The post Ha Ő is kvótával oldotta volna meg… appeared first on Szögedöm.hu.

The post Nándorfehérvári Diadal 1456 appeared first on Szögedöm.hu.

Ezek a ságvári-rajongók talán az ál-iszlám állat terroristáival is rokonszenveznek?
Nimrud elpusztítóival? Lásd: Megsemmisült Nimrud városa

Mert ezek a pokolfajzatok bizony rokonlelkek!
Rend, Értékek és Kultúra esküdt ellenségei.
A MI ellenségeink…

Ságvárit a kommunista agitátort, a magyarság ellen uszító mételyt, a 32 álnevű, lesből sunnyogó, rendőrökre támadó cukrászdai orvlövészt, „bátor” bűne elől menekülő futás közben hátulról érte a halálos lövés. Míg 1944-ben magyarok a Haza védelmében a fronton haltak, ő – hamis papírokkal – cukrászdákban kávézgatott…
Élte világát és a bűnös városban rendfenntartó csendőrökre lövöldözött…
Milyen érdekes!?

A „balhős” az őt igazoltató csendőrökre a Budakeszi úti Nagy cukrászdában (ma Remiz étterem) tüzet nyitott. Azok pedig – kötelességüket teljesítve – visszalőttek!
Amikor a csendőrgyilkos sebesültet a neve felől kérdezték, azt felelte: “Harminckét nevem volt, találjátok ki, melyik az igazi!” – No ilyen kőkemény „hős”, egy bálványozni való balvezér!
Roncsországban…

A harminckétnevű Ságvári(?) Endre “ártatlan” terrorista mosolya

Ki is volt ő? – Magyarország kommunista megszállásának előkészítője! Magyarország aknamunkása. A szovjetek szálláscsinálója!
A hazaárulást, Hazájának(?) idegen, kommunista megszállását pedig sikerre vitte!
Balterror éveiben ezért is lett belőle balbálvány!

Szép dolog a baloldaliság. Volt idő, hogy haladó, mi több, építő gondolkodás(mód)nak számított a „baloldaliság”.
Csakhogy a problémás Spitzer fiú (ez egy másik neve, az eredeti neve) nem baloldali volt, hanem kommunista szovjet ügynök! Egy aknamunkás. Hazaáruló!
A baloldaliságot a hazaárulással összemosni ugyan kinek lehet az érdeke ma (is) ?

A sebesülten is intézkedő csendőr-főtörzsőrmestert, Kristóf Lászlót a kommunisták 15 év múlva, 1959-ben “fasisztaként” kirekesztve ki is végezték. A végrehajtott ítéletet csaknem 50 év múlva, 2006-ban hatályon kívül helyezték, hiszen a csendőr a hatályos jog szerint járt el, a kötelességét teljesítette (amikor a csendőrgyilkosra visszalőtt).
Képzeljük csak el! Például manapság egy köztörvényes bűnöző rendőrökre lövöldöz… Rögtön háromra is! Egyiket pedig halálosan megsebesíti…
„Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen találta.” (Rendőri jelentés)

Vajon mi lenne a sorsa ma egy ilyen terroristának? Európa bármelyik országában…
Mi is történt nemrég a franc-arabokkal?! … mint a veszett kutyát! Békeidőben…
Ez az ajnározott kommunista fölforgató és hivatásos munkakerülő azonban háborús időkben tette ezt!
Míg mások – igaz magyarok – a hadszíntereinken a Hazánkért az életüket áldozták…
Ő a hátországban kávézgatva főállásban bomlasztott !!! Vígszínházban robbantott !!!

Ezzel a senkiházival kapcsolatban a legérdekesebb kérdés az, hogy milyen aljas, sumák csalás-sorozattal úszhatta meg a világháborúban a hadkötelességet, és különösképpen: Hogyan is kerülte el a frontszolgálatot?!
Ahogyan egy a nevével – a 32 neve egyikével – gyalázott nevű tanintézményben végzett bíró megjegyezte a 32 nevére 32 behívó járhatott!
Tehát éppen 32 rendbeli hadiszökevény volt ez a sötétben bújkáló, jellemtelen hazaáruló…

Hogyan is úszhatta meg a frontszolgálatot a SAS behívók és a Don-kanyar idején ?
Talán némi magyarázatot adhat erre, hogy apja, dr. Ságvári (Spitzer) Sándor híres és befolyásos ügyvéd volt Budapesten…

Magyarok a Don-kanyarban… míg a vörös „hős” terrorista a hátországban kávézgatott…

Egy egészséges világban, egy magyar rendben a kötelességteljesítés közben lelőtt csendőr-hős, vagy a terroristát sikeresen lefegyverző magyar csendőr nevét érdemelné egy tisztes magyar iskola. Biztos akad még Budán egy, vagy két balnevezetű tanintézmény a Nagy cukrászda (Remiz) környékén! Reméljük, a budai hazafiak hamarosan meglelik az erre méltó intézmény(eke)t.
Ha nem, hát a jövő valamely rendőriskolája, vagy csendőrképzője kaphatná meg a hősök, magyar mártírok nevét!

Egy egészséges magyar világban nem terroristák, hanem kötelességteljesítés közben elesett hősök nevét viselné bárhol egy tisztes magyar iskola.
Mégis ma Szegeden még mindig egy magyarok ellen uszító szovjet propagandista nevét nyögi a Hősök kapujának gimnáziuma.

Hol is volt az a rendszerváltás?! Hát itt biztosan nem!
Több, mint 25 évvel az állítólagos „rendszerváltás” után a szovjet propaganda még mindig mételyként emészti a szegedi elméket…

Egy antimagyar fölforgató, frontkerülő, gyáva és sunyi terrorista, csendőrgyilkos nevét viseli egy patinás tanintézmény. Egy olyan magyar városban, ahol egyetlen kommunista rendőrt, vérbírót, de még tömeggyilkos ÁVÓs sem végeztek ki. De még ugyan nem is bántalmazták őket… De még csak kisebb elzárások, vagyonelkobzások sem történtek. De még csak felelősségre sem vonták őket! De még csak a szavazati joguktól sem fosztották meg a Vörös Terror agitátorait!!! Hát talán éppen ez a gond! Ez az oka a vörös fölforgatók arcátlan tobzódásának…
Mert mi megbocsájtunk. Hát lehet, hogy éppen ezért osztják ma is a terrorista észt… Ha rémtetteikért nem fizettettük meg drágán őket, hát most ihatjuk az olcsó húsuk híg levét…
Magyaros befogadásunk és megbocsájtásunk már-már fájdalmas, beteges méreteket öltött…

Ez a terrorista gazember 70 éven át nem lett a helyére téve: Hulladék a hulladékgyűjtőbe!

Reméljük, hamarosan megleli már végre a szemét a helyét.

De lássunk hát, keressünk hát egy többre érdemes tanintézménynek “Ságvári”-nál illendőbb nevet!

Betegesen baloskodva lehetne az iskola a “név”-hez betegesen ragaszkodók kedvéért beszélőbben, illendőbben pl. “Harminckét nevű” Gimnázium. – Ez legalább sokatmondó!
De akár valaki MÁS nevét is (ki)érdemelheti egy iskola, melynek soha semmi köze ehhez a fölforgató kommunista agitátorhoz nem volt!

Hát merengjünk csak egy kicsit magyarul! Egy épelméjű magyar világban…

A Hősök kapuján csaknem eredeti fényében pompázik Aba-Novák Vilmos – kommunista műrongálás, devichelés, rávakolás után helyreállított – freskója.

Lehetne hát az ívek iskolája akár Aba-Novák gimnázium is!

A freskó főalakja Horthy Miklós, így a legtermészetesebben adódik: Ez az iskola lehetne végre az Új Magyarország első Horthy Miklós Gimnáziuma. A kormányzó egyébiránt személyesen is részt vett a Hősök kapujának avatásán. (Nem úgy, miként a “harminckétnevű”, aki ekkor is Szegedtől távol, fontosabb bűnei után koslatott…)

A Hősök kapujának homlokzata az Aradi vértanúk terére és a Szőregi csata szép turulos emlékművére néz. Névadója lehetne a tanintézménynek hát bármelyik Szögedében megfordult Aradi Vértanúnk, vagy akár maga ősjelképünk, a Turul is!

