ő nem utcát kért Városától, hiszen maga indítványozta a Fodor utca Rengey Ferdinánd (szabadságharcosunk) nevére való átkörösztölését. A Juhász Gyula-házban egykori lakása az első emeletön áll (a 4. sz. felé eső 4 ablak). Így a könnyebb látogathatóság végött talán a mellette, vagy az alatta levő lakást is érdemös lönne az emléklakhoz csatolni a Juhász Gyula hagyaték intézőjének, gondnokának lakául vagy Gyalu Kutatószobául kialakítani.

Juhász Gyula halálának 86. évfordulója alkalmából indítványozom hát, hogy alakítsunk ki Neki végre emlékszobát! Rendhagyó voltukban is élvezetesebb irodalomórák zsonghatják majd be végre Juhász Gyula házát, udvarát és lakását!

Még mit lehet ? … hogy méltóbb legyen a kultúr-környezet…
Álljon hát vele szemközt a Szegedi Irodalmi Múzeum !

Juhász Gyula szobránál és verseivel adózva tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Kelt: Ceglédön, Tömörkény szülőházánál, Szelek (április) hava 4.-5.-én
Juhász Gyula halálának 86. évfordulóján

Ajánlott írás:

Nincs emlékháza a „szögedi költőnek” (Magyar Nemzet)

Rádiófölvétel : Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján

Szegedi Irodalmi Múzeum – Rádiófölvétel Tömörkény 150. születésnapján (Kossuth Rádió)

Legkedvesebb verseink – Juhász Gyula születésnapján.

Múzeumot alapítanának a Rainer-házban

The post Emlékházat Juhász Gyulának! – Halála 86. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.

Több, mint két évtizede, egy nagyadszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának!

De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se pénze !

Mi marad hát ?!

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk meg szavalnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindön magyarnak, aki Őt érti!

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete meg a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Juhász Gyula hónapja április. Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án. Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja!

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt. […]

Most is holdtölte van… mint amikor Gyalunk született…

ÁPRILIS BOLONDJA !

Csak kérdezzünk meg bárki gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!? A közoktatásban is többször olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Pedig… Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, sőt a bolonyai EUr-idiótizmus előtt még főiskolája is volt, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, a búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházából kiűzetve:

„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Egészen nagyot tévedett ! Hiszen a II. Világháború brit-amerikai bombázása sok hasonló kincsünket tönkretett.
Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével egy Tömörkény-negyed !!!

Tömörkény (máig álló) szülőháza, a Ceglédi állomás 2023 Szelek (április) hava 4.-én…
Pfaff Ferenc tervei szerint épült, mint (a Történelmi) Magyarország legtöbb állomása…

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

Épp e szobra talpán, möeg a Város hírös „(évtizeden át nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi :

„Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?”

– Hát én töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN

PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN

The post JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! appeared first on Szögedöm.hu.

Nem is búcsuzott, elment szótalan,
Az ifjuságom, íme, odavan.

Nem is tudtam, hogy ő valaha volt,
Hisz mindig búról és gondról dalolt.

Nem is szerettem fanyar új borát,
Asszonytalan és pénztelen sorát.

Nem is sirattam el, csak csöndesen
Elbámulok az eltünt éveken :

És ma sír, zúg, búg, zendül az avar :
Holt ifjuságom most élni akar !

Juhász Gyulánk e remek költeménye 1920-ban Szeged november 30.-ai számában jelent meg.
(Paku e vers kéziratát egy évvel korábbinak, 1919-esnek tartotta…)

Ajánlott olvasmány :

Kerek 10 esztendővel korábban jelent meg :

HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN

The post Juhász Gyula – November appeared first on Szögedöm.hu.

Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.

Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.

Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.

Szeptember aranya – Juhász Gyula e költeménye először a Délmagyarország 1919 szeptember 7.-ei számában jelent meg, majd a Nefelejcs (1921) kötetébe is beválogatta (39.o.).

Az „Ez a nyár volt a legszebb” vonatkozhat a Zöldi Vilmával való (1919-es) együttléteire, ahogyan 1909-ben még Annával kapcsolatban emlegette az elmúlt nyarat…

A Szögedi Naptárban a 100. évfordulón (2019-ben) szeptemberben így szerepeltettem …

Gyalunk e költeményét újraolvasni, átélni, tudni, szavalni új szeptemberekben és gyermekeinknek is továbbadni minden magyarnak lelki alapvetés…

Ajánlott még : ŐSZÖK ARANYA – ÉVSZÁZADOS ŐSZÖK JUHÁSZ GYULÁTÓL

The post Juhász Gyula – Szeptember aranya 2022 appeared first on Szögedöm.hu.

Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban :

Husvéti stanzák

 Húsvétra

Köszöntelek, te váltig visszatérő
Föltámadás e  földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő, te zendülő pagony !
Köszöntelek, Élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom :
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S a lét : diadal az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm : neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény !
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én !
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van :
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban !

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt  nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És néki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt…
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd ó Élet, hogy Föltámadás van !

A szögedi rajzoló, Bozó Gyula képeslapja is csaknem százesztendős… (még ha pestiessen mekegve írja is) – Hisz azóta várunk epedve a Magyar Föltámadásra…

Husvéti stanzák – Husvétra. – Először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Ennek a kivágata megvan a Kilényi-gyűjteményben a költő saját kezű javítgatásaival. Ezt tekintette kézıratnak, így innen közölte e költeményt Paku (2: 119-120., 363.) is.  Megjelent később a Szeged 1921 március 27.-ei számában Husvétra címmel. Majd legutóbb a szegedi Színházi Újság 1923 március 31.-ei számában is Husvéti stancák címmel, de mivel ez utóbbi az első közléssel egyezik meg szinte, nyılván annak gépies újraközlése, így nem ezt, hanem az 1921-es közlést, ill. a kézıratos javítás legjavát tekintjük a végleges tısztázatnak. Péter László hīvta föl a figyelmet e költemény szokatlan rímképletére: a-b-a-b-a-b-c-c – Ő rótta kéziratosan a nyomtatott sorok vége mellé saját kötetébe (Juhász Gyula összes versei, 1963.)…

Apróbb eltérésekkel bukkan föl e vers szinte minden megjelenésében…
Juhász Gyula talán maga is évente újragondolta és talán újra is írta…
Néhány érdekes példa :

A vers zárósora kétféleképpen is megjelent. Utóbb: Hirdesd világ, hogy új föltámadás van !
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban:  Hirdesd ó élet, hogy föltámadás van

– Vajon, melyik lehet az „igazi” változat ? Lehet erre szabályt alkotni ?! Kell-e egyáltalán ?!
Amit tudnunk kell : Több változatban jelent meg !
Ezután a magunkét már csak tudnunk kell kiválasztanunk !

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

The post Húsvétra – egy évszázad távolából üzen Juhász Gyula appeared first on Szögedöm.hu.