Scroll To Top
2020. Jégbontó Hava (Február) 17.-e - Donát, Ajándok neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A szegedi értelmiség már nem létezik!
Elnyelte a közrettegés! ... meg a köz-közöny...
Értelmiségiek elszigetelten éldegélnek ugyan,
de nem alkotnak már semmiféle közösséget...
Ha írni sem mernek, hát nekik szól ez a lap!

Szeged a halott Város

Drezdai Holokauszt – 75 éve – több mint félmillió halott…

Jégbontó (február) hava 13.-án 1945.-ben e napon kezdődött a Drezdai Holokauszt – sokszázezer halott… védtelen polgárok, többnyire nők és gyermekek, menekültek, köztük sok magyar… Összeszámolni pontosan a mai napig sem sikerült, mert az áldozatok többsége szénné, vagy egyenesen hamuvá égett a lángviharban… Az áldozatok jelentős része pedig nem is helyi lakos volt, hanem a vadállati módon gyilkoló és erőszakoskodó Vörös Hadsereg elől keletről menekülő német és magyar…

A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül a polgári Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. Talán ez maga volt a gonosz csali…

A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,5 millió embernek adott menedéket, és a nagy, több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős tömegekbe zsúfolódva éltek az emberek.

A brit RAF nehézbombázói a szász főváros felé vették az irányt… A bombák zöme a sűrűn beépített, történelmi óvárosra, Szászország ékszerdobozára hullott, ahol minden hamar lángba borult.

Az 1945-ös évre már nem maradt olyan német nagyváros, amelyet az angolszász légierők még nem bombáztak volna a második világháború embertelen bombázóhadjárata következtében. Arthur Harris “bosszúterve” jegyében, a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit, történelmi óvárosait szőnyegbombázással pusztították el. A cél a polgári áldozatok minél magasabb száma volt. A legnagyobb pusztítást nem is a rombolóbombák okozták, hanem a foszforral végrehajtott támadások után kitörő óriási tűzvihar. A hő elől a polgári lakosság felszínre menekült, ahol az óriási hőség és a mérges gázok (az oxigén hiánya) percek alatt végzett velük. 1945. február 13–15. között négy támadáshullám után…

Kilátás a drezdai városháza tornyából dél felé (Fénykép: id. Richard Peter, 1945) Még napok múltán is omlottak össze épületek, melyek kőanyaga a hatalmas hőtől elporlott…

A legnagyobb vitát a halottak száma jelenti. A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen nehezen alakul, a máig erős politikai nyomás alatt tartott történészek 40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, hamuvá-füstté vált emberek számát…

Íme a Drezdai Holokauszt a hullahegyei… már aki nem vált hamuvá a lángtengerben…

Elszenesedett emberi holttestek halomba hányva a leégetett város főterén, az Altmarkon, 1945. február végén…

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Az életben maradottakkal a hamarosan megérkező Vörös Hadsereg kegyetlenkedései végeztek… Egy 16 évesen túlélő lány mesélte el nekem – németségéért Angliában máig diszkriminált – öregasszonyként, hogy a szovjetek minden lányt és asszonyt módszeresen és bestiálisan megerőszakoltak…

Az odaveszett menekülő magyarok ezreire is emlékezve – majd egy évszázad módszeres és “hivatalos” hazudozás után – érdemes végre szembesülni az igazsággal !!!

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még:

Bombenholocaust – Drezda

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo

Dr.Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje