1527 Áldás hava 22.-én Szegeden halálosan megsebesítették az aljas martalócaival a Városra támadó
C(s)erni Jovánt. A rác (szerb) vezért Szapolyai János eredetileg a déli végek védelmével bízta meg, ám ő martalóc hadával itt dúlni, fosztogatni kezdett. A fosztogatók és népirtók utódai ma hősként tisztelik őt…

C(s)erni Jován vezér szobra ma is áll a megszállott Szabadkán, azazhogy ma Rabkán.

A hagyomány szerint a „Fekete cár”-t egy szögedi szögény embör lőtte szívön.

De lássuk csak a történelemhamisítás legalját !!!
A Fekete Cár eggyetlen eggy esztendeig fönnálló „birodalma” Dél-Magyarországon :

Ím a Cserni Jován által 1526 és 1527 között terrorizált és fosztogatott terület, amelyet a rácok (szerbek) egy része – nem szerény történelemhamisítással – hajdani független „állam”-ként is emleget ma is.
Ezen a jogon hívják e magyar vidéket ma Szerb Vajdaságnak…
No persze épp azidőtájt járt éppen arra a világ legnagyobb török serege is, hogy Mohácsnál véget vessen Magyarországnak… De a birodalmi álmú rác regékből valahogy ez a súlyos tény is teljesen kimaradt…
Milyen érdekes !

A győzedelmes Perényi Péter volt a legfőbb vezetője a tomboló és – török helyett – a magyart fosztogató rácok (szerbek) elleni had-szervezésnek.

Perényi Péter – Augustin Hirschvogel rézmetszetén.

Lássuk Jován népét is ! A bocskorosokat, akiket magyaros vendégszeretettel befogadtunk…

A törökök elől a befogadó Magyarországra menekülő rácok (önnevükön szerbek) 1527-ben bennünket, a befogadókat fosztogattak, mészároltak. Az anti-magyar Habsburg kormányzat később magyar földterületek és kiváltságok nekik adományozásával újra meg újra fölhasználta őket a magyarok ellen… Nem is kellett nagyon unszolni őket, a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt is hősiesen hátbatámadtak bennünket.

Érdemes a történelmet alaposabban megismerni !
A történelemhamisítókat pedig leleplezni, és torz propagandáikat kisöpörni !!!
A szomszédainkat pedig ettől, de nem ezért, lehet még szeretni…
Sőt ! Éppen a múltbéli hamisságaik beismeréséért, a bűnbánatukért lehet őket igazán szeretni…

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány még :

The post A magyarirtó rác martalóc csúfos veszte Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Olimpiai aranyat hozott a meggyötört magyaroknak…

1956-ban a Mikulás bizony megörvendeztette a megalázott magyarokat. Vörös köpönyegében nem édességet, de a véres vízben fényes győzelmet – és némi elégtételt – hozott Magyarországnak.

Ma 65 esztendeje esett a vizilabda történetében a legvéresebb eset.

„Ez a legjobb el nem mondott történet.” (Quentin Tarantino)

Freedom’s Fury Trailer

A melbourne-i vérfürdő a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása. Magyarország és a Szovjetunió vívott véres viadalt a melbourne-i olimpián, éppen egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően. A csapatok és a szurkolók közötti feszültséget a szovjetek által levert magyar szabadságharc nyomán elszabaduló indulatok élezték mind a medencében, mind a nézőtéren.

A magyar olimpiai vízilabda-válogatott tagjai: Bolvári Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, a szögedi Szívós István és a csapat legifjabb tagja, Zádor Ervin.

Zádor Ervin a “Melbourne-i vérfürdő“-ből kilépve.

A találkozót a tomboló tömeg indulatai miatt nem lehetett befejezni, a mérkőzést nem egészen egy perccel a hivatalos befejezés előtt magyar győzelemmel lefújta a bíró. A szovjet játékosokat a rendőrök menekítették ki az uszodából, a tömeg pedig a magyarokat ünnepelte.
Diadalmasan 4 : 0 -ra győztünk.
A véres diadal híre Zádor Ervin véres fényképével bejárta a világsajtót…

Bár az emlékezet ezt a találkozót őrzi az olümpia „döntő”-jeként, a valódi elsőség kérdése nem itt, hanem a következő napon dőlt el. A magyar csapat jugoszlávokat verte meg 2 : 1 -re december 7.-én az utolsó mérkőzésen. A magyar csapat 20 : 3-as gólaránnyal, valamennyi mérkőzését megnyerve állt fel a dobogóra.

Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon < Katt ide!

Az aranyérem átvétele után Zádor és a fél csapat úgy döntött, hogy nem tér haza Magyarországra.

Zádor Ervin 11 éves korában (1945-ben) a bátyja nyomdokain haladva kezdett úszni.
Ígéretes mellúszónak számított, amikor 15 évesen (1949-ben) motorkerékpár-balesetet szenvedett, és a térde már nem bírta a terhelést. A vízilabdára váltott. A Hajógyárnál Szittya Károly volt az edzője, akit apjaként tisztelt. A Margitszigeti Uszodában, az olimpiai bajnokok márványtábláját csodálva határozta el, hogy addig küzd, míg az ő nevét is föl nem vésik a nagy elődök mellé. A kiválóan úszó, nagyszerű testi adottságokkal rendelkező, remekül lövő játékos az 1954-es budapesti főiskolai világbajnokság sikere nyomán, húszévesen került be a válogatottba.
1956. december 5.-én (nálunk már 6.-án) résztvevője volt a melbourne-i vérfürdő néven híressé vált összecsapásnak. Az őt megütő szovjet játékossal, Valentyin Prokopovva soha többé nem találkozott. 2004-ben a két csapat még élő tagjai találkoztak (ez a filmen is fölbukkan), de oda már Prokopov betegsége miatt nem jutott el. Mit is mondott Zádor Ervin, az igazi emberi nagyság az ádáz ellenfeléről : „Megbocsátottam a pofont. Mi nem utáltuk őt és a csapatát. Amit a szovjetek tettek az országgal, nem ők tették…” Zádor Ervin halálával azonban ez a magyarosan megbocsájtó találkozó már a földön nem jöhet el…

Zádor Ervin 1956 után az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, Lindenben kisiskolás korú úszók nevelésével foglalkozott a Ripon Aquatics sportegyesületben.

