Scroll To Top
2020. Enyészet hava (November) 24.-e - Virág, Emma, Flóra neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.” Ipolyi Arnold

Szeged a halott Város

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István 165. szülinapján

Bársony István Sárkeresztesen született 1855 Enyészet (november) hava 15.-én, éppen ma 165 éve.

Újságíróként, íróként 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható. (Sokáig Fekete Istvánt is a „második Bársony” néven emlegették…)

Hitvallása így szól: A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.

Életében 44 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

Bársony István - Mulattató Vadászrajzok - Régi vadászkönyvekRégi  vadászkönyvek

Művei

  • Százszorszépek (1886)
  • A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
  • Erdőn-mezőn, Budapest, 1894. Nagy díszmű (Athenaeum) 12 frt
  • Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
  • Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
  • Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
  • A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
  • Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
  • Az én világom (rajzok) Budapest, 1925.
  • Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

Regények – Elbeszélések – Karc(olat)ok

  • Négyszemközt
  • Sugok valamit (A Tolnai Világlapja ajándéka)
  • A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.

A többi lapokban „kallódva”…

A 70. születésnapján az ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Bársony Istvánt két életrajzi mű is méltatja:

  • Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
  • Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.

Illő lenne Őt teljes életmű kiadással ünnepelni egy Szabad Magyar Országon…

Bársony öröksége gyógyirodalom. Minden magyarnak gyógyír meg nyugalom.

Több, mint ezer (1000) írása egy teljes életmű összesben kiadandó !

Melynek ráadása egy nyelvi gazdagságát is méltón bemutató Bársony-szótár lehet…

A közoktatásban pedig máig túlhajszolt bomlasztók meg antimagyarok helyett Őt illene méltó(bb) helyen oktatni mint gyógyirodalmat !!!

Olvassunk hát ma Bársonyt a bús magyar estében, hogy megteljen a tér, az Otthon, a Haza lélekkel és fénnyel !

BÁRSONY ISTVÁN
MAGAMRÓL

Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben nevelkedett és tanult mielőtt Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Ezek a helyek ma (fővárosunk kivételével) idegen megszállás alatt állnak…

„Elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.”
(Magamról , 1926 … a cseh megszállás és terror 8. évében…)

Víruszhiszti ide vagy oda, a lényeg :
Vesszen Trianon ! – Ez a magyar dolga !
Ez az Igazság dolga !
Ez Európa dolga !
Magyarország fölszabadulhat !!!
Európa pedig lemoshatja végre száz éve égő szégyenét !!!

A többi csak tűnődés, DÉLIBÁB …

…és végül…

Szemelvények a cseperedő Bársony-szótárból :

áldottlelkü : (İstenhitében) jószívű, jólelkű, … „áldottlelkü szelid nagynéném mindig azért pörölt velem, hogy sohasem lát…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

barna villám : ’törpesólyom’ azaz ’torontál’ „… a barna villám újra átcikázik a sövény fölött, s eszeveszett hajszával kergeti meg őket. [A verébnépet.] Az a barna villám egy a törpesólyom.” (A legyőzhetetlen)

hengerbucka : ???bukfenc???hátrabukfenc??? … „Miatta felfordulhatott az egész világ […] meg akár az egész mindenség hengerbuckát hányhatott.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

ing-ring : (ahogyan) nád mozog a szélben „Ing-ring a susogó nád; tétova lendüléssel imbolyognak ott a vadászó réti héjják.” (DÉLIBÁB: Virágos Peti, 1926)

kútostor : a gémes kút kötele (melyen a vödör lóg) „…egy pusztai kútgém kapaszkodik az ég felé. Ugy csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre volna.” (Virágos Peti)

legnyelvtudóbb : legnagyobb nyelvtudású „…az apámból sugárzott a tiszta nagy magyar érzés. Ahogy a nagyjainkról beszélt, ahogy régi magyar nótáit dúdolta, ahogy magyarul tudott, mint a legnyelvtudóbb akadémikus…” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

lelki emlő„A magyar föld nemcsak a testünket táplálta, hanem lelki emlőnk is volt.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

német szó : „Azután elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

nyüvődik : „A holdvilág ma is úgy fénylik, mint hetven esztendővel ezelőtt. Ezen az égi kalandoron nem látszik meg, hogy vénül. Minden más, ami körülöttem van, kopik, nyüvődik, enyészik lassan-lassan.” (DÉLIBÁB : Magamról)

serreg : a sordély hangicsál „Barátkoztam a bokron serregő sordéllyal.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

varas béka : ’varangy(os béka)’ ; „Elkezdett átkozódni: […] légy ragyás, árasszon el a himlő, vesszen ki belőled minden melegség és légy olyan utálatos, mint a varas béka!” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

zsemlyepénz : ’uzsonnára, zsemlyére szánt pénz (gyermeknél)’ ; „…futottam a szivarért; a zsemlyepénzemen megvettem és vittem az öreg rabnak.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)


 http://mek.oszk.hu/08500/08594/08594.htm 

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje