Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Erdély egyetemét veszélyezteti az oláj rasszizmus

Támad az oláj rasszizmus – Erdély (magyar) egyetemét veszélyezteti

Oláj liberál-rasszizmus – szokatlan bonyodalom, de mócos szomszédainknak ez sem lehetetlen!
Victor Ponta, a román szociálliberális ellenzéki szövetség ( az USL )  társelnöke szerdán azt közölte, hogy az oláj (román) kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány egyik témája az egyetemi autonómia megsértése. „A kormány, alkotmányellenesen és törvénytelenül, etnikai alapon hozott létre egy egyetemi kart, azzal az egyedüli céllal, hogy még egy ideig hatalmon maradjon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával – jelentette ki. – Érdekes, hogy Olájországban (Romániában) még a „liberális” párt is ilyen olájmód náci és elszántan fasiszta tud lenni! A náci-móci módszerességük egyszerűen lenyűgöző! (Talán az Antonescu féle tisztogatás távlati sikere?)
A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája a jövő héten lehet. A két hónapja beiktatott oláj (román) kormány ellen először nyújtanak be ilyen indítványt.

Martonyi János külügyminiszter április elején Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában kifejtette, az elmúlt években a magyar-oláj – szerinte „magyar-román” – kapcsolatok nagymértékben javultak, amit az is bizonyít, hogy az erdélyi magyarok visszafogott magatartást tanúsítottak, amíg békésen meg nem oldódott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye. – Hát igen, mi ma a gyávaságunkra lehetünk büszkék! Dél-Tirolban a megszállt osztrákok robbantgattak a jogaikért, mi meg kussolunk és hablatyolunk, várva a sült galambot. Az eredmény is ékesen bizonyítja: „Gyáva népnek nincs hazája!” A dél-tiroliak pedig Európa legmegbecsültebb nemzetisége! Többet szán rájuk az olasz kormány, mint saját olasz fiaira (bármely más tartományban). Még így is megéri a megszállt területet megtartani a békesség árán…
Olájországban (Romániában) tavaly tiltakozásokat váltott ki, hogy az új oláj (román) oktatási törvény által biztosított lehetőségek ellenére a MOGYE oláj (román) többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Augusztusban néhány oláj megszállás alatt élő („romániai”) magyar fiatal napokon át tüntetett azért, hogy az egyetemen alakuljanak magyar intézetek. Ezt követően szeptemberben, a Krónika kolozsvári napilap arról számolt be: a MOGYE szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral, ami a lap szerint jelentősen megnehezíti a magyar tagozat működését.
Március 27-én a bukaresti kormány elfogadta azt a kormányhatározatot, amely új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakoknak a MOGYE-n. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium akkor azt közölte, ezzel remélhetőleg az utolsó akadály is elhárult a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából.
A külügyminiszter Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában kifejtette: a MOGYE önálló magyar nyelvű oktatási szervezetének létrehozása fontos része a kisebbségi jogok olájországi (romániai) érvényesülésének, hiszen arról szól, hogy az erdélyi magyarok hosszú távon is anyanyelvükön fordulhassanak orvosukhoz, hogy „ne érezzék magukat másodosztályú állampolgároknak” (saját Hazájukban). Ez pedig végső soron a szülőföldön való megmaradás kérdésével függ össze – mutatott rá.
Martonyi János hangsúlyozta, a gyors és hatékony megoldás elérésében a magyar kormánynak is fontos szerepe volt, mindvégig kiemelt ügyként kezelte a kérdést, és a kétoldalú kapcsolatok csatornáit felhasználva következetesen napirenden tartotta, sürgette a mielőbbi rendezést. Hát persze! Ahelyett, hogy Olájország EU-csatlakozásának alapvető kérdésévé, mi több föltételévé tette volna a háromszintű önrendelkezési jogot (autonomiát).

(Az oláj rasszizmussal szemben Sz.) Magyarország üdvözöl minden olyan lépést, amely a szomszédos országokban – így Romániában is – a szabad anyanyelvhasználatot biztosítja – reagált Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője szerdán az MTI-nek arra, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztett be az oláj (román) kormány ellen a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL), egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) alapított magyar kar miatt.

Mint a sajtófőnök elmondta, a szabad anyanyelvhasználatot segíti a magyar oktatási struktúra megteremtése is a MOGYE-n, ez a lépés Magyarország és Olájország (Románia) stratégiai kapcsolatát erősíti, és a kétoldalú kapcsolatok „minőségi javulását” bizonyítja. A bizalmatlansági indítvány kérdését azonban oláj (román) belpolitikai kérdésnek tekinti a tárca, így azt nem kommentálják – tette hozzá.

Dr Sz L / MTI

Szómagyarázat gyüttmönteknek
oláj
: a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘oláh’, vagy közkeletűbb és betegös, történelemhamisítóan túlzó udvariaskodással ‘román’ népnév. (Lásd még : olájalma) Ajánlott olvasmány : Bálint Sándor: Szegedi szótár
Olájország : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘Oláhország’, vagy közkeletűbb történelemhamisító udvariaskodással ‘Románia’ gyanánt is ösmert országnév.
móc
: hegyi oláj, vadoláj (az 1848-49-ben magyar polgárságot, asszonyokat és gyerekeket mészárló Avram Iancu népe)

Igazán nem szeretnénk, ha gyüttmöntek és magyar-ellenségek kedvére téve éppen tősgyökös szögedi olvasóink mögértését köllene nehezítenünk, vagy saját nyelvünket csorbítanunk. Az bizony illetlen, csúnya kirekesztés lönne…

Ajánlott alapolvasmány a „dákó-oláj kontinuitás” képtelen nagyotmondásainak „alternatív valóságához”:
Vékony Gábor: Dákok, rómaiak, románok. (1989. Akadémiai Kiadó, Budapest.)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)