70. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTOTT MEGEMLÉKEZÉSEKRE

„DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45”

KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

Előadást tart

Csorba Béla író, tanár, a téma kutatója

Matuska Márton újságíró, a téma kutatója

Botlik József történész

A kiállítást megnyitja Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Időpont: 2014. november 28. 15 óra
Helyszín: Magyarság Háza (I. Szentháromság tér 6.)

Látogatható: 2014. december 20-ig, 9-17 óráig

„Akikért nem szólt a harang”

SZENTMISE

Időpont: 2014. november 30. 13 óra 15 perc
Helyszín: Szent István Bazilika
(Budapest, V. Szent István tér)

2014. november 30-án a Bazilikában és szerte a világon, ahol magyarok élnek, imádkozzunk együtt az ártatlanul elpusztítottakért, emlékezzünk meg a második világháború minden délvidéki áldozatáról és gondoljunk hálás szívvel azokra, akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét.

xxx

Gulyás Gergely az Országgyűlés alelnöke az Országházban
fogadja a megemlékezésre érkező délvidéki zarándok csoportokat

xxx

A zarándokokat szerény ebéden látjuk vendégül az Alma Máter étterem
támogatásának köszönhetően.

„Szólni kell arról, mi történt, hogy ne véres bosszút hozzon többé a holnap erre a tájra,
hanem megértést és megbocsájtást.”
Illés Sándor

EMLÉKMŰSOR AZ ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE ÉS
A DÉLVIDÉKI ZARÁNDOKOK TISZTELETÉRE

Köszöntő
Csibi Krisztina
Magyarság Háza igazgatója

Közreműködnek
Kubik Anna
Cikói Székely-Német Hagyományőrző Egyesület
Csizmadia Anna
Fokos együttes
Szabó Annamária
Pál Péter 

Védnök
Schmittné Makray Katalin

Időpont: 2014. november 30. 15 óra

Helyszín: Magyarság Háza (Budai Vár, Szentháromság tér 6.)

(Az Emlékműsoron való részvételhez előzetes regisztráció szükséges a keskenyut@magecon címen)
„A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt.
Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs. Nem szükséges, hogy a magyar és a szerb utókor, politikusok és történészek számháborút folytassanak egymással, nem szükséges áldozati véralgebrát folytatni, nem szükséges kölcsönös szenvedéstörténeti versengésbe fogni, és nem szükséges bármikor visszájára fordítható
történelmi ok-okozati összefüggésekbe bonyolódni.

Mindez nem szükséges ahhoz, hogy józan eszünk és keresztény erkölcsünk alapján megállapíthassuk: ami 1944–45 fordulóján a délvidéki magyarsággal történt,
az Isten és ember előtt is bűn volt.”

Kövér László házelnök, a megemlékezés fővédnöke

Cseresnyésné Kiss Magdolna

kuratóriumi elnök

Keskenyúton Alapítvány

www.keskenyut.hu

36/303580901

The post NOV 28-30! DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA appeared first on Szögedöm.hu.

Rögtönzött tárlat rendezhető bármely iskolában, vagy akár munkahelyen is!

A Keskenyúton Alapítvány „Délvidéki Tragédiánk 1944-45” vándorkiállítása bárhol, osztályteremben, de akár még az utcán is fölállítható. A mozgótárlat 3 perc alatt állítható és bontható.

A csaknem 70 éven át elhallgatott Délvidéki Magyar Holokauszt végre megismerhető, és megismertethető a magyar testvéreinkkel.
Más népek szenvedéseit mi magyarok le nem becsüljük. A szenvedőkkel mi mélyen együttérzünk.
De legjobban mindenkinek a saját szenvedése fáj!
Itt az idő megismerni végre a magunk elhallgatott megkínzatását, a Délvidéki Magyar Holokausztot!

Holokauszt-kirándulásokra már pénzt is ad a magyar állam!
Javaslatom, délvidéki kirándulás pestieknek:
„A Hősök terétől a Csúrogi Dögkútig!”

Nagyon tanulságos lesz a bűnös város gyermekeinek az elhallgatott történelem!
Végre megismerkedhetnek a magyar holokauszt torokszorító döbbenetével…
Például Csúroggal, ahol aggastyántól a csecsemőig minden magyart kiirtottak. A dögkútba hányták őket, és azóta büntetlen a házaikban laknak… A maroknyi holokauszt-túlélő által a dögkút mellett emelt kereszteket pedig élvezettel gyalázzák meg évről-évre…

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007. Teleki Júlia könyve az 1944-45-ös Délvidéki Magyar Holokausztról, annak egy véres fejezetéről szól. Az írónő maga is áldozata volt a magyarok ellen elkövetett kegyetlenkedéseknek. Csúrogi magyar holokauszt-túlélőként kutatja a vadállatias vérengzés körülményeit. Éveken keresztül azon kevesek egyike volt, aki felemelte hangját és kutatni merte a délvidéki magyarság egyik legszomorúbb történelmi korszakát. Elhallgatták Őt mindeddig a megroppantott gerincű anyaországban is. Egy tisztes Hazában könyve kötelező olvasmányként állna minden magyar polcán, a főhelyen. A gimnázium negyedik osztályát elvégezni pedig diák nem tudná, érettségit nem tehetne Magyarországon, hiszen a lelkiismerete sem engedné, hogy magyar testvérei kínszenvedésének történetét meg ne ismerje… Ezt a kötelező olvasmányt magyar állami támogatás kell, hogy eljuttassa minden középiskolába, minden magyar diákhoz a Kárpát-medencében!

Minden (középiskolás) pesti diák megérdemli, hogy lássa végre a szörnyűségek helyszíneit, és a helyeiken évről-évre meggyalázott és lerombolt „emlékműveket”.

A kirándulásokat rendszeressé és minden iskola számára elérhetővé kell tenni!
A Külügyi Intézet pályázat-támogatásával…

Illendő lenne persze, ha a kommunista rác tömeggyilkosok – a partizánok – (jog)utódjai is megtámogatnák e holokauszt-kirándulásokat, és fölállítanák végre a hiányzó magyar szobrokat és holokauszt-emlékmúzeumokat.
EU-csatlakozásuk alapföltételeihez a Délvidék hazatérése előtt a kiirtottak hozzátartozóinak, a Magyar Holokauszt túlélőinek teljeskörű kárpótlása is hozzátartozik, természetesen.

Éppen 70 éve késik a magyar holokauszt-túlélők, valamint a magyar áldozatok hozzátartozóinak minden-ízigleni kárpótlása…
A működő minta pedig adott: Ahogyan és amennyit Németország fizet a zsidóságnak. Mi magyarok nem kérünk többet! (Még visszamenőleges kamatos kamatokat sem a hosszú sumákolásért, maszatolásért és halogatásért.)
Nem várunk mást, csak egyenlő elbánást!

Magyarországon többé nem nőhet úgy föl ember, hogy meg ne ismerje a magyar Délvidékről hiányzó százezernyi magyar szenvedéstörténetét.

Ajánlott olvasmányok: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma

Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Kelt: Ígéret (május) hava 7.-én, Josip Broz Tito, a kommunista népirtó születésnapján.
(A Magyar Holokauszt főbűnösét, a Délvidéken kiirtott százezer magyar haláláért életében még csak kérdőre sem vonták.)

Ajánlott hálló-oldal: Keskenyút – kiadványok

HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok…

The post A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken… appeared first on Szögedöm.hu.

Ada Adorján Alibunár Apatin Aradi Babina Greda HR Bács Bácsandrásfalva Bácsfeketehegy Bácsföldvár Bácsgyulafalva Bácskeresztúr Bács-Kossuthfalva Bácsordas Bácsújfalu Bajmok Bajsa Begecs Bezdán Bogyán Boldogasszonyfalva Bozitópuszta Csantavér Cserög Cservenka Csonoplya Csurog Dernye Doroszló Drea Dunabökény Dunagárdony Feketetó Futak Gákova Gombos Gornji Verušic Györgyén Hadikliget Hajdújárás

Hásságy Hódság Horgos Járek Józsefháza Kabol Kácsfalu Kanizsa Káty Kelebia Kerény Királyhalma / Bácsszőlős Kishegyes Kiskér Kiszács /Hadiktelke Kölpény Körtés Kucora Kúla Kunbaja Kupuszina Küllőd Liliomos Ludas Madaras Martonos Martonos Apatin körzet Mohol Monostorszeg Mozsor Muzslya Nádalja Nagyfény Nemesmilics Nosza Óbecse Ókér Oromhegyes Őrszállás Pacsér Palánka Palics Paripás Péterréve Petroc Pincéd Piros Rácmilitity

Radonovac Regőce Szentiván Sajkásgyörgye Sajkáslak Sajkásszentiván Sebesics Somsics tanya Sóvé Stare Sóvé Szabadka Szalatornya Szentfülöp Szenttamás Szépliget Szerbmilitics Szilbács Szilberek Szeghegy / Szikics Szivác Szond Szőreg Sztapár Tavankút Temerin Tiszakálmánfalva Titel Topolya Torzsa Turja Tündéres Újvidék Veprőd Verbász Zenta Zombor Zsablya Antalfalva Begaszentgyörgy Beresztóc Bocsár Charleville Csóka

Csősztelek Écska Elemér Ernőháza Fehértelep Fehértemplom Ferenchalom Galagonyás Györgyháza Hódegyháza Homokos Istvánfölde Istvánvölgy Katalinfalva Kevevára/Kubin Kisoroszi Kistószeg/Mastort Lázárföld Magyarcserenye Módos Mollyfalva Muzslya Nagybecskerek Nagykárolyfalva Nagykikinda Nagytószeg/Heufeld Nákófalva Nezsény Omlód Oroszlámos Padé Paliula Pancsova Párdány Perlasz Rezsőháza Solotur

Szécsány Szécsenfalva Szenthubert Németcsernye/Szerbcsernye Temeskutas Tiszaszentmiklós Torontálalmás Torontálvásárhely Törökbecse Törökkanizsa Töröktopolya Versec Zichyfalva Zsigmondfalva Belcsény India Maradék Ópazova Rednek Ruma Sid Szávaszentdemeter Ürög Zimony Hercegszöllős Pélmonostor

Forrás: Keskenyút – kiadványok

Ígéret (május) hava 7.-én, Josip Broz Tito, a kommunista népirtó születésnapján.
(A Magyar Holokauszt főbűnösét, a Délvidéken kiirtott százezer magyar haláláért életében még csak kérdőre sem vonták.)

Ajánlott olvasmányok: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma

The post Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok appeared first on Szögedöm.hu.

– Tudatában annak, hogy a második világháborút követően az állami szervek a kollektív felelősség elvén alapuló egyes döntéseikkel a Szerb Köztársaság bizonyos számú polgára ellen igazságtalanságot követtek el,

– Tiszteletben tartva a Szerb Köztársaság polgárainak azon érdekét, hogy a második világháború és az azt követő időszak eseményeivel kapcsolatban kerüljön megállapításra a teljes történelmi és büntetőjogi igazság, hogy a bűntettek ne maradjanak büntetlenül, az igazságtalanságok soha ne ismétlődjenek meg, támogatva a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott, a második világháború és az azt követő időszak (1941-1948.) vajdasági polgári áldozatainak feltárását végző akadémiaközi bizottság munkáját és elismerve annak eredményeit, a szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezete lezárásának céljával,

– Meggyőződve arról, hogy a tolerancia szellemének és egymás megbecsülésének erősítése a Szerb Köztársaság valamennyi polgárának érdeke, a Szerb Köztársaság Alkotmánya 99. szakasza (1) bekezdésének 7. pontja és a Képviselőházról szóló törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 9/10. szám) 8. szakaszának (1) bekezdése alapján a Szerb Köztársaság Képviselőháza a 2013. június 21-én megtartott, 2013. évi hatodik rendkívüli ülésén elfogadta

A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett atrocitásoknak a Szerb Köztársaság Képviselőháza által történő elítéléséről szóló

NYILATKOZATÁT

1. A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

2. A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei határozatát, amellyel a Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek, továbbá az 1945. március 26-ai határozatát, amellyel a Titeli Járáshoz tartozó Mozsor lakosait nyilvánították nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége bizonyított. A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli az állami szervek azon aktusait is, amelyeket a Zablyai Község lakosaival szemben hoztak meg nemzeti hovatartozásuk alapján, a Csúrog Község lakosaira vonatkozó, 1945. január 22-ei határozat analógia útján történő alkalmazásával.

3. A Szerb Köztársaság Képviselőháza meggyőződését fejezi ki, hogy a kollektív felelősség alól való mentesítés, amellyel – az egykori állami szervek döntései útján – egyes nemzeti közösségeket sújtottak a második világháború után a Vajdaságban, a tolerancia szellemének és a nemzeti közösségek, valamint a Szerb Köztársaság valamennyi polgára közötti megbecsülés erősítésnek az érdekei szolgálja.

4. A Szerb Köztársaság Képviselőháza elítéli a más nemzethez tartozó vajdasági ártatlan áldozatok második világháború során és után bekövetkezett szenvedéseit is.

5. A Szerb Köztársaság Képviselőháza síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra.

6. A Szerb Köztársaság Képviselőháza kifejezi a Szerb Köztársaság készségét arra, hogy folytassa a demokrácia, valamint az emberi és kisebbségi jogok és polgári szabadságok fejlesztésének folyamatát, továbbá felszólít valamennyi állami szervet és polgárt, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a polgári egyenrangúságon, valamint az emberi és kisebbségi jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló közös élet feltételeink megteremtéséhez és erősítéséhez.

7. Jelen nyilatkozat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében kerül közzétételre.

SZK szám

Belgrád, 2013.06.21.

Szerb Köztársaság Képviselőháza

Nebojša Stefanović, elnök

2013.06.23.
Forrás:
http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vajdasagi-magyar-polgari-lakossag-ellen-1944-45-ben-elkovetett-aktusok-eliteleserol

The post A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett atrocitások elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozat teljes szövege appeared first on Szögedöm.hu.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy a nyilatkozat elfogadásának nincs köze olyan államérdekekhez, amelyek Szerbia EU-s közeledési folyamatával kapcsolatosak, erre a pillanatra a vajdasági magyarok közel 70 évet vártak. Emlékeztetett arra, hogy Csúrogon ezekben a napokban emlékmű épül a magyar áldozatoknak a szerb költségvetéséből biztosított pénzből, valamint a magyar állam támogatásával felújítják azt az épületet, ahol szerbek váltak áldozattá. Reményét fejezte ki, hogy néhány napon belül befejeződnek ezek a munkálatok, és a két köztársasági elnök korábbi megállapodásának megfelelően ezen a helyen kerül sor a közös megemlékezésre a szerb és a magyar ártatlan áldozatokról.

Ez a pásztori megjuhászodás, beteges bratyizás azonban csak a számszerű adatokkal és a tényekkel nem számol. Ez a képtelen kenegetés a megbékélést nem hogy nem segíti, de sokkal inkább újabb indulatokat gerjeszt a máig kárpótolatlan túlélők tízezreiben. Lássuk hát az egalizált eseteket a tények és a számok tükrében:

Újvidéken – távol minden hadi cselekménytől – fegyvercsempészek és orvlövészek terítettek le magyar csendőröket (szám szerint 12-t), majd meggyalázva és megcsonkítva (levágott hímvesszeiket szájukba tolva), lemeztelenítve közszemlére tették tetemeiket.
Európának (és a világnak) ezidőben nem volt olyan országa, mely ezt statárium nélkül tűrte volna. Mégis akadt egy: Magyarország! A megtorlásokat német katonai utasításra hajtották végre. A közreműködő (német parancsnak engedelmeskedő) magyar tiszteket pedig maga Horthy Miklós büntette meg. Magyar bíróság ítélte őket halálra még 1943-ban! (Ennek végrehajtását csak Magyarország náci német megszállása akadályozta meg.)
A többnyire rác áldozatok száma kb. 3300 volt.

Emlékművük több, mint fél évszázada áll!

A rác (idegen szóval: szerb) áldozatok emlékműve Újvidéken, a Dunaparton

E gyászos történetről még egy történelemhamisító, meakulpázó magyar filmet (Hideg napok) is gyártott a szocialista csonkország. Magyarország nem a saját sérelmét filmesítette meg! Érdemi válasz déli szomszédunktól azóta sem jött…

A II. Világháború során az összes hadviselő fél közül egyedül Magyarország – személy szerint Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke – rendelt el saját hadseregének egységei ellen polgári lakossággal szemben elkövetett kegyetlenkedés (atrocitások) miatt vizsgálatot.
A magyar hadseregben, melyben ilyesmi a legkevésbé fordult elő!
A háború után pedig ezt a Szombathelyi Ferencet végezték ki hálából a „békebeli” rác hatóságok. (Ajánlott olvasmány: Györkei Jenő: Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése)

Ezzel szemben a szovjet csapatok megérkezésekor a rác partizánok szigorúan nemzetiségi alapokon módszeres és tömeges ethnikai piszkolgatásokat hajtottak végre ártatlan magyarokon szerte az egész Délvidéken. Gyakran csak a magyarok javainak megszerzéséért gyilkoltak. Egész magyar falvakat kiirtottak. E tömeges bűncselekmények áldozatainak összesítése máig sem történt meg a rác hatóságok csaknem 70 éves ellenállása miatt.
A Délvidéki Magyar Holokauszt magyar polgári áldozatainak száma százezerre tehető. Tehát ez az újvidéki eset kb. 30-szorosa!
Semmiféle emlékművük sehol nem áll! A túlélők pénzén emelt Csúrogi Emlékkeresztet meg minden évben helyi rasszisták (a kiirtott magyarok házaiban lakó rácok) szétverik és meggyalázzák!
A rác tömeggyilkosok ellen soha semmilyen jogi eljárás nem indult. Hajuk szála sem görbült. Ellenben kitüntetéseket és kiemelt fizetéseket kaptak! Ma is szabadon élnek-halnak…
A lemészárolt magyarok javaiból gazdagon…

Kölcsönös bocsánatkérésekre és egyéb hamis formalitásokra tehát semmi szükség!

15 millió magyar és a világ minden kultúrált népe, ahogyan az Európai Unió is a Délvidéki Magyar Holokauszt túlélőinek teljeskörű kárpótlását várja.
Vannak persze, akik – minden joggal – az elkövetők felelősségre vonását is alapvetőnek tartanák. Mértékletesebb és engedékenyebb magyar vélemények szerint – melyhez magam is csatlakozom – azonban a Délvidéki Holokauszt Múzeumok és emlékművek, valamint a magyar túlélők teljeskörű kárpótlása – a bűnösök hajszolásánál – jobban szolgálja a délvidéki megbékélést.

Szöbb Jövendőnk
és az új alapokon gyökerező rác-magyar barátság
reményében
Tisztelettel:

Dr. Sz. L.

Ajánlott olvasmány még:

A rác parlament elítélte a Délvidéki Magyar Holokausztot

Délvidéki Magyar Holokauszt – kártérítés helyett balkáni kendőzés?

Forrás: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/tortenelmi-pillanat-magyar-es-szerb-szamara

Alapfogalmak tisztázására először is érdemes a félreértett népneveket helyretenni: Államalkotó déli szláv szomszédunk neve magyarul „rác”, ami idegen szóval „szerb”, saját nevükön pedig: „szrb”. Értelmetlen (lenne) bármi megalázkodásból saját nyelvünket bárki másokénak alávetni…
„Nyelvében él a nemzet.” A nyelvüket elhagyókat halálra ítéli a történelem…

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide a könyvtár megtekintéséhez!

Nyilvánosságra hozhatják a délvidéki áldozatok jegyzékét …

The post Délvidéki megbékélés pásztori megjuhászodással appeared first on Szögedöm.hu.

