Azazhogy… Az angolok kitakarítanák az európaiakat Angliából!

Az összes néger, paki – volt gyarmati angolgyűlölő – persze mind maradhat…
Miközben London többsége már nem angol anyanyelvű… De a betelepültek többsége már nem is európai nyelvű…
És az angoloknak valami nem tetszik. De gyávaságuk lebilincseli őket. Szánalmasan!
Nyelvet tanulni lusták, így jobban tűrik, jobb szeretik az angolul karattyoló gyarmati feketét, mint az európai akcentussal beszélő fehérembert.

Most pedig fokozódik a fehérgyűlölet. Feketék ordítozzák „haza” a fehéreket…
Magam is tapasztaltam… még a gyermekek szintjén is tombol a fehérűző rasszizmus!

Brexit! – Rekessze ki az európait, aki brit!

A kirekesztés-támogatók szaporodnak. Angolok meg ál-angolok Európa ellen!

Már egy éve tombol a rasszizmus Angliában.
Nyíltan és kirekesztően. Ami egészen szokatlan a világ egykor legnagyobb gyarmattartóitól, hogy az európai fehérembert igyekszik kirekeszteni a Brit birodalom romjairól. Miközben a hajdani gyarmataikról hivatásos ingyenélők, érkeznek évente százezer számra, hogy végre egy életre segélyen élhessenek. A családjukat, hazájukat hátrahagyó bűnvándorlók – a szervezett bűnözés elemeinek – százezreit látják el ingyenházakkal és minden jóval. Aki e célokra adakozni nem kíván, azt lerasszistázzák, kirekesztik. Egy nyolcvanéves öreg angol mesélte nekem, – magyarságomnak örvendezve – hogy a nappalijában követelőző segélyszervezetnek azt mondotta: „Ötven évet dolgoztam le. Szegény nyugdíjas öregember vagyok, egyedül élek. Nekem gyűjtsenek, ne az ingyenélő feketéknek!” – Mire a tiszteletre méltó segélyszervezet a saját nappalijában ordítozva rasszistázta le, majd dirrel-dúrral rávágták az ajtót.

De hogyan is juthatott ide a világ?!
Hát nem minden előzmény nélküli a „példátlan” angol kirekesztés!

A britek találták föl a koncentrációs tábort is… fehérek ellen. Búrok tízezreit rekesztették be a rácsaik közé és éheztették halálra. Ma persze a propaganda gépezet a németekre kenné ezt is, de sajnos ez szánalmas történelemhamisítás. Sem a legelső, sem a legnagyobb koncentrációs tábort nem a németek alkották. A legnagyobbak persze a máig is büntetlen kommunisták „alkotásai”.

A britek, de főleg az angolok rasszisták. Gyávák azonban ma már a színesekre eggyetlen rossz szót is mondani, így marad a legkönnyebb célpont: saját bőrszínük. Azok közül is, aki nem angol anyanyelvű! Ezzel éppen saját kulturális gyökérzetüket tépik el végképp. Európától…

A Brit Birodalom terjeszkedése és területeinek módosulásai

A „Nemzetközösségből” – volt gyarmati közösségük maradékából – a „Commonwealth”-ből, vagyis a csudademokratikus Brit Gyarmatközösségből persze nem lépnének ki… Erről nincsen szavazás, melyen a Britanniáért dolgozó európai fehérek résztvehetnének!

A brit miniszterelnök ugyan tisztességgel kiáll a keményen dolgozó lengyelek, magyarok és csehek mellett, de még saját „konzervatív” pártja is ellép mellőle…

De lássuk ki is szavazhat holnap arról, hogy maradhat-e európai Angliában:

Can I register to vote?

EU Referendum

You can vote in the EU referendum if you are registered to vote in the UK, are 18 or over on 23 June 2016 and are:

• A British or Irish citizen living in the UK, or

• A Commonwealth citizen living in the UK who has leave to remain in the UK or who does not require leave to remain in the UK, or

• A British citizen living overseas who has been registered to vote in the UK in the last 15 years, or

• An Irish citizen living overseas who was born in Northern Ireland and who has been registered to vote in Northern Ireland in the last 15 years.

If you are an EU citizen you are not eligible to vote in the EU Referendum, unless you meet the criteria above.

http://www.aboutmyvote.co.uk/

Értelmezzük hát mindezt magyarul!
Még az ír ősellenség is szavazhat!

