Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Juhász Gyula – Betlehem(es ének)

Bethlehem azaz Béjth Leħem (ܒܝܬ ܠܚܡ) – Kerek száz esztendeje látott Napvilágot !

A mindönben magyarságáért méltatlanul feledött szögedi rajzoló, Bozó Gyula képe

Betlehem

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Ki Betlehemben született ez este,
A jászol almán, kis hajléktalan,
Szelid barmok közt, édes bambino,
Kit csordapásztoroknak éneke
Köszöntött angyaloknak énekével.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Hogy anyja az Úr szolgáló leánya
És apja ács volt, dolgozó szegény.
És nem találtak más födélt az éjjel
A városvégi istállón kivül.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Kit a komor Sibillák megígértek,
Kit a szelid Vergilius jövendölt
S akit rab népek vártak, szabaditót.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden földi paloták fölött.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Augustus Caesar birodalma elmúlt,
Az ég és föld elmúlnak, de e jászol
Szelid világa mindent túlragyog !

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek !

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
És hallgassátok meg az angyalok
És pásztorok koncertjét, mely e szent éj
Ezerkilencszázhuszonhároméves
Távolságából is szivünkbe zeng.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
S gondoljatok rá holnap és minden áldott
Napján e múló életnek s legyen
A betlehemi énekből öröm,
A karácsonyi álomból valóság,
És békessége már az embereknek !

(1923 Karácsonyán)

Bozó Gyula, szögedi rajzoló köszönti Karácsonykor tépett népünket az Erdélyt puttonyában hazahozó angyalkával…

Betlehem – Betlehemes ének. – Először, Betlehem címmel a Szeged 1923 december 25.-ei számában jelent meg. Utóbb a Pesti Napló 1924 december 25.-ei számában jelentős eltérésekkel, Betlehemes ének címmel. Akkora a különbség a két változat között, hogy e karácsonyi kötetben (először) mindkettőt önálló alkotásként is közöltük.

Juhász Gyula evangéliuma

Juhász Gyula evangéliuma kép

Eddig e fönti verset – a Betlehemet, a hosszabb változatot – csak a kritikai kiadás (1963) 2. kötetében a jegyzetek között (552-553. o.) találhatta meg az elszánt érdeklődő. A 6. sor a Karácsonyi ódában a Vergiliusnak tulajdonītott, állítólagos jövendölésre utal : Iam redit et Virgō : ‘Eljő a Szűz is’ avagy ‘És eljő a Szűz’; a 7-ben („nova progenies caelo demittitur alto”: az égből alászálló új ıvadék) a Megváltó Jézus. A valóban csodás párhuzamok: az egész vılágot rettegésben tartó bűnt (13-14) az eredeti bűnre, a kīgyó pusztulását (24) a paradicsomi kīgyó képében megjelenő ördögre (antimagyarkodón „sátán”-ra) vonatkoztatták, és a várt aranykorban („toto surget gens aurea mundo” 9. sor) İsten eljövendő szép országát látták.

Bethlehem héberül Béjt(h) Leħem (בֵּית לֶחֶם), arámiul ܒܝܬ ܠܚܡ , arabul Béjta Laħõm vagy Bíjtõ Laħõm (بيت لحم) ma kisváros Palesztínában (Ciszjordániában) Jeruzsálemtől kb. 10 km-re délre. Jelentése héberül a ’kenyér háza’, arabul meg a ’hús háza’. Érdekes ! A héber kenyér az arab hús.
Legkorábbi említése már az Amarna-táblákon (Kr.e. 1350-1330) fölbukkan Bit-Lahmi alakban. İnnen sejthető ıgazı jelentése: Laħ(a)mu akkád Termékeny(ség)-İsten, akit a kánaániták Leħem néven ımádtak. A hely neve tehát nem a ’kenyér vagy a hús háza’, hanem ’Leħem háza’, azaz a ’Termékeny(ség)-İsten háza’ ! – Így Jézüs születésének helye is egészen új értelmet nyer. Ógörögül Béthleem (Βηθλεέμ), latinul Bethleem. A bevett magyar helynévalak a latinnál hitelesebb, a héber meg a hellén (görög) között áll.