Botlik József úgy fogalmazott: „Ez nem megbékélés, csak egy határozat”, a magyarokkal szemben elkövetett bűnök elítélése helyett pedig semmissé kellene tenni a magyarságot illető kollektív bűnösséget, és bocsánatot kellene kérni a délvidéki magyarságtól.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a szerb fél „sajátos balkáni állásponttal elkendőzi a lényeget”, a határozat indoklásának negyedik pontja pedig egyenesen arra hívja fel a figyelmet, hogy erre a gesztusra Szerbia EU-s csatlakozása miatt van szükség.
A történész hozzátette: „A szerbiai magyarok elleni vérengzésekről szóló kutatások nincsenek lezárva, azokat folytatni kell!”
Az alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke arról is beszélt, hogy 1942. január-februárban a magyarok lemészároltak a Délvidéken mintegy 3300 szerb, illetve zsidó embert, emiatt pedig „kitört a botrány” a magyar parlamentben. Akkor a magyar kormány vizsgálatot indított, elítélte a bűnösöket – akik közül néhány főkolompos azonban megszökött -, valamint anyagi kártérítést adott az áldozatok hozzátartozóinak 1943-ban.
Utalt arra is, hogy a második világháború alatt a genfi és a hágai konvenció értelmében a Tito-féle partizánalakulatok nem minősültek hadviselő félnek, tehát a nemzetközi jog szerint illegális harcosok voltak, így joggal jártak el velük szemben a magyar hatóságok 1942-ben.
Emlékeztetett arra: Titóék 1944-ben sérelmeiket úgy igyekeztek megtorolni, hogy a délvidéki magyarságot kollektív háborús bűnössé nyilvánították, és nagyon keményen léptek fel velük szemben. Hozzátette: volt olyan település, ahol a megszálló szovjet parancsnok akadályozta meg a szerb partizánok magyarok elleni további vérengzését, illetve az is előfordult, hogy a szerb lakosság védte meg a magyar embereket a szerb katonáktól, viszonozva azt, hogy a magyar civilek pedig megvédték a szerb polgárokat 1942-ben a magyar katonáktól.
A Joszip Broz Tito vezette Jugoszlávia 1945 januárjában és márciusában olyan határozatokat hozott, amelyben a magyarokat kollektíve háborús bűnösnek nyilvánították, és ennek alapján kitelepítették az úgynevezett Sajkás-kerülethez tartozó Zsablya, Csúrog és Mozsor magyar lakosait – mondta a történész.
Botlik József kiemelte: a magyarok továbbra is háborús bűnösnek számítanak, kárpótlást pedig eddig nem kaptak. Ugyan 2011. október 6-án a szerb parlament elfogadott egy rehabilitációs törvényt, de a mai napig nincs végrehajtási utasítása, a kárpótlási törvény mellé pedig nem rendeltek pénzügyi fedezetet. Utóbbit a jogszabály értelmében két év alatt végre kell hajtani, ami lassan lejár, és félő, hogy a szerbiai bíróságok elévülésre hivatkozva végrehajthatatlanná nyilvánítják azt – jegyezte meg.

(MTI nyomán)

The post Délvidéki Magyar Holokauszt – kártérítés helyett balkáni kendőzés? appeared first on Szögedöm.hu.

A dokumentum elfogadása volt az egyetlen napirendi pont.
A Rác Rádió és Televízió (RTS) honlapján közzétett tájékoztatás szerint a nyilatkozatot 128 képviselő szavazta meg, ellene tízen szavaztak, hét képviselő pedig, bár részt vett az ülésen, nem voksolt az összesen 250 tagú parlamentben. Ezt azt bizonyítja, hogy ma is vannak még hívei a magyarok elleni népirtásnak. Bizony, ma is szabadon élnek az elkövetők és cinkosaik. Ez nem is olyan meglepő egy olyan országban, ahol tömeggyilkosok az elmúlt 70 esztendőben bűntetlenül, sőt mi több ünnepelt partizánokként, „hős”-ként, kiemelt fizetéssel és kiemelt nyugdíjjal szabadon élhettek.

In memoriam 1944-1945. 1993-ban állított emlékmű az áldozatok nevével a szabadkai tömegsírnál (Zentai úti temető)

A dokumentumot a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő. Abban a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.
A szkupstina elfogadta az ellenzéki Demokrata Pártnak a nyilatkozathoz beterjesztett kiegészítését, amelyben elítélnek minden olyan kegyetlenkedést, amelyet a második világháború alatt és az azt követő időszakban az összes más ártatlan áldozattal szemben követtek el Vajdaság területén.
Nebojsa Stefanovic, a parlament elnöke a nyilatkozat tervezetének vitájában egyebek között kiemelte, hogy nem a történelem revíziójáról van szó, hanem az a cél, hogy egy, a múltból maradt problémát oldjanak meg, és mindazokat rehabilitálni kell, akiket ártatlanul ítéltek el. A regionális együttműködés és a megbékélés nehéz feladat, de ez a lényege az Európai Uniónak – fűzte hozzá.
A Vajdaság Ma hírportál a pénteken elfogadott dokumentummal kapcsolatban ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Szabad Európa Rádiónak adott. Ebben az elnök kijelentette, ezzel a nyilatkozattal Szerbia kifejezi, hogy kész szembesülni azokkal a törvénytelenségekkel és bűntettekkel, amelyeket a korábbi hatalmak követtek el.
Korhecz úgy véli, ez a nyilatkozat felmenti a magyar közösséget a kollektív bűnösség alól. Noha politikai és jelképes döntésről van szó, az MNT elnöke szerint mégis jelentősen hozzájárul az itteni magyarság közérzetének javulásához. Ilyen nyilatkozatot nem minden országban hoztak meg a második világháborút követően. „Szerbia ezzel a lépéssel azt bizonyítja, érett arra, hogy szembesüljön a múlttal, és hogy bebizonyítsa, a Szerbiában élő magyarok nem másodrangúak. Ha a dokumentum gyakorlati oldalát nézzük, irányadó lesz azoknak a bíróságoknak is, amelyek az említett korszakhoz kötődő rehabilitációs eljárásokat lefolytatják” – hangsúlyozta Korhecz a Szabad Európa Rádióban.