A közel négymillió hivatásos ingyenélő brit lumpenproletár – aki soha életében egy percet nem dolgozott – mind szavazhat! A büszke jóléti államban vannak már háromgenerációs ingyenélő családok is! (Ezek helyett dolgozunk mi, európaiak.)
Az évtizedek óta külföldön élő brit állampolgár is szavazhat! Persze. Azok aztán tudják, mitől döglik ma Britannia…
A gyarmatokról származó, soha még munkát nem látott néger, paki, vagy bármely jöttment mind szavazhat… Csak a könnyebb érthetés kedvéért megjegyzem: a tömeggyilkos és sokszorosan háborús bűnös fasiszlám állam nagy támogatói, a Britanniában segélyen élő pakik legalább három millióan vannak. A drog terjesztésében és angol kiskorú lányok erőszakolásában, majd „hivatásos” futtatásában élen járnak. (Bűneiket jelenteni is rasszizmus!) Munkavállalói képességeik azonban a 10%-ot sem igen érik el… Ők természetesen szavazhatnak! A magyar dolgozók kirekesztéséről… (Akik helyettük, meg a segélyeik kitermeléséért dolgoznak.)

A birodalom visszavág! – Brexit! – Rekessze ki a fehéreket, aki brit!
A gyarmati négernek még állampolgárság sem kell!
Ha éppen Angliában tartózkodik, hát szavazhat az európai fehérek kirekesztésére!

Az összes segély-sumákos sikkasztó – Saríjáért sikító – buzulmán mind szavazhat!
Míg a 10-20 éve ott élő, és adóját is ottfizető tisztes európai polgár nem!
Tehát az a polgár – mint jómagam – aki adójából a feka (igen! fekália!) ingyenélőket az elmúlt évtizedben is eltartotta!!
No, hát ilyen a modern esélyegyenlőség ma Angliában.
Gyomorforgató!

Kívánom, hogy sikerüljön nekik!
A közel négymillió európai fehér dolgozó kirekesztésével összeomolhat a brit kártyavár!
Az otthon punnyadó, lusta sumák milliók fejére!
Megérdemlik! Mert nem csupán rasszisták, de saját vérüket áldozzák föl a dzsungellázban, ahol mindenkinek – minden színesbőrűnek – több joga van, mint a kultúra teremtőinek és a társadalom megtartóinak…

Európa többet érdemel!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott még: Hogyan lett Londonnak paki polgármestere?

The post Kirekesztés angol módra appeared first on Szögedöm.hu.

Ilyen ez a „liberális demokrácia”!
Aki nem elég „LIBERÁLIS”, annak nem jár… szólásjog sem.
Nemhogy SZÓLÁSSZABADSÁG!

A neoliberális, vagyis „modern” demokráciá(k)ban teljes az „egyenlőség” (látszata)! A mércerendszerek – jóval több, mint „kettős mérce” – szerint pedig mindenkinek van valamihez joga: Némelyeknek SZÓLÁSJOGa van, másoknak meg megmarad a HALLGATÁSHOZ VALÓ JOGa.

Dr. Sz. L.

The post Illegális bevándorlás – Jó vicc, bár nem vicc! appeared first on Szögedöm.hu.

1. primitív indulatokat
2. toleráns, konformistán opportunista állásfoglalásokat
3. és nyerészkedő, politikai kampánysablonokat hoztak felszínre.

                                (kép: reposzt.hu)

Pedig miről is van itt szó az Utolsó vacsora kapcsán, szállóigeként ránk örökölt mondatai alapján:

ad1. Jézus, Isten fia betölti a törvényt.
ad2. Az eucharisztia misztériuma
ad3. Bűneink bocsánata, a megváltás

Az installáció mindhárom fenti elemet, célzottan, szándékoltan és alantas rosszindulattal gyalázza.

1. Jézus áldó, az Úr teremtő kezét végletesen materializálja
2. Jézus testét és vérét, tehát magát Jézust, fekáliaként aposztrofálja.
3. Egy koponya halommal illusztrálja a mennyország realitását.