Turul Gimnázium! – Milyen szépen is cseng egy Igaz Magyar Városban! Abban a Városban, melyben “turul” néven még magyar sport is született… Éppen 110 esztendeje. A századik szülinapján leszavazta még a napirendről is a helyi balvezetés, mondván: “nem aktuális”! – De eljön még a turul ideje is!

Magam azonban a legillendőbb és leghősebb magyarunkat látnám legszívesebben méltó névadóként: Innen indult a déli harangszót kivívandó Nándorfehérvár diadalára Hunyadi János is. A mai Hősök kapuja és a tanépület vonala előtt vonult el a déli, törökszaggatta végek felé a győzelembe és saját végzetébe…
Egy ideig vonulásának útját Hunyadi János sugárút néven tiszteltük, majd visszakapta eredeti szép nevét. Az iskola másik oldalát határoló út(ca) neve végre a helyére került. Az út és a hős emlékét és nevét pedig megörökölhetné végre az iskola!
Hősiességének emléke Nándorfehérvári Diadal és a déli harangszó, mely emlékeztethet Hunyadira minden délidőben.
Ezzel a Hősök kapuja is új többletértelmet nyer…

Hunyadi János nevét már viselte ez az iskola 1956 forradalmian magyar heteiben.
Majd visszatért a Vörös Terror, megint maga alá temetve minden Szabad Szegedi Gondolatot…
Úgy tűnik, a Vörös Terror máig is él és virul Szegeden!
Dübörög – no nem a gazdaság, hanem – a balveretű terror-ajnározás!
A józan ész és a magyar szellem szóhoz nem jut…

Magam ugyan “radnótis” voltam, de a fiaimat szívesen adnám a Hunyadi Gimnáziumba!
Innen indíthatnánk útjára – Szögedi Szabad Gondolatként – új Nemzeti Ünnepünket:
a Nándorfehérvári Diadal Napját is…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Végezetül: Tudom, hogy túlságosan óvatosan és bal-mértéktartóan fogalmaztam, de…

Ajánlom még figyelmükbe a külföldön élő szegedi tudós, Bor Zsolt akadémikus érzékletes rendszer-ízelítőjét és közintézmény-névváltoztatási javaslatát is:

A kommunizmus hullái Budapest és Szeged közé terítve az űrből is láthatóak…

“Jómagam ságváris vagyok, kötődöm a névhez, mégis úgy gondolom, jobb, ha egy mondvacsinált kommunista hősről hosszú ideig nem nevezünk el gimnáziumot. Ebben a pillanatban két ország épít kommunizmust, Észak-Korea és Kuba, ezek pedig nem a mi mintaképeink. Ötven-száz év múlva ráadásul ezek sem fogják a kommunizmust építeni, és az emberek majd csak arra emlékeznek, hogy a kommunizmus egy véres, brutális diktatúra volt, aminek következtében körülbelül százmillióan haltak meg.
Ha százmillió embert, százmillió hullát egymás mellé helyezünk, az kétszázmillió méter: ötször körbeéri a Földet az Egyenlítő mentén. Ennyien estek áldozatul a kommunizmusnak!
Hadd mondjak még egy példát: kétszázezer kilométerről van szó, mármost Szeged és Budapest távolsága mintegy kétszáz kilométer, tehát ha lepakolnánk a hullákat, akkor ezer sort tennének ki egy kilométer szélesen. Ekkora hullasort termelt a kommunizmus, ezt szabad szemmel az űrből is lehetne látni.
Világos, hogy a Ságvári néven előbb-utóbb változtatni kell.
Megfontolandónak tartom a Klebelsberg Kuno elnevezését, hiszen ő mint kultuszminiszter, mint országgyűlési képviselő rengeteget tett Szegedért, a város díszpolgára, ráadásul mindössze 150 méterre van eltemetve a Hősök kapujától, melyet szintén ő álmodott meg.” – vallja Bor Zsolt, a szegedi akadémikus.