Leghíresebb tanítványa a világ máig leghíresebb úszója, Mark Spitz, pályafutásának csúcsán 1972-ben a Müncheni olimpián 7 aranyérmet nyert. (Teljesítménye a mai doppingkohókkal össze nem vethető !) A szabadság vihara (Freedom’s fury) narrátora is ezért a hálás tanítvány, Mark Spitz lett.

A filmet a magyarokért rajongó Lucy Liu pénzelte az 56-os forradalom 50. évfordulóján.

A bájos Lucy Liu (kínai, talán titkon hun vér) a magyarok rajongója, a magyar szabadság támogatója sajnos méltó fogadtatást a filmjéért Pesten nem kapott. Örök hálánkkal még tartozunk Neki !

Quentin Tarantino is csatlakozott a dokumentum film támogatásához, mondván :
„Ez a legjobb el nem mondott történet.”

Freedom’s Fury- A szabadság vihara

A fordítatlan amerikai változatban a „narrátor” – Zádor Ervin tanítványa, minden idők legjobb úszója – Mark Spitz a Müncheni Olimpián 7 számban indult, 7 aranyat nyert 7 világcsúccsal…

Mikulás tájékán érdemes hát a Tarantino-Liu filmet nézni magunkról, meg a Melbourne-i Mikulásról…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

Ajánlott még :

ELHUNYT ZÁDOR ERVIN OLIMPIAI BAJNOK VÍZILABDÁZÓ

The post MELBOURNE-I MIKULÁS – 65 éve appeared first on Szögedöm.hu.

Csaknem 200 éve…
1823-ban Bolyai János e napon megírta Temesvárról híres levelét apjának, amelyben az abszolút geometria fölfedezéséről tájékoztatta: 
„A semmiből egy ujj más világot teremtettem”.

„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” (Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke)

Kerek 110 esztendeje jelent meg Róla:

Babits Mihály: Bolyai

„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“
Bolyai János levele atyjához.

İsten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt :
a kapzsi villamölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhállóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
uj végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek
nevetlek, mint İstennel osztozó,
vén Euklidész, rab törvényhozó.

Babics Mihály Nyugat· / · 1911. 17. szám

Babits Bihályunk Bolyai-költeményét természetesen elhallgatták előlünk… mint ezernyi más remeket. Helyette avítt propagandával, ma is ó’csó napi trutymákkal tömik a fejeket…
Értelmezéséhez alapadalék : (Alexandriai) Eukleidész (Εὐκλείδης) – régiesebb pongyolatin nevén Euklidész a hagyományos mértan (geometria) hellén (ógörög) atyamestere… Ő az alexandriai számtanoda megalapítója, a hírneves ókori mathematika(tan)könyv, a Sztoikheia (Στοιχείa) azaz az Elemek szerzője, amelyben összefoglalta a szám- és mértan alapjait – ez az eukleidészi geometria.
Az Ő két évezredes elveit döntötte meg Bolyai János, ekként nyer értelmet e vers utolsó két sora: nevetlek, mint İstennel osztozó, / vén Euklidész, rab törvényhozó

Bolyai visszavonultan, a tudományos világtól távol élt és alkotott. Felesége sem viselt gondot rá. Életművének jelentőségét csak halála után ismerték föl és el. Mellőzéséhez az is hozzájárult, hogy az akkori Magyar Tudós Társaság fő feladatának a magyar nyelv kiművelését tekintette. (Bár így lenne ez ma is!) Bolyai ezzel szemben kora tudományos köreinek latin és német nyelven írt. 
Érdemes összevetni munkásságát a Számtan Nagy Magyarja, DUGONICS ANDRÁS munkásságával. Döbrentei Gábor 1833-ban így írt az apjának, Bolyai Farkasnak: „…fiadra a Kapitányra nézve is az a barátságos észrevételem van, hogy ha magyarul adja ki munkáját, lehet új helybeli tag is…”

Az asszonytalan, megbecsületlen nélkülözés és elhidegülés megtette a hatását : 1960-ban tüdőgyulladást kapott, amely agyhártyagyulladással tetéztetett.
Bolyai János, a hadmérnök-kapitány temetésén, a katonai kiküldötteken kívül mindössze három vásárhelyi polgár volt jelen. 
Bolyai sírja 34 éven át jelöletlen maradt, mígnem szent nyughelye fölé Szily Kálmán javaslatára a magyar Mathematikai és Physikai Társulat egy emlékkövet állított 1894-ben.

Ajánlott olvasmányok Bolyai Jánosról :

• Tabéry Géza : Szarvasbika (regény, 1925)
• Miklós Jenő : A Bolyaiak (dráma, 1935)
• Barabás Gyula : Domáldi jegenyék (regény, 1936)
• Barabás Gyula : Köd a Maroson (regény, 1940)
• Aba Iván : A vásárhelyi remete (regény, 1955)
• Németh László : A két Bolyai (dráma, 1961)  
• Száva István : Apa és fia (életrajzi regény, 1967)
• Buksa Éva : A matézis fáklyája (színmű, 2000)

Megérdemelnének így sorban kiadásban egy teljes sorozatot !

Németh László A két Bolyai (1961-es) drámája remek (1978-as) TV-játékban is átélhető…

Németh László A két Bolyai drámáját Ádám Ottó írta át televízióra és ő is rendezte.
A fölvétel 1978-ban készült, de a TV csak két évre rá, 1980 április 11.-én pénteken 20:20-kor sugározta. Bolyai Farkast Bessenyei Ferenc alakította. Bolyai Jánost pedig Huszti Péter játssza.
További szereplők: Piros Ildikó, Benedek Miklós, Szabó Gyula, Szénási Ernő, Temessy Hédi, Liska Zsuzsa, Tornyai Magda, Kassai Károly.

Babits Bihályt lektoráltam… 

Zökkenőmentesebb, jobb így Nyáry Szabó változatban, ahogy a végső hat sort (is) helyre tettem :

Bolyai

„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“
Bolyai János levele atyjához.

İsten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt :
a kapzsi villamölyv, a gondolat
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhállóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
király gyanánt, túl minden képzeten
kirabolván kincsét a képtelennek

Uj végtelent nyitottam én eszemnek;
vén Euklidész, rab törvényhozó ,
nevetlek, mint İstennel osztozó !

The post „A semmiből egy új, más világot teremtettem” appeared first on Szögedöm.hu.