Végül üzenetként meg is fogalmazza a nehézfejűeknek, hogy ebből a „fekáliából” nem kér. Persze, a neoliberalizmus politikai korrektségében az alaphelyzet minden esetben a kettős mérce, a többség negatív diszkriminációja. A média és az ezeket irányító globális politikai erők számára ezen abszurd játékszabályok bevettek. Egyszerűen azért, mert a kisebbség azt mondja, hogy ő alapból a nap minden másodpercében sértett, kisebbségi mivoltából fakadóan.

De az alkotással nemcsak az a baj, hogy, agresszív, fantáziátlan, és gyerekesen vásári. Hanem az, hogy antidemokratikus, ugyanis:

1. Nem enged mozgásteret a befogadónak, nincs lehetőség egyéni asszociációkra. A kicsit is művelt célközönség a sulykolt gondolatmenettől, ha akarna, sem tudna elszakadni. Ezért nem jöhet létre az élményanyagunk újrarendezése révén katarzis, tehát megtisztulás.

2. Arcátlanul, tehát miután megfosztottak az egyéni feldolgozás szabadságától, a reflexiókra adott viszontválaszokban még el is mondta a szokásos neoliberális-diktatórikus művész lobbi, hogy a művet máshogy kell értelmezni. A „kell”, „kellett volna” stb., kifejezések nem egyeztethetők össze sem a művészettel, sem a demokráciával.

Tessék színvonalas, nem gagyi, alpári installációval előrukkolni. És ne tessék diktálni! a befogadónak, hogy mit és hogyan értelmezzen. Mint ahogy a befogadó sem diktálhat a művésznek. Az alkotás tehát nem eszmeiségét tekintve nem működik, hiszen egy neoliberális, csalódott, kiégett művész türelmét vesztve nyugodtan mondhatja, hogy Jézus üzenete manapság megkérdőjelezhető. De ennek katarzist kiváltó módja nem ez.
Bár ebben Rostand igazán illetékesebb:

A VICOMTE

… Majd lesz! Mondok én neki
Olyat, de mindjárt, hogy a vére fagy!…
(Cyranóhoz lép és hetykén megáll előtte)
Önnek az orra… hm… az orra… nagy.

CYRANO
(komolyan)

Igen nagy.

A VICOMTE
(nevetve)

Ha!

CYRANO
(rendíthetetlen nyugalommal)

Ez az egész?

A VICOMTE

De…

CYRANO

Lássa,
Ez szimplán hangzik… Így nincsen hatása!

Mondhatta volna szebben, kis lovag,
Más-más hangnemből… Így ni, hallja csak:

Kihívón: „Én nem járnék ám vele!
Sebészt hivatnék, hogy metélje le!”

Barátilag: „Hisz findzsájába ér!
Igyék vederből, abba belefér!”

Leírón: „Csúcs, mely veri az eget!
Hegyfok! Mit hegyfok? Roppant félsziget!”

Kíváncsian: „Mit rejt e hosszú tok?
Tollszár van benne, vagy gyaníthatok
Papírvágó kést, ollót is talán?”

Kecsteljesen: „Ön nagy barátja, lám,
A madaraknak! Póznát tart nekik,
Hol magukat jól kipihenhetik!”

Kötődve: „Kérem, ha pipázik ön,
S a füst orrán át gomolyogva jön,
Kéménytüzet szomszédja nem jelez?”

Intőn: „Vigyázzon túlsúlyára! Ez
Lehúzza önt s fejjel bukik előre!”

Gyöngéden: „Lássa, megfakul a bőre
Színét a napfény durván szívja ki
Egy kis napernyőt venne tán neki!”

Pedánsul: „Hallott az Arisztofánesz
Nagy állatjáról uraságod? Tán ez:
A Hippokampelefantokamelosz,
Hordott ilyen hús-díszt elől… e rossz
Hangzású lényen volt ily hosszu csont!”

Gavallér módon: „A manóba, mondd,
Ez a fogas jött most divatba? Ej,
Kalap számára pompás kicsi hely!”

Föllengzően: „Hatalmas, büszke orr,
Egy teljes náthát csak a bősz, komor
Mistráltól kapsz! Más szél ott meg sem érzik!”

Tragikusan: „Vörös tenger, ha vérzik!”

Bámulva: „Ó, eszembe jut, ha nézlek:
Micsoda cégér egy illatszerésznek!”

Lírailag: „Kagyló ez, s ön Triton?”

Naivul: „Mondja, mert én nem tudom,
Mikortájt nézik ezt a műemléket?”

Mély tisztelettel: „Gratulálunk néked
Tornyos házadhoz, nagyságos barátom!”

Parasztosan: „Hékás, a számat tátom!
Orr az? Fenét orr! Ördögadta dolga:
Kis dinnye jaz, vagy óriás iborka!”

Hadászilag: „Szuronyszegezve áll!
Lovas-roham ilyet készen talál!”

Üzletszerűn: „Tán lutrit rendez? Én
Sejtem, hogy ez lesz a főnyeremény!”

Végül, torzítva Pyramus kriáját:
„Ez dúlta szét az arc harmóniáját,
E szörnyeteg!… Pirul az áruló!”

Így ömlött volna szájából a szó,
Ha volna önben szellem és tudás.
De szellemet, boldogtalan dudás,
Ön sose látott s tán azt tudja csak,
Hogy hülye fráter is lehet lovag!

Hát ilyen a szivárványosan befogadó szellemesség…

A legfőbb gond – összegzem – a kiváltott reakció kiszámíthatósága. Ha egy neoliberális egzisztencia nap mint nap fortyog, hogy még mindig nem a „nyugati sirály” értékrend érvényesül a „hájszagú” magyar földön, az előbb-utóbb elveszti a kontrollt, teljesítménye agresszív elemekkel töltődve silányul. Majd még a bölcs, művelt, és leginkább toleráns polgár rétegnél is sikerül végül túlfeszíteni a húrt. Pedig a polgár addig is észlelte ezt a kellemetlen intellektuális böglyöt, mint a telkét fosztogató purdékat a gazda, de inkább nem vetett rá ügyet. Higgadt türelmét, persze az egzaltált, dekadens provokátorok vastagbőrű kifinomulatlanságnak, a választékosság hiányának aposztrofálják.

Tiszai Tamás

The post Reök-önyödés művészszemmel appeared first on Szögedöm.hu.

Oláj liberál-rasszizmus – szokatlan bonyodalom, de mócos szomszédainknak ez sem lehetetlen!
Victor Ponta, a román szociálliberális ellenzéki szövetség ( az USL )  társelnöke szerdán azt közölte, hogy az oláj (román) kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány egyik témája az egyetemi autonómia megsértése. „A kormány, alkotmányellenesen és törvénytelenül, etnikai alapon hozott létre egy egyetemi kart, azzal az egyedüli céllal, hogy még egy ideig hatalmon maradjon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával„ – jelentette ki. – Érdekes, hogy Olájországban (Romániában) még a „liberális” párt is ilyen olájmód náci és elszántan fasiszta tud lenni! A náci-móci módszerességük egyszerűen lenyűgöző! (Talán az Antonescu féle tisztogatás távlati sikere?)
A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája a jövő héten lehet. A két hónapja beiktatott oláj (román) kormány ellen először nyújtanak be ilyen indítványt.

Martonyi János külügyminiszter április elején Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában kifejtette, az elmúlt években a magyar-oláj – szerinte „magyar-román” – kapcsolatok nagymértékben javultak, amit az is bizonyít, hogy az erdélyi magyarok visszafogott magatartást tanúsítottak, amíg békésen meg nem oldódott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye. – Hát igen, mi ma a gyávaságunkra lehetünk büszkék! Dél-Tirolban a megszállt osztrákok robbantgattak a jogaikért, mi meg kussolunk és hablatyolunk, várva a sült galambot. Az eredmény is ékesen bizonyítja: „Gyáva népnek nincs hazája!” A dél-tiroliak pedig Európa legmegbecsültebb nemzetisége! Többet szán rájuk az olasz kormány, mint saját olasz fiaira (bármely más tartományban). Még így is megéri a megszállt területet megtartani a békesség árán…
Olájországban (Romániában) tavaly tiltakozásokat váltott ki, hogy az új oláj (román) oktatási törvény által biztosított lehetőségek ellenére a MOGYE oláj (román) többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Augusztusban néhány oláj megszállás alatt élő („romániai”) magyar fiatal napokon át tüntetett azért, hogy az egyetemen alakuljanak magyar intézetek. Ezt követően szeptemberben, a Krónika kolozsvári napilap arról számolt be: a MOGYE szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral, ami a lap szerint jelentősen megnehezíti a magyar tagozat működését.
Március 27-én a bukaresti kormány elfogadta azt a kormányhatározatot, amely új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakoknak a MOGYE-n. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium akkor azt közölte, ezzel remélhetőleg az utolsó akadály is elhárult a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából.
A külügyminiszter Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában kifejtette: a MOGYE önálló magyar nyelvű oktatási szervezetének létrehozása fontos része a kisebbségi jogok olájországi (romániai) érvényesülésének, hiszen arról szól, hogy az erdélyi magyarok hosszú távon is anyanyelvükön fordulhassanak orvosukhoz, hogy „ne érezzék magukat másodosztályú állampolgároknak” (saját Hazájukban). Ez pedig végső soron a szülőföldön való megmaradás kérdésével függ össze – mutatott rá.
Martonyi János hangsúlyozta, a gyors és hatékony megoldás elérésében a magyar kormánynak is fontos szerepe volt, mindvégig kiemelt ügyként kezelte a kérdést, és a kétoldalú kapcsolatok csatornáit felhasználva következetesen napirenden tartotta, sürgette a mielőbbi rendezést. Hát persze! Ahelyett, hogy Olájország EU-csatlakozásának alapvető kérdésévé, mi több föltételévé tette volna a háromszintű önrendelkezési jogot (autonomiát).

(Az oláj rasszizmussal szemben Sz.) Magyarország üdvözöl minden olyan lépést, amely a szomszédos országokban – így Romániában is – a szabad anyanyelvhasználatot biztosítja – reagált Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője szerdán az MTI-nek arra, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztett be az oláj (román) kormány ellen a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL), egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) alapított magyar kar miatt.

Mint a sajtófőnök elmondta, a szabad anyanyelvhasználatot segíti a magyar oktatási struktúra megteremtése is a MOGYE-n, ez a lépés Magyarország és Olájország (Románia) stratégiai kapcsolatát erősíti, és a kétoldalú kapcsolatok „minőségi javulását” bizonyítja. A bizalmatlansági indítvány kérdését azonban oláj (román) belpolitikai kérdésnek tekinti a tárca, így azt nem kommentálják – tette hozzá.

Dr Sz L / MTI

Szómagyarázat gyüttmönteknek
oláj : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘oláh’, vagy közkeletűbb és betegös, történelemhamisítóan túlzó udvariaskodással ‘román’ népnév. (Lásd még : olájalma) Ajánlott olvasmány : Bálint Sándor: Szegedi szótár
Olájország : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘Oláhország’, vagy közkeletűbb történelemhamisító udvariaskodással ‘Románia’ gyanánt is ösmert országnév.
móc : hegyi oláj, vadoláj (az 1848-49-ben magyar polgárságot, asszonyokat és gyerekeket mészárló Avram Iancu népe)

Igazán nem szeretnénk, ha gyüttmöntek és magyar-ellenségek kedvére téve éppen tősgyökös szögedi olvasóink mögértését köllene nehezítenünk, vagy saját nyelvünket csorbítanunk. Az bizony illetlen, csúnya kirekesztés lönne…

Ajánlott alapolvasmány a „dákó-oláj kontinuitás” képtelen nagyotmondásainak „alternatív valóságához”:
Vékony Gábor: Dákok, rómaiak, románok. (1989. Akadémiai Kiadó, Budapest.)

The post Erdély egyetemét veszélyezteti az oláj rasszizmus appeared first on Szögedöm.hu.

Bővebben itt:
A Veszprém kéziseit himnuszéneklés miatt milliókra büntethetik < Kattintson ide!

The post Magyar himnusz kirekesztve! appeared first on Szögedöm.hu.

Lomnici Zoltán (Fotó: jogiforum.hu)

Tamás Aladárné, a szlovák állampolgárságától megfosztott magyar származású asszony és családja az Emberi Méltóság Tanácsának segítségével fordult beadvánnyal a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz – számolt be a testület ügyben vállalt szerepéről Lomnici Zoltán, a szervezet elnöke.