Természetesen ez ábrándos, hacsak éppen nem bratyiz(gat)ós csúsztatás. A rác parlament nem mondta ki a magyarok „kollektív bűnösség” alól való felmentését. És szót sem ejtett a kárpótlásokról.
Természetesen ez a nyilatkozat önmagában még nem bizonyít „érettség”-et. E nyilatkozat egy 70 esztendőn át elsumákolt népirtás bűnének részleges beismerését jelenti, és ezzel reményeket ébreszt egy  megbékélési folyamat megindulására. Beárnyékolja azonban békülő baráti érzéseinket, hogy e nyilatkozatát a rác parlament azzal indokolta, hogy bizony ez az ára az EU-s belépésének…
Hát ez bizony még igen messze van az érettségtől!

Magyarul „Rácország”, idegen nyelveken pedig „Szerbia” azzal fogja majd EU-érettségét bizonyítani, ha végre megkezdi a Délvidéki Magyar Holokauszt túlélőinek teljeskörű kárpótlását! Működő minta van rá a világban, ezt még csak föltalálni sem kell! Elég a nyugati, az európai mintákat másolni és végre európai módon viselkedni…

Vannak oly kárvallott népek a világban, melyek a bűnösök teljeskörű elszámoltatását is követelnék. De mi magyarok vagyunk. Befogadóak és megbocsájtóak. Nekünk elég az őszinte bocsánatkérés és a teljeskörű kárpótlás.

MTI-Sz.

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18767/Szerbiai-parlament-Elfogadtak-a-magyarok-ellen-elkovetett-buntenyeket-elitelo-nyilatkozatot-.html
http://www.rts.rs/page/stories/ci/story

The post A rác parlament elítélte a Délvidéki Magyar Holokausztot appeared first on Szögedöm.hu.

A nyilatkozattervezetet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő közösen. A dokumentum elfogadása a törvényhozás rendkívüli ülésének egyetlen napirendi pontja.
A szerb parlament honlapján ismertetett tervezet szerint a törvényhozás „a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak”. A legerélyesebben elítéli a hatóságok által 1945-ben hozott határozatokat, amelyekkel nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek nyilvánították Csúrog, Mozsor és Zsablya lakosságát.
A nyilatkozattervezet szerint a kollektív felelősség alóli felmentés a tolerancia szellemének, továbbá a nemzeti közösségek és az ország valamennyi polgára közötti megbecsülésnek az erősítését szolgálja. A szerb parlament síkraszáll az ártatlanul megvádolt polgárok teljes körű rehabilitálásáért, nem kérdőjelezve meg azoknak a személyeknek az egyéni felelősségét, akiknek a bűnösségét független bíróságok állapították meg.
A nyilatkozat elfogadását a tervezet szerint a szerb parlament azzal indokolná, hogy erkölcsi elégtételt kell szolgáltatni Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosainak a velük történt igazságtalanság miatt, azért, mert háborús bűnösöknek minősítették őket. A nyilatkozat sürgősségi elfogadására azért van szükség, hogy az EU-csatlakozás folyamatában Szerbia hozzájáruljon a térségbeli megbékéléshez. A dokumentum a nemzetek közötti kapcsolatok erősítése szempontjából is fontos – olvasható a szerb parlament honlapján közzétett nyilatkozattervezetben.
A Vajdasági Magyar Szövetség közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyarság által évtizedek óta várt dokumentum lezárja a szerb és a magyar nép közös történelmének ezen tragikus fejezetét, elfogadásával a vajdasági magyar közösségről „végérvényesen lekerül a kollektív bűnösség bélyege”.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményében üdvözölte a szerb parlament szándékát, és