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság !

Éppen ma 100 esztendeje !

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon az ezeréves Magyarország testéből tépett Fölvidékkel, azaz Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a belőlünk is szakított Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 100 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi elvek, a „néptöbbségi jog”. Az önrendelkezés joga. – Magyarnak akkor nem járt ! Ma sem jár… és mi tűrjük…

Hogy ezt mindenki tisztán érthesse, elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk !
Az Antant vetett neki koncot a mi testünkből !

Ajánlott olvasmány korábbról: Saint Germain – 100 éve tépett húsunkba a Nyugat !

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

A terképen a mai Burgenland, – nyugati határőr „Váraink vidéke” – vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A húsunkból tépett tartomány ma 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng az ezt deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés is.
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban ! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is ? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Békeszerződést…
Hát érdemes tájékozódni ! A bennünket képviselőknek meg föltenni a magyar kérdéseket !

Ajánlott olvasmány:
Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása – Jogorvoslatunk meddig várat még magára?! (2009.09.10)

Akkor azonban, – volt még magyar hit és magyar virtus és erő – mint derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

Ma állítólag egy független Magyar Országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem ?
Vajon nem szégyen-e ? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás bő 30 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

Bizony szégyen, hogy az Őket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet ! Ma a „szabad” (?) Magyarországon…

Vajon miért nem szerepel ma ez az évszázados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain ?
Vajon miért nem szónokolnak ma erről vezető politikusaink ?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Hát talán azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar !

A Lajtabánság egy magyar ország volt !
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A Lajtabánság központja Felsőőr / Fölsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét „Esztrájg”-tól, itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken (sem) !
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkoriban is nagy árakat fizettek…

Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüö Üör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik.
A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (No persze… Másutt sem.)

A sanyarú jelen sekély öröme talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola máig még Felsőőrben: 20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is !

Lajtabán(ság)ossan… üöriessen…
Szebb Jövüöt !
kíván

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

The post Kerek 100 éve – Független Magyar Ország ?! – Egyszerre kettő is! appeared first on Szögedöm.hu.

A magyar királyi honvédség zenekara : Erdély induló

Ezt ma minden magyar gyermeknek a szüleivel zengenie kell ! Vagy ne lennének már magyarok ?!

Az 1938. november 2.-ai első bécsi döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is.

Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. Dél-Erdély viszont sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt. (Ott a zsidókat is mind lemészárolták a mócok Antonescu módijára. Dél-Erdélyben nincsen ma még antiszemitizmus sem, hiszen a házukból a zsidókat kigyilkoló móc oláhok egy zsidót se hagytak. Ma oláh utódaik benne laknak a házaikban. Mi mentettük a maradékot, míg a németek meg nem szálltak… Na erről is hallgatnak a történelemkönyvek… )

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból kénytelen volt egyre szorosabban elköteleződni el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Hiszen az antant arcátlanságát, trianon terrorát és a kisantant fosztogató garázdálkodását csak az olasz-német tengely ellensúlyozta, így országunk csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

De lássuk a Hazatérést!

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás, sárgával jelölve a hazatérő magyar területeket.

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a 22 évig megszálló Oláh (Román) Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszavételét…

Horthy Miklós Kormányzó bevonulása a fölszabadító Magyar Sereg élén Szatmárnémetibe 1940 szeptember 5.-én

https://www.youtube.com/watch?v=Ns3eBnV2ouU

Erdély induló – A magyar királyi honvédség zenekara (EREDETI SZÖVEGGEL)

És ahogyan erdélyi véreink megélték…

Teljességében…

Édes Erdély, itt voltunk…

… és itt leszünk !!!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még:

ERDÉLYBEN – MEGSZÁLLÁSA 100. ÉVFORDULÓJÁN

ERDÉLYI IBOLYÁK – JUHÁSZ GYULA FÉL ÉVSZÁZADON ÁT ELHALLGATOTT KÖLTEMÉNYE

JUHÁSZ GYULA : ERDÉLY ÖZVEGYE

The post Ma 81 éve hazatért Erdély! appeared first on Szögedöm.hu.

Rám számíthatnak, Kedves Olvasóim ! Segítek emlékezni, arra, amire érdemes !!!

Itt az idő, hogy az Utolsó Magyarok fordítsanak végre a sorsukon !!!

A Nagy Háború után elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk !
Az Antant vetett nekik koncot a mi testünkből ! Milyen érdekes…

Ajánlott olvasmány: Saint Germain – 100 éve tépett húsunkba a Nyugat !

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

Erre válaszul… 1921 augusztusában kitört a Nyugat-Magyarországi Fölkelés: a Rongyos Gárda az osztrák megszállók ellen fogott fegyvert, hogy megakadályozza Nyugat-Magyarország (a mai Burgenland) elcsatolását.

A fölkelés nyitányaként az első ágfalvi összecsapásban a Rongyos Gárda 1921 augusztus 28.-án meghátrálásra kényszerítette az osztrák csendőrség alakulatait.
Éppen ma 100 esztendeje !

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng a Nyugat-Magyarország megszállását deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés helyesebben Saint Germain-i Diktátum is. 1919 szeptember 10.-én !
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban ! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is ? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Diktátumot…

Akkor azonban, – volt még magyar hit meg magyar virtus és erő – mint a derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

A fölszabadítók megszervezője és egyik vezére, Héjjas Iván, a magyar szabadságharcos…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

A fölkelők fölszabadították e terület többségét.

A nyugati szegély azonban ma is osztrák megszállás alatt áll:

A terképen a mai Burgenland, – nyugati határőr „Váraink vidéke” – vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A húsunkból tépett tartomány ma 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem ?
Vajon nem szégyen-e ? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 30 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

A Rongyosok mindhalálig szervezője, Héjjas Iván…

Békeidőben vitézzé avatásán, képviselőként, úri társaságban…

Ilyen példaképekre vár ma a Magyar Ifjúság !
Nem a dzsender-idiótákra, a puncos fiúkra, meg a félpöcsűekre, no meg nem a kéttökű nőkre…

Bizony szégyen, hogy az Őket, Hőseinket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet ! Ma a „szabad” (?) Magyarországon…

Vajon miért nem szerepel ma ez az évszázados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain ?
Vajon miért nem szónokolnak ma erről „vezető” politikusaink ?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Talán azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar !

A Lajtabánság egy magyar ország volt !
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság !

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon az ezeréves Magyarország testéből tépett Fölvidékkel, azaz Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a belőlünk is szakított Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 100 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi elvek, a „néptöbbségi jog”.
Az önrendelkezés joga. – Magyarnak akkor nem járt ! Ma sem jár…

A Lajtabánság központja Felsőőr / Fölsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét „Esztrájg”-tól, itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken (sem) !
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkoriban is nagy árakat fizettek…

Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füősüő Üőr volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik.
A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (No persze… Másutt sem.)

A sanyarú jelen sekély öröme talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola máig még Felsőőrben: 20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is !

Lajtabán(ság)ossan… üőriessen…
Szebb Jövüőt !
kíván

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

Olvasói válasz:

A nyugat-magyarországi felkelés hőseinek (Prónay Pál, Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály, Ostenbug-Moravek Gyula, Maderspach Vikktor s mások…) illő lenne szobrokat állítani Sopronban, de legalább utcákat elnevezni róluk!

Édes Erdély

The post 100 éve kezdődött Nyugat-Magyarország fölszabadítása… appeared first on Szögedöm.hu.

A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk !
Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is !

Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk  helyregyógyulásával…

Emlékezetfrissítőül ajánlom az alábbi kis filmet:

Miért „ünnepeljük” szépnevű Pozsonyi Diadalunk helyett mégis részegülten a bukott kommunizmus Május elsejéjét – még mindig?

Talán azért is, mert a magyarság túlnyomó többsége máig nem jutott el oda, hogy egyáltalán tudja, mi is volt a Pozsonyi Diadal…

Talán e másféléves vírushiszti egyetlen hasznos öröksége, hogy megfakult a május elsejézés förtelmes proli divatja… Itt az idő váltani ! Magyarra !!! 

Lássuk hát ! Hányadán is állunk Pozsonyi Diadalunkkal !

„Decretum… Ugros eliminandos esse” –  A magyarok kiirtassanak!

A magyarok kiirtassanak! – hangzott IV. Ludwig (Lajos) kiáltványa.
Az igazi háttérhatalom emberei – a Gyermek Lajos mögött álló Hatto mainzi érsek és Salamon konstanzi püspök – ezt bizony komolyan is gondolták.
Százezres sereggel vonultak fel ellenünk – Nagy Károly frank uralkodó csaknem száz esztendővel azelőtti, avar eleinket szétverő és fosztogató hadjáratának vérgőzös dicsködében…

Meglepetésükre azonban a Kárpát-medence frissen rendeződött magyarsága iszonyú csapással sújtott vissza. Olyan erővel, hogy bő 120 évig földünkre nem merték tenni lábukat.

907. Áldás (július) hava 4.-étől 7.-éig tombolt a Pozsonyi csata.
Helyesebben, végre magyarul: a Pozsonyi Diadal!

A Nyugat most is acsarkodik… Szomjazik egy újabb fürdőre !!! Attila népétől megkaphatja !

Első honvédő háborúnk a támadó – kiirtásunkkal fenyegetődző – nyugat teljes vereségével végződött. Érdemes ezt alaposabban is végigtanulmányozni minden magyarnak!
Ha már az iskolában nem is tanítják, ha ez még csak nem is érettségi tétel, de minden magyar elemi  kötelessége megosztani frissített tudását a még maradék magyarsággal:

A Pozsony térségétől az Enns-ig – tehát az Óperenciáig – terjedő csatában az Árpád fejedelem vezette magyar sereg megsemmisítette a Keleti Frank Királyság hadait. Számos forrás a “hon(vissza)foglalásunk” végének tekinti az eseményt. Bölcsebben szólva a “hazatérés megerősítésé”-nek tekinthetjük a ránktörő nyugaton aratott teljes diadalt. Magyar történelem tankönyveink mégis hallgatnak róla. Ha pedig a saját történelemkönyveinkben nem kaphat kellő hangsúlyt, hát másoktól a sulykolását hiába várjuk…

Geiger J. Péter : A pozsonyi csata (keptar.oszk.hu)

A csata – a csaknem négyszeres túlerő ellenére – a keleti frank seregek megsemmisítő vereségével végződött, amiben vezéreik, Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek, egészen az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett.

Átlépve az Enns folyón az Óperencián túlra, vagy onnan visszafelé magam erről mindig meg is emlékezem. Gyermekeim is diadallal harsogják: Átléptük az Óperenciát! Átléptük az ó-magyar határt!

Enns, Ausztria legrégibb városa – utca a középkori (ma már inkább klasszicizáló barokk) főtérre
…Vindobonát, azaz Bécset Wien nevén csak 1030-ban említik először…

A Magyar Nagyfejedelemség 907-ben, a Pozsonyi Diadalt követően kitolta határait az Enns folyóig, északon pedig biztosította a Morvaország alatti határvonalat. Alsó-Ausztria birtokba vételével uralma alá vonta a teljes Bécsi-medencét, és kb. 200 km-rel nyugatra – az avar gyepűkig – tolódtak a magyar szállásterületek. A magyarok sorra megostromolták és bevették a Duna menti várakat és városokat. Ezek közül Melk erődített apátságát Babenberg Lipót osztrák őrgróf csak 80 év múlva, 985-ben tudta visszafoglalni.

De lássuk csak, hogyan is történt a Duna-menti diadalunk !

A Kárpát-medence visszafoglalásának egyik fontos lépése volt, a gyepűrendszer kialakítása. A korábbi szittya-hun-avar területeinket megszálló, így ellenséges germán és szláv népeket a hazatéréskor igyekeztek őseink a határtól minél messzebb űzni, takarítani…

Johannes Turmair, írói nevén Johannes Aventinus 1477-1534 között élt bajor történetíró Bajor évkönyvek (Annales Boiorium) című, 1521-ben megjelent krónikájában (Gyermek) Lajos német király Ennsnél hívja össze a nyugati seregeket, ahol dekrétumban rendeli el a magyarok kiirtását – Ugros eliminandos esse!

„Decretum… Ugros eliminandos esse”, vagyis elrendeljük, a magyarok kiirtassanak, kezdetű bullában hozták Európa tudomására a “keresztes hadjárat” tervét.

907. június 17. körül IV. Lajos vagy Gyermek Lajos (németül: Ludwig IV. das Kind), keleti frank király (900-911), és a pápa hívó szavára több mint százezres keresztény sereg gyűlt össze az Enns folyó és a Szt. Flórián (Passau beli) kolostor között elterülő síkságon. A keresztesek táborában megállapodtak a hadjárat tervében is. A keresztes haderő legnagyobb részben nehéz gyalogságból állott, tekenősökből, ahogyan a magyarok hívták a nyugati, páncélba burkolt, nehezen mozgó gyalogságot.

A több mint száztízezres nyugati sereggel szemben, mintegy harmincötezer fős magyar hadsereg állt.
A keresztes haderő három hadoszlopban, kettő a Duna két partján, illetve egy hadoszlop a Dunán, hajókon közeledett Pozsony elé.
Az északi (bal oldali) erősebb sereg vezére maga a fővezér, Luitpold őrgróf volt, a délié pedig Theotmar érsek. Az utánpótlást szállító hajóhad (flotta) vezetője pedig Sieghard volt.

A magyar hadvezetés célja az lehetett, hogy a számbeli túlerőben levő, de megosztott ellenség ne egyesülhessen egy döntő csapásmérésre. Ehhez a csapatok átkelését kellett megakadályozni, vagy megelőzni, valamint az utánpótlás lehetőségét elvágni. Így a csata első napján égő taplós nyilakkal felgyújtották a német hajókat. Sieghardt is csak kevesedmagával menekült meg, s így vitte a hírt a királynak Ennsburgba.

A másik két seregrész is hasonló sorsra jutott. A magyar csapat lovas íjászai július 5.-ére teljesen fölőrölték a Ditmár vezette seregrészt. Majd megsemmisítették a Luitpold őrgróf vezette sereget is. Elesett maga Luitpold, Ditmár érsek, két másik püspök, három apát, és tizenkilenc gróf is.
A legenda szerint az üldöző magyar lovasság levágta a menekülőket, majd Ennsburghoz érve színleg megfutott. A már sokszor alkalmazott szittya-magyar modor megint bevált.  A vár őrsége lépre ment, és üldözésükre indult. A visszaforduló magyar lovasság megsemmisítette az „üldözőket”. A menekülő király is nehezen jutott csak vissza Passauig. Erről minden magyarnak érdemes megemlékeznie Passaunál átlépve a ma osztrák-német, igazából magyar-német határt !

Nagy ára volt azonban a honvédő háborúnak! Mi magyarok Árpádot és három fiát Tarhost (43), Üllőt (41), és Jutast (35) vesztettük el. (Bárcsak neveikben túlélnének!)
Így lett ezért nem sokkal ezután a negyedik fiú, a tizenegy éves Zoltán-Zolta-Zsolt-Solt fejedelem Árpád utóda. Milyen érdekes ! Az Ő neve bizony messze túlélte Őt ! Csak viselői nem tudják, hogy miért ! Éppen e diadalért ! A Pozsonyi Diadalért oly gyakori ma is a Zoltán név ! A hősi halottan is elfeledett Tarhos, Üllő és Jutas helyett. Illő lenne legalább Áldás hava elején (3.-a és 7.-e között) született fiainknak méltán Tarhos, Üllő vagy Jutas nevét adnunk. Velük végre talán régi hitünk is új erőre kap majd…

Árpád nagyfejedelem emlékműve Ópusztaszeren

A Pozsonyi csatában a támadó németek vesztesége annyira súlyos volt, hogy több mint száz esztendeig tartózkodtak mindenféle magyarellenes hadmozdulattól. Legközelebb csak 123 év múlva, 1030-ban mertek jelentősebb támadást indítani, az akkor már a keresztény Magyar Királyság ellen. Az utánpótlásukat akkor Búvár Kund intézte el… Kund neve is többet (több utódot) érdemel !!!

Hogyan lehet, hogy mégsem közismert e sorsdöntő csatánk ? Milyen erő titkolta évszázadokon át előlünk. Hogyan lehet(ett) ezt “kifelejteni” a magyar közoktatásból ? – Súlyos kérdések. Halovány válaszok…

„Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják.” – üzeni Seneca 2000 év távolából…

Egy valóban Magyar Országon ez a – Nándorfehérvárit is messze felülmúló – diadal a történelemoktatás alaptétele és természetesen az egyik legfontosabb érettségi tétele is kellene legyen ! Csonkolt roncsországunkban pedig ma még mindig nem az !

Változnak az idők. Talán a szovjet agymosás és deformkor után lassan megindul végre a magyar ébredés…
Ópusztaszeren már Nyílzápor és Íjásztalálkozó emlékezett a csaknem feledésbe veszett magyar diadalra.

Az egyik legígéretesebb kezdeményezés: Pozsonyi csata Emléktúra

Bízom benne, hogy Hazánkban nem jelenhet már meg történelemkönyv többé e tanulságos lecke módszeres elhallgatásával, vagyis a magyar történelem meghamisításával. A történelmi jelentőségű diadal azonban Magyarországon nem lehet csak egy leckényi tananyag, hanem legalább egy érettségi tétel is kell hogy legyen!

Mindezen alapvetésen túllépve az évforduló napjain magyar hadi játékokkal pompás ünnep is illendő lenne országszerte. Mindenkoron a Diadal négy napjához közelebb súlyozható hétvégére.

A Pozsonyi Diadal filmre is kívánkozik !
Szégyen, hogy nem készült belőle eddig is legalább egy mindent elsöprő erejű mozifilmünk !!!
Egy valóban Magyar Ország hamarosan nagyszabású történelmi filmmel is készül majd a Pozsonyi Diadal következő évfordulóira. Bár a maira is készen lehetne már !

Amíg Pozsonyi és Nándorfehérvári Diadal napja(i) helyett a május elsejét – éppen a “munka ünnepét” – ünnepli munkaszünettel a Kárpát-medence, addig nem is nevezheti magát tisztességgel Magyarországnak!

Amíg szellemileg, meg lelkileg is gyöngék és csonkák vagyunk, ahhoz is, hogy méltón ünnepeljünk, addig hiába is várjuk a Magyar Föltámadást !

Ma és holnap este a Pozsonyi Diadal emlékére gyermekeinknek is adjuk át a Győzelem élményét !

Dr. Szabó László

Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány
alapító

Könyvajánló: Torma Béla Gyula – Veszprémy László (szerk.) : Egy elfeledett diadal: a 907. évi pozsonyi csata (jelzet: 78.333)

Ajánlott még: A POZSONYI CSATA TÖRTÉNETE

A pozsonyi csata – 907 július 4-7. (Keszi Íjász Egyesület)

907. július 4. A pozsonyi csata kezdete – Rubicon

A 907-es pozsonyi csata tananyag a West Point Akadémián …

Szaniszló Ferenc a Pozsonyi Csata emlékén

Ajánlott olvasmány:

Május elseje – nemzeti ünnep – Még mindig?

A POZSONYI CSATA TÖRTÉNETE

A Pozsonyi diadal magyar szemmel

Nándorfehérvár Napja – Nemzeti Ünnepünk!

The post A Pozsonyi Diadal – Nemzeti Ünnepünk ! appeared first on Szögedöm.hu.

A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékházzal együttműködésben Vörösmarty Mihály születésének 220. évfordulója alkalmából emlékévet szervez, amelynek keretében a Magyar Versmondók Egyesülete szakmai támogatásával Vörösmarty-versünnepet hirdet.

A Versünnepen közkívánatra az ország minden iskolájának tanulói részt vehetnek az alábbi feltételekkel:

2020. december 15-ig egy szabadon választott Vörösmarty verset videón vagy telefonon rögzítve kell beküldeni az info@vorosmartyemlekhaz.hu e-mail címre.

A beküldő tüntesse fel nevét, korát, iskoláját és lakcímét. Az iskolák összegyűjtve is elküldhetik nevező versmondóik anyagait, de egyénileg is lehet nevezni.

A zsűri 2 kategóriában hirdet eredményt: 6-12 és 13-18 éves korig.

Mindkét kategóriából 5-5 versmondó jut a Versünnep döntőjébe.

A Versünnep napján egy kötelező és a szabadon választott (korábban beküldött) verset szavalják el a résztvevők, ezek alapján hirdet végeredményt a zsűri.

Kategóriánkként az első három helyezett díjazásban, és minden döntőbe jutott versmondó ajándékban részesül.

A nevező iskolákat is elismerésben részesítik a szervezők.

A szánalmas vírushelyzetre tekintettel a Versünnepet sajnos kizárólag online térben bonyolítják !

De addig is, míg a mindannyiunk ellen merénylő vírusgyártó nemzetközi bűnbandát terítékre nem kerítik: Vírushiszti ellen VÖRÖSMARTY !!!

További információ: www.vorosmartyemlekhaz.hu

Irodalommal a vírushiszti ellen, magyarul: „A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)…

The post Vírushiszti ellen VÖRÖSMARTY ! appeared first on Szögedöm.hu.

A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk!
Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is!

Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk helyreépülésével…

Emlékezetfrissítőül ajánlom az alábbi kis filmet:

Miért „ünnepeljük” szépnevű Pozsonyi Diadalunk helyett mégis részegülten a bukott kommunizmus Május elsejéjét – még mindig?

Talán azért is, mert a magyarság túlnyomó többsége máig nem jutott el oda, hogy egyáltalán tudja, mi is volt a Pozsonyi Diadal…

Lássuk hát! Hányadán is állunk Pozsonyi Diadalunkkal!

„Decretum… Ugros eliminandos esse” –  A magyarok kiirtassanak!

A magyarok kiirtassanak! – hangzott IV. Ludwig (Lajos) kiáltványa.
Az igazi háttérhatalom emberei – a Gyermek Lajos mögött álló Hatto mainzi érsek és Salamon konstanzi püspök – ezt bizony komolyan is gondolták.
Százezres sereggel vonultak fel ellenünk – Nagy Károly frank uralkodó csaknem száz esztendővel azelőtti, avar eleinket szétverő és fosztogató hadjáratának dicsködében…

Meglepetésükre azonban a Kárpát-medence frissen rendeződött magyarsága iszonyú csapással sújtott vissza. Olyan erővel, hogy bő 120 évig földünkre nem merték tenni lábukat.

907. Áldás (július) hava 4.-étől 7.-éig tombolt a Pozsonyi csata.
Helyesebben, végre magyarul: a Pozsonyi Diadal!

Első honvédő háborúnk a támadó – kiirtásunkkal fenyegetődző – nyugat teljes vereségével végződött.

A Pozsony térségétől az Enns-ig – tehát az Óperenciáig – terjedő csatában az Árpád fejedelem vezette magyar sereg megsemmisítette a Keleti Frank Királyság hadait. Számos forrás a “hon(vissza)foglalásunk” végének tekinti az eseményt. Bölcsebben szólva a “hazatérés megerősítésé”-nek tekinthetjük a ránktörő nyugaton aratott teljes diadalt. Magyar történelem tankönyveink mégis hallgatnak róla. Ha pedig a saját történelemkönyveinkben nem kaphat kellő hangsúlyt, hát másoktól a sulykolását hiába várjuk…

Geiger J. Péter : A pozsonyi csata (keptar.oszk.hu)

A csata – a csaknem négyszeres túlerő ellenére – a keleti frank seregek megsemmisítő vereségével végződött, amiben vezéreik, Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek, egészen az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett.

Átlépve az Enns folyón az Óperencián túlra, vagy onnan visszafelé magam erről mindig meg is emlékezem. Gyermekeim is diadallal harsogják: Átléptük az Óperenciát! Átléptük az ó-magyar határt!

Enns, Ausztria legrégibb városa – utca a középkori (ma már inkább klasszicizáló barokk) főtérre
(Vindobonát, Bécset Wien nevén csak 1030-ban említik először.)

A Magyar Nagyfejedelemség 907-ben, a Pozsonyi Diadalt követően kitolta határait az Enns folyóig, északon pedig biztosította a Morvaország alatti határvonalat. Alsó-Ausztria birtokba vételével uralma alá vonta a teljes Bécsi-medencét, és ő 200 km-rel nyugatra – az avar gyepűkig – tolódtak a magyar szállásterületek. A magyarok sorra megostromolták és bevették a Duna menti várakat és városokat. Ezek közül Melk erődített apátságát Babenberg Lipót osztrák őrgróf csak 80 év múlva, 985-ben tudta visszafoglalni.

De lássuk csak, hogyan is történt a Duna-menti diadal!

A Kárpát-medence visszafoglalásának egyik fontos lépése volt, a gyepűrendszer kialakítása. A korábbi szittya-hun-avar területeinket megszálló, így ellenséges germán és szláv népeket a hazatéréskor igyekeztek őseink a határtól minél messzebb űzni.

Johannes Turmair, írói nevén Johannes Aventinus 1477-1534 között élt bajor történetíró Bajor évkönyvek (Annales Boiorium) című, 1521-ben megjelent krónikájában (Gyermek) Lajos német király Ennsnél hívja össze a nyugati seregeket, ahol dekrétumban rendeli el a magyarok kiirtását – Ugros eliminandos esse!

„Decretum… Ugros eliminandos esse”, vagyis elrendeljük, a magyarok kiirtassanak, kezdetű bullában hozták Európa tudomására a “keresztes hadjárat” tervét.

907. június 17. körül IV. Lajos vagy Gyermek Lajos (németül: Ludwig IV. das Kind), keleti frank király (900-911), és a pápa hívó szavára több mint százezres keresztény sereg gyűlt össze az Enns folyó és a Szt. Flórián (Passau beli) kolostor között elterülő síkságon. A keresztesek táborában megállapodtak a hadjárat tervében is. A keresztes haderő legnagyobb részben nehéz gyalogságból állott, tekenősökből, ahogy a magyarok hívták a nyugati, páncélba burkolt, nehezen mozgó gyalogságot.

A több mint száztízezres nyugati sereggel szemben, mintegy harmincötezer fős magyar hadsereg állt. A keresztes haderő három hadoszlopban, kettő a Duna két partján, illetve egy hadoszlop a Dunán, hajókon közeledett Pozsony alá.
Az északi (bal oldali) erősebb sereg vezére maga a fővezér, Luitpold őrgróf volt, a délié pedig Theotmar érsek. Az utánpótlást szállító hajóhad (flotta) vezetője pedig Sieghard volt.

A magyar hadvezetés célja az lehetett, hogy a számbeli túlerőben levő, de megosztott ellenség ne egyesülhessen egy döntő csapásmérésre. Ehhez a csapatok átkelését kellett megakadályozni, vagy megelőzni, valamint az utánpótlás lehetőségét elvágni. Így a csata első napján égő taplós nyilakkal felgyújtották a német hajókat. Sieghardt is csak kevesedmagával menekült meg, s így vitte a hírt a királynak Ennsburgba.

A másik két seregrész is hasonló sorsra jutott. A magyar csapat lovas íjászai július 5-re teljesen felőrölték a Ditmár vezette seregrészt. Majd megsemmisítették a Luitpold őrgróf vezette sereget is. Elesett maga Luitpold, Ditmár érsek, két másik püspök, három apát, és tizenkilenc gróf is.
A legenda szerint az üldöző magyar lovasság levágta a menekülőket, majd Ennsburghoz érve színleg megfutott. A már sokszor alkalmazott szittya-magyar modor megint bevált.  A vár őrsége lépre ment, és üldözésükre indult. A visszaforduló magyar lovasság megsemmisítette az „üldözőket”. A menekülő király is nehezen jutott csak el Passauig. Erről minden magyarnak érdemes megemlékeznie Passaunál átlépve a ma osztrák-német határt!

Nagy ára volt azonban a honvédő háborúnak! Mi magyarok Árpádot és három fiát Tarhost (43), Üllőt (41), és Jutast (35) vesztettük el. (Bárcsak neveikben túlélnének!)
Így lett ezért nem sokkal ezután a negyedik fiú, a tizenegy éves Zoltán-Zolta-Zsolt-Solt fejedelem Árpád utóda. Milyen érdekes! Az Ő neve bizony messze túlélte Őt! Csak viselői nem tudják, hogy miért! Éppen e diadalért! A Pozsonyi Diadalért oly gyakori ma is a Zoltán név! A hősi halottan is elfeledett Tarhos, Üllő és Jutas helyett. Illő lenne legalább Áldás hava elején (3.-a és 7.-e között) született fiainknak méltán Tarhos, Üllő vagy Jutas nevét adnunk. Velük talán régi hitünk is új erőre kap.

Árpád nagyfejedelem emlékműve Ópusztaszeren

A Pozsonyi csatában a támadó németek vesztesége annyira súlyos volt, hogy több mint száz esztendeig tartózkodtak mindenféle magyarellenes hadmozdulattól. Legközelebb csak 123 év múlva, 1030-ban mertek jelentősebb támadást indítani, akkor már a keresztény Magyar Királyság ellen. (Az utánpótlásukat akkor Búvár Kund intézte el…)

Hogyan lehet, hogy mégsem közismert e sorsdöntő csatánk? Milyen erő titkolta évszázadokon át előlünk. Hogyan lehet(ett) ezt “kifelejteni” a magyar közoktatásból? – Súlyos kérdések. Halovány válaszok…

Egy valóban magyar országon ez a – Nándorfehérvárit is messze felülmúló – diadal a történelemoktatás alaptétele és természetesen az egyik legfontosabb érettségi tétel is kellene legyen! Csonkolt roncsországunkban ma még mindig nem az!

Változnak az idők. Talán a szovjet agymosás és deformkor után lassan megindul végre a magyar ébredés…
Ópusztaszeren Nyílzápor és Íjásztalálkozó emlékezett a csaknem feledésbe veszett magyar diadalra.

Az egyik legígéretesebb kezdeményezés: Pozsonyi csata Emléktúra

Bízom benne, hogy hazánkban nem jelenhet már meg történelemkönyv e tanulságos lecke módszeres elhallgatásával. A történelmi jelentőségű diadal azonban Magyarországon nem lehet csak egy leckényi tananyag, hanem legalább egy érettségi tétel is kell legyen!

Mindezen alapvetésen túllépve az évforduló napjain magyar hadi játékokkal pompás ünnep is illendő lenne országszerte. A diadal négy napjához közelebb súlyozható hétvégére.
Egy valóban magyar ország hamarosan nagyszabású történelmi filmmel is készül majd a Pozsonyi Diadal következő évfordulóira. (Bár a maira is készen lehetne már.)

Amíg Pozsonyi és Nándorfehérvári Diadal napja(i) helyett a május elsejét – éppen a “munka ünnepét” – ünnepli munkaszünettel a Kárpát-medence, addig nem is nevezheti magát tisztességgel Magyarországnak!

Amíg szellemileg, meg lelkileg is gyöngék, csonkák vagyunk, ahhoz is, hogy méltón ünnepeljünk, addig hiába is várjuk a Magyar Föltámadást!

Ma este a Pozsonyi Diadal emlékére gyermekeinknek is adjuk át a győzelem élményét!

Dr. Szabó László

Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány
alapító

Könyvajánló: Torma Béla Gyula – Veszprémy László (szerk.) : Egy elfeledett diadal: a 907. évi pozsonyi csata (jelzet: 78.333)

Ajánlott még: A POZSONYI CSATA TÖRTÉNETE

A pozsonyi csata – 907 július 4-7. (Keszi Íjász Egyesület)

907. július 4. A pozsonyi csata kezdete – Rubicon

A 907-es pozsonyi csata tananyag a West Point Akadémián …

Szaniszló Ferenc a Pozsonyi Csata emlékén

Ajánlott olvasmány:

Május elseje – nemzeti ünnep – Még mindig?

A POZSONYI CSATA TÖRTÉNETE

A Pozsonyi diadal magyar szemmel

Nándorfehérvár Napja – Nemzeti Ünnepünk!

The post A Pozsonyi Diadal – Nemzeti Ünnepünk! appeared first on Szögedöm.hu.

Olimpiai aranyat hozott a meggyötört magyaroknak…

1956-ban a Mikulás bizony megörvendeztette a megalázott magyarokat. Vörös köpönyegében nem édességet, de véres vízben fényes győzelmet – és némi elégtételt – hozott Magyarországnak.

Ma 60 esztendeje esett a vizilabda történetében a legvéresebb eset.

“Ez a legjobb el nem mondott történet.” (Quentin Tarantino)

Freedom’s Fury Trailer

A melbourne-i vérfürdő a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása. Magyarország és a Szovjetunió vívott véres viadalt a melbourne-i olimpián, éppen egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően. A csapatok és a szurkolók közötti feszültséget a szovjetek által levert magyar szabadságharc nyomán elszabaduló indulatok élezték mind a medencében, mind a nézőtéren.

A magyar olimpiai vízilabda-válogatott tagjai: Bolvári Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, a szögedi Szívós István és a csapat legifjabb tagja, Zádor Ervin.

Zádor Ervin a “Melbourne-i vérfürdő“-ből kilépve.

A találkozót a tomboló tömeg indulatai miatt nem lehetett befejezni, a mérkőzést nem egészen egy perccel a hivatalos befejezés előtt magyar győzelemmel lefújta a bíró. A szovjet játékosokat rendőrök menekítették ki az uszodából, a tömeg pedig a magyarokat ünnepelte. Diadalmasan 4:0-ra győztünk. Az véres diadal híre Zádor Ervin véres fényképével bejárta a világsajtót.

Bár az emlékezet ezt a találkozót őrzi az olümpia “döntő”-jeként, a valódi elsőség kérdése nem itt, hanem a következő napon dőlt el. A magyar csapat a jugoszlávokat verte meg 2-1-re december 7-én az utolsó mérkőzésen. A magyar csapat 20:3-as gólaránnyal, valamennyi mérkőzését megnyerve állt fel a dobogóra.

Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon < Katt ide!

Az aranyérem átvétele után Zádor és a fél csapat úgy döntött, hogy nem tér haza Magyarországra.

Zádor Ervin 11 éves korában (1945-ben) a bátyja nyomdokain haladva kezdett úszni. Ígéretes mellúszónak számított, amikor 15 évesen (1949-ben) motorkerékpár-balesetet szenvedett, és a térde már nem bírta a terhelést. A vízilabdára váltott. A Hajógyárnál Szittya Károly volt az edzője, akit apjaként tisztelt. A margitszigeti uszodában, az olimpiai bajnokok márványtábláját csodálva határozta el, hogy addig küzd, míg az ő nevét is föl nem vésik a nagy elődök mellé. A kiválóan úszó, nagyszerű testi adottságokkal rendelkező, remekül lövő játékos az 1954-es budapesti főiskolai világbajnokság sikere nyomán, húszévesen került be a válogatottba.
1956. december 5.-én (nálunk már 6.-án) résztvevője volt a melbourne-i vérfürdő néven híressé vált összecsapásnak. Az őt megütő szovjet játékossal, Valentyin Prokopovval soha többé nem találkozott. 2004-ben a két csapat még élő tagjai találkoztak (ez a filmen is fölbukkan), de oda már Prokopov betegsége miatt nem jutott el. Mit is mondott Zádor Ervin, az igazi emberi nagyság az ádáz ellenfeléről: „Megbocsátottam a pofont. Mi nem utáltuk őt és a csapatát. Amit a szovjetek tettek az országgal, nem ők tették…” Zádor Ervin halálával azonban ez a magyarosan megbocsájtó találkozó már a földön nem jöhet el…

Zádor Ervin 1956 után az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, Lindenben kisiskolás korú úszók nevelésével foglalkozott a Ripon Aquatics sportegyesületben.

Leghíresebb tanítványa a világ máig leghíresebb úszója, Mark Spitz, pályafutásának csúcsán 1972-ben a Müncheni olimpián 7 aranyérmet nyert. (Teljesítménye a mai doppingkohókkal össze nem vethető!) A szabadság vihara (Freedom’s fury) narrátora is ezért a hálás tanítvány, Mark Spitz lett.

A filmet a magyarokért rajongó Lucy Liu pénzelte az 56-os forradalom 50. évfordulóján.

A bájos Lucy Liu (kínai, talán titkon hun vér) a magyarok rajongója, a magyar szabadság támogatója sajnos méltó fogadtatást a filmjéért Pesten nem kapott. Örök hálánkkal még tartozunk Neki!

Quentin Tarantino is csatlakozott a dokumentum film támogatásához, mondván: “Ez a legjobb el nem mondott történet.”

Freedom’s Fury- A szabadság vihara

A fordítatlan amerikai változatban a “narrátor” – Zádor Ervin tanítványa, minden idők legjobb úszója – Mark Spitz a Müncheni Olimpián 7 számban indult, 7 aranyat nyert 7 világcsúccsal…

Mikulás tájékán érdemes hát a Tarantino-Liu filmet nézni magunkról, meg a Melbourne-i Mikulásról…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

The post MELBOURNE-I MIKULÁS – MINDANNYIUNKNAK appeared first on Szögedöm.hu.