Mint ismert, az idén százéves Tamás Aladárné és 66 éves lánya tavaly októberben kapták meg magyar állampolgárságukat, s vesztették el egyúttal a szlovák állampolgárságot a vonatkozó, 2010-ben életbe lépett szlovák törvény értelmében. A család korábbi közlése szerint a szerdán a strasbourgi bíróságnak postázott kérelmük célja a szlovák állampolgárságuk, illetve állandó, rimaszombati lakcímük visszaszerzése (amelyet az előbbivel együtt automatikusan elvesztettek), kártérítési igény bejelentése, valamint a szlovák nemzeti jogrendben található „strukturális” problémák orvoslása.
Lomnici Zoltán a szerdán postázott beadvány részleteit ismertetve elmondta, elsősorban arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgárság megvonása sérti a jogszerűség kritériumait, mert a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senkit sem foszthatnak meg állampolgárságától. Felvetették a diszkrimináció európai uniós tilalmát is, mely szerint az állam nem tehet különbséget állampolgárai között.
Álláspontjuk szerint sérült továbbá a két asszony hatékony jogorvoslathoz és tulajdonhoz való joga is, azáltal, hogy hivatalosan értesítést sem kaptak az állampolgárságuk megvonásáról, „mert az támadható lenne”, illetve azáltal, hogy nem kapnak ingyenes egészségügyi ellátást, pedig járna nekik.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke hangsúlyozta: az idős asszony ragaszkodott ahhoz, hogy a beadványban olyan döntést kérjenek, amelynek hatálya kiterjed a többi, állampolgárságától megfosztott szlovákiai magyarra is. Lomnici Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy az üggyel kapcsolatban az érintettek közül minél többen felismerik ezt a jogi lehetőséget, és sok panasz érkezik a strasbourgi bírósághoz; így ha sikerrel járnak, a nemzetközi visszhang mellett a szlovák államnak a kártérítésekkel is számolnia kell. Hozzátette: a napokban másik négy jogfosztott kérte az Emberi

Tőkés László

Méltóság Tanácsa jogi segítségét.

Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón teljes támogatásáról biztosította a szervezetet a nyújtott jogsegéllyel összefüggésben, és kiemelte: nemcsak nyilatkozatot tettek, de a cselekvésig is eljutottak. A Magyarországról szóló csütörtöki európai parlamenti határozatra utalva hangsúlyozta: ha az elmúlt időszakban a magyar, akkor ez esetben a határon túli magyar nemzeti közösségek méltóságát érte sérelem azáltal, hogy megfosztották őket az állampolgárságuktól.

(MTI)

The post Megvont állampolgárság: Az Emberi Méltóság Tanácsa továbbra is kiáll a jogfosztottak mellett appeared first on Szögedöm.hu.

Trianon terrora ma is közöttünk él és fortélyos félelemmel igazgat. A jogilag nonszensz (nem is létező) utódállamok fenyegetése asszonyokat és aggastyánokat sem kímél. Vajon meddig tűri ezt a civilizáltságával kérkedő Európa és a gazdasági lejtőn csúszkáló uniója?

Beadvánnyal fordult a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz Tamás Aladárné, az az idős tanítónő, aki a magyar állampolgárság felvétele miatt a hatályos szlovák törvények alapján elvesztette szlovák (fölvidéki) állampolgárságát – írta a hirek.sk szlovákiai magyar hírportál.

Az Európai Unióban példátlan ez a kirekesztőhadjárat, mellyel a szlovák fasizmus (1939-45) náci terrorát idéző módon az őslakos magyar polgárait diszkriminálja a Fölvidéket ma is Trianon – Csehszlovákia szétesésével semmissé lett – dokumentuma jogalapján bitorló „szlovák” állam. Akit kényszerrel, megfélemlítéssel elszlovákosítani nem tudnak, azt kirekesztik, állampolgárságából is kiforgatják!

Az idén száz éves tanítónő, Tamás Ilonka néni és lánya szerdán adta fel postán az Európai Emberi Jogi Bíróságnak címzett kérelmet. Az idős pedagógusnak és lányának, Anikónak az Emberi Méltóság Tanácsa nyújtott jogi tanácsadást a beadvány elkészítéséhez. A kérelemben több célt is megfogalmaztak Tamásék. Elsősorban szlovák állampolgárságuk visszaszerzését. Ezzel szorosan összefügg az állandó lakcím visszaszerzése is. A beadványban Tamásék kártérítési igénnyel is fellépnek a szlovák állammal szemben az őket ért megpróbáltatások miatt. Célként fogalmazták meg a vezető ítéleten alapuló eljárás (pilot judgement procedure) keretében a Szlovák Köztársaság nemzeti jogrendjében található szerkezeti problémák orvoslását is.