Az Alexandriai (H)Órigenész (Ὠριγένης/Ὡριγένης) által 247 táján a Contra Celsumban említett barlang Béth-Leħem városában a helyiek hite szerint Jézüs szülőhelye és jászolos hajléka volt. Taylor (1993) szerint ez a barlang korábban a szumer Tammúz Termény-İsten szentélyéül szolgált. Ezzel szemben Aviram Oshri zsidó régész azt állítja (Archeology, 2005)A, hogy nem lévén bızonyíték Jézus korában Jeruzsálem melletti Béth-Leħem település létére, Jézü(s) csakis a Gálíl béli (galilaiai) Béth-Leħemben születhetett. Különös egybecsengés, hogy ezt évtizedekkel korábban – a hazafias szabad elvei és eretnekül bátor fölvetései miatt különböző keresztény felekezetek (korlátolt elöljárói) által kirekesztett – Badinyi Jós Ferenc is állītotta már (évtizedekkel korábban), legutóbb Jézus király a pártus herceg könyvében éppen a Talmudra (BER II.5.) hıvatkozva…

Amennyiben a Jeruzsálem melletti Béth Leħemhez ragaszkodunk, úgy pedig egy igen érdekes párhuzam és időbeli hit-folytonosság jelentkezik, amely felett igen „csodálatosan” elsiklottak eddigi hitszónokok, pedig szinte mindent megmagyaráz: a szumer Tammúz Termé(ke)ny(ség)-İsten szentélye és ımádata lehet eredete az akkád termékeny(ség)isten, Laħ(a)mu, innen a kánaániták Leħem néven ımádott İstensége szent helye nevének. Jézüs – az éhezőknek enni adó, a halat és kenyeret szaporító, a betegnek-haldoklónak él(e)tet adó – pedig hol másutt születhetne, mint épp egy ilyen Ős-İstenség (talán már-már elfeledett) szentélyében… Így az sem olyan meglepő, hogy a Máguskirályok, a Háromkirályok, vagy a talán tucatnyi Bölcsek ezer mérföldekről is oly tévedhetetlen pontossággal meglelik a születése helyét… Ekként ha a csodacsillag csak az időt jelzi, az is elegendő, hogy odataláljanak az ismert szentélybe, amikor(ra) kell…

Raffaello Sanzio da Urbino : Alba Madonna vázlatok (Palais des Beaux-Arts de Lille)

Az İsten szó „İ” betűit természetesen magam tettem nagybetűssé… Kölcsey Hymnus-ának szellemében, ahol (a Hymnus eredeti kézıratában) e szó mindenütt illően csakis nagy „İ”-vel İsten alakban szerepel… egyszerűbben szólva : Úgy īrom, ahogyan az Magyar Emberhez illik !


A Bethlehem of Galilee. ^ Aviram Oshri, „Where was Jesus Born?”, Archaeology, Volume 58 Number 6, November/December 2005.

Ajánlott még e napokra :

MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA

Én İstenem
ÉN İSTENEM

AZ İSTEN MALMAI

Istenem, Istenem, hát erre tartogattál!
ISTENEM, ISTENEM, HÁT ERRE TARTOGATTÁL!

ADY ENDRE – ÁLMOM : AZ İSTEN

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Hírek

Esti fények
Esti fények
2024 máj. 25.
Újszegedi Nagy Árvíz
2024 máj. 25.
Kátyúváros
Kátyúváros
2024 máj. 23.
Juhász Gyula – Május
Juhász Gyula – Május
2024 máj. 21.
A TÁPAI KRISZTUS
A TÁPAI KRISZTUS
2024 máj. 20.
Berzsenyi szülinapján
Berzsenyi szülinapján
2024 máj. 7.
Gyalu – Szent Sebestyén
Gyalu – Szent Sebestyén
2024 márc. 27.

Kalendárium

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)