Szegedi Egyetemalapítók – jobbról elől Klébelsberg Kunó áll.

Ajánlott olvasmány még: Ságvári vagy Klébi? (Firbi) – Szegedi zűrös névadások

SÁGVÁRI ÁTNEVEZTESSÉK!

Véleménydiktatúra tombol – 29:8 Ságvári „javára

A csendőrgyilkos moszkovita még mindig példakép?

Rendőri jelentés – “harminckétnevű” Ságvári Endre

Hősök Kapuja

The post Ságvári – A moszkovita terrorista még mindig példakép? appeared first on Szögedöm.hu.

Az iskola kiváló tanulmányi- és versenyeredményeit a lelkiismeretes és felkészült tanárainak, és tehetséges diákjainak köszönheti, nem pedig a névadójának. Kevesen tudják egyébként, hogy az iskola az 1956-os forradalom napjaiban a jelenlegi Szentháromság utca akkori névadója, Hunyadi János nevét vette föl, ezt csak az 1956/57-es tanév végén változtatták vissza. Miért ne kaphatná ismét – már csak az 1956-os forradalomra emlékezve is – ezt az igazán vállalható nevet?

Egy ismerősöm Hódmezővásárhelyen járt iskolába, ahol a Tanácsköztársaság téri Általános Iskola 1970 táján fölvette Kádár egyik véreskezű minisztere, dr. Münnich Ferenc nevét. A rendszerváltás után az iskola nevét vita nélkül megváltoztatták, Szent István téri iskola lett belőle. Híres, eredményes sport tagozatos iskola volt, mégsem követelte senki vissza a rosszemlékű nevét.

A Ságvári Gimnázium is híres, eredményes iskola. Átérzem a közösség összetartását. Véleményem szerint azonban a tanév és érettségi időszak végét megvárva, haladéktalanul neveztessék át, s hogy a ságvárisok nevének folytonossága ne szenvedjen csorbát, azt javaslom, 1-2 évig zárójelbe téve megemlíttessék. Pl. XY Gimnázium (volt Ságvári Endre, Szeged). A sokat emlegetett európai értékrenddel összeegyeztethetetlen Ságvári Endre neve és az általa képviselt ideológia, ráadásul egy hatályos törvény is arra kötelezi az illetékeseket, hogy az intézmény nevét átírják. Emléke levéltárba, a gimnázium előterében álló mellszobra szoborparkba helyeztessék!

Szabó Miklós, Szeged

Tisztelt Szerkesztőség!

Írásomat válaszként szeretném megjelentetni a Tiltakoznak a Ságvári átnevezése ellen c. cikkre. Hallgattassék meg a másik fél is.
Bízva a lap pártatlanságában,

üdvözlettel: Szabó Miklós, Szeged

The post SÁGVÁRI ÁTNEVEZTESSÉK! appeared first on Szögedöm.hu.

Nemzeti festészetünk első nemzetközi elismerését szerezte meg Madarász Viktor ezzel a képével, amikor a párizsi Salon 1861-es kiállításán elnyerte a francia állam nagy aranyérmét. Ez a romantikus fűtöttségű, balladás tömörségű történelmi festmény a Hunyadiak családi tragédiájával az 1850-es évek nemzeti gyászát idézi, s a bosszú gondolatát éleszti. A budai várkápolnában a nagy Hunyadi János hős fia, László teteme fekszik kiterítve…
A halott lábánál komor, mély fájdalommal anyja, Szilágyi Erzsébet és jegyese, Gara Mária térdel.

The post 1457 – Hunyadi László kivégzése. appeared first on Szögedöm.hu.

    A Hunyadi János által vezetett keresztény magyar seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. A déli harangszó a keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.

    A szervezők azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János török fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy a sajnos nagyszámú nemzeti gyásznapjaink mellett a világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek – mondta a programokról tartott keddi sajtótájékoztatón Balogh Dóra,  az emléknapok főszervezője.
1456 nyarán a Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek megálltak a szegedi ferences rendház mellett, a mai Mátyás téren, így az Emléknapoknak helyszíne révén közvetlen kapcsolata is van a történelmi eseménnyel.
A programok sora pénteken délután a ferences kolostorban Bagi Zoltán Péter történész a középkori határvédelmi rendszerről és Mátyás király hadszervezetéről tartott előadásaival kezdődik, este pedig Gyüdi Sándor karnagy és a Szegedi Nemzeti Színház művészei kultúrtörténeti kalandozásokra várják az érdeklődőket Erkel Ferenc Hunyadi László operája kapcsán az Alsóvárosi Kultúrházba.
Szombaton délelőtt az ünneplők Szeged belvárosában, a Klauzál téren gyülekeznek, majd dobosoktól, zászlóforgatóktól és gólyalábasaktól kísérve az alsóvárosi ferences templomhoz és kolostorhoz vonulnak.
A téren – a szervezők reményei szerint a két-, háromezer látogatót – reneszánsz családi napja várja. Megemlékeznek a déli harangszóról, lesz XV. századi haditorna-bemutató, történelmi táncegyüttesek fellépése, emellett mesejáték, régizenei koncert, kézműves-foglalkozás, zsonglőrjátszóház várja a kicsiket és nagyokat. A családi programok sorát este a sötétedés után tűzijáték helyett a Flame Flowers tűzzsonglőr csapat műsora zárja.
Idén első ízben ingyenes újság is készül az emléknapokra, amely a XV. század európai és hazai történéseit tárja az olvasók elé a mai híradások nyelvezetében és stílusában.
Július 22. napját tavaly az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Részletes program:

Július 20. péntek
17 óra – Történelmi Emlékülés dr. Bagi Zoltán Péter: A későközépkori határvédelmi rendszer és a Mátyás király hadszervezete Ferences Kolostor Mátyás tér 26.
19 óra – Kultúrtörténeti kalandozás Erkel Hunyadi László operájáról Gyüdi Sándorral. Közreműködnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Alsóvárosi Kultúrház

Július 21. szombat

9.30 óra – Gyülekező a Klauzál téren
10.00 óra – Zenés zajos felvonulás dobokkal, zászlókkal, gólyalábasokkal

Mátyás tér:

10.30 – Pavane Zászlóforgatók
10.50- Csicseri történet Gulyás László Vándormuzsikus gyermekelőadása
12:00 – Megemlékezés a Déli harangszóró
12.30 – Oroszlánszív Lovagrend középkori történeti bemutatója
12.30-13.00 Tánc és harc: Anno Domini és a St Longinus Történelmi Hagyományőrző Egyesületek
13.00-13.30 Hollószárny Lovagrend a
13.00-15.00 óra Ebéd
15.00-16.00 óra Mátyás király lakomája Kövér Béla Bábszínház műsora
16.00-17.00 óra Sub Rosa Régi Együttes 13. századi hangszeres zene
17.00-18.00 Csatapaté, avagy ami a nándorfehérvári ütközet után történt Bemutatja: Hollószárny és Oroszlánszív Lovagrendek, Négy Griff, Anno Domini és a St Longinus Történelmi Hagyományőrző Egyesületek
18.00-18.30 Pavane Táncegyüttes zászlóforgató bemutatója dobosokkal
18.30-19.15 óra Serenissima Wratislavia. Lengyel Történelmi Táncegyüttes műsora
19.15 -20.30 óra Igriczek Zenekar koncertje Muzsika a középkorból
20.30-21 óra Történelmi totó eredményhirdetése
21-22 óra Tűzijáték helyett tűzvarázs: fellép a Flame Flowers Tűzzsonglőr csapat

A nap folyamán: történelmi totó a korról, kézműves vásár és foglalkozás, zsonglőr játszóház, gyermek lovagi torna, apródiskola, kard és íjjáték, látványkovácsműhely,

The post A nándorfehérvári diadal emléknapja-részletes programmal appeared first on Szögedöm.hu.