Tamás Ilonka néni és leánya Anikó azon fölvidéki (szlovákiai) magyarok közé tartozik, akik miután megszerezték a magyar állampolgárságot és azt nyilvánosan is felvállalták, a kettős állampolgárságról szóló szlovák törvény értelmében elvesztették szlovák állampolgárságukat. A családnak sok nehézséget okoz a fennálló helyzet. Most éppen a besztercebányai szívkórház okoz Tamáséknak fejfájást – írta a hirek.sk, mivel az a kezelési költségek megtérítését követeli Tamás Ilonka néni leányától, Anikótól, aki január elsején – a meghurcoltatás miatt – szívszélhűdést (infarktust) kapott. Még fel sem épült, amikor a kórház közölte vele, hogy a kezelési költségek megtérítését várja, mert az Általános Egészségbiztosító nem fizet a beteg asszony helyett. Az állami egészségbiztosító egy nappal az állampolgári eskütétel előtt szüntette meg a biztosítását. Az egészségbiztosítás visszaszerzéséhez Tamás Anikónak külföldiként kellett bejelentkeznie saját lakásába, így „Szlovákiában élő külföldiként” öt éves tartózkodási engedélyt kapott. Tamás Ilonka néni helyzete azonban még ennyire sem rendeződött, mert ő elutasította, hogy ideiglenes letelepedési engedélyt kérjen. – Így elvben nem létező személlyé lett, mert az EU egyetlen tagállamában sincs állandó lakhelye, lakcíme és egészségügyi biztosítása – mondta Ilonka néni másik lánya, a Magyarországon élő, Tamás Judit.

A Besztercebányai Körzeti Hivatal az állampolgársági törvényre hivatkozva elutasította a család minden panaszát és kérdését – írja az MTI tudósítása.

Tizenötmillió megalázott magyar várja az EU vérmes tiltakozását és strassburgi szervek hathatós intézkedése nyomán Ilonka néni és családjának teljes kárpótlását.

Minden szlovákosító terror és megfélemlítés ellenére a Fölvidék (Szlovákia) lakosságának egytizede még mindig színmagyar! A magyarok ma a déli részeken élnek, többnyire egy tömbben, így egy egyszerű wilsoni határmódosítás magyarrá tehetné a magyarokat a 20. század Európájában. Talán akkor szívesen lemondanának „szlovák” állampolgárságukról is.

A magyar lakosság Szlovákiában

The post Hontalanították a száz esztendős magyar asszonyt! – A szlovák rasszizmus és kirekesztés újabb fintora appeared first on Szögedöm.hu.

Hanganyag

(Szlavkovits)

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide a könyvtár megtekintéséhez!

The post Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást appeared first on Szögedöm.hu.

Az áldozatok pontos száma egyelőre nem ismert, az elmúlt húsz évben többnyire amatőrök kutatták az eseményeket. Átfogó feltáró munka a szerb hatóságok és hivatalos szervek ellenállása miatt egyelőre nem indulhatott. A titoi Jugoszláviában évtizedekig említeni sem lehetett a vérengzéseket, aki mégis szóba hozta, az életével játszott. A kutatások magyar állami támogatása máig is késik. A szerb oldal „támogatás”-áról beszélni is fekete humor. De hát mit is számít ötven-száz ezer magyar?
Az áldozatokról minden évben megemlékezést tartanak az Újszegedi Rendezvényházban, így lesz ez idén is, ezúttal január 28-án. Délután 15 óra 20 perckor kiállítás nyílik meg, amelynek témája a délvidéki népirtás. Megemlékező gondolatokat mond Mojzes Antal és Forró Lajos. Az ezt követő emléknapon zenés, verses emlékműsort tartanak, majd – mint minden évben – megkoszorúzzák a kopjafát. Idén Bogdán József törökkanizsai plébános mond imát.
A délvidéki magyarirtás történéseinek hivatalos feltárása tavaly kezdődhetett meg egy vegyes szerb-magyar bizottság felállításával. Amit az eseményekről eddig tudni lehetett, az annyi volt, hogy a volt Jugoszlávia területén 1944 végén és 1945 elején a partizánok tömegesen végezték ki a magyarokat, akiknek bűnük a nemzetiségük volt. A tavalyi emléknapon egy konferenciát is tartottak, ahol az amatőr kutatók és a történészek számoltak be az általuk eddig feltárt eseményekről.
Sajti Enikő, a Szegedi Tudományegyetem professzora például arról beszélt, hogy a bácskai magyarok elleni partizán megtorlásokról a katolikus egyház tudatosan gyűjtötte az információkat. A kalocsai érsekség levéltári dokumentációjából kiderül, hogy sok ezerre tehető a meggyilkolt magyarok száma, tízezreket hurcoltak el otthonukból vagy utasítottak ki az akkori Jugoszláviából. Egy levélből kiderül, hogy még az orosz csapatok bevonulása előtt elkezdődtek a vérengzések; vannak olyan települések, például Zsablya és Csúrog, ahol a falu teljes magyarságát kiirtották, az asszonyokat és a gyerekeket is „kivégezték”.
Csorba Béla temerini néprajzkutató előadásában tavaly azt mondta el: a partizánok először 1944 telén a települések környékén kisebb, helyi internálótáborokat hoztak létre a magyar és a német lakosság számára. Később központi munkatáborokat alapítottak, volt ilyen Karlócán (ennek dokumentumai fennmaradtak), de munkatábor működött az újvidéki dohánygyárban is. Léteztek emellett a különleges státusú lágerek is, ide a munkaképtelennek nyilvánított lakosságot: a tizennégy esztendő alatti gyerekeket, a hatvan év fölöttieket és a kisgyermekeket nevelő anyákat, valamint a betegeket gyűjtötték össze. A néprajzkutató szerint a lágerek egészen 1948-ig működtek, volt olyan, amelyben hatezren vesztették életüket. A táborok összes áldozatának becsült száma meghaladja a harmincezret, többségük német nemzetiségű volt.
Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Levéltár munkatársa elmondta, a bírósági ítélet nélkül kivégzettekről is találhatók dokumentumok. A kivégzettek egy részéről készült személyi karton, ezeken azonban gyakran még az áldozatok feltételezett bűnéről sincs információ. A levéltáros elmondta: pusztán azért is háborús bűnösnek nyilvánítottak embereket, mert tagjai voltak egy olyan kulturális vagy gazdasági egyesületnek, amelynek nevében szerepelt az a szó, hogy magyar.

A délvidéki szögedi kirajzások sorsát is fölvállaló Szögedi Védegylet elnöke, Dr. Szabó László jelezte szerkesztőségünknek: „a Délvidéki Magyar Holokauszt tagadásának, vagy módszeres elhallgatásának szankcionálása a megújított alkotmányunkból is kimaradt. Bár az EU nem ezért támadta alaptörvényünket, a reményünk megmaradt, hogy a módosított változatban végre ez is tisztességgel megjelenhet. A Délvidéki Magyar Holokauszt kutatóközpontja és a helyszíneken fölállítandó emlékművei, valamint az ártatlan magyarok délvidéki emlékmúzeuma továbbra is csak kirekesztett magyar álom marad.”

A délvidéki, magyarok elleni vérengzésről és módszeres népirtásról részletes dokumentációt (könyvajánlót, dokumentumfilmeket) találnak az ujszeged.hu honlapon:
Magyargyalázat

Lapunk az idei megemlékezésről is beszámol majd. Emellett felkeressük a tavalyi konferencia résztvevői, hogy megtudjuk: hol tart az események feltárása, mire jutott a két ország szakértőiből álló bizottság.

Érdemes megfigyelni (2:08 táján) amint a megkötözött magyar úriembert az akasztása előtti pillanatban a rendkívül „bátor” rác partizán még ököllel lágyékon vágja… Bizonyára ma is szabadon jár… vagy békében halt meg büntetlenül valamelyik kiirtott magyar házában…

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide a könyvtár megtekintéséhez!

The post Idén is lesz megemlékezés a délvidéki népirtásról – a kutatóközpont és emlékmúzeum még várat magára appeared first on Szögedöm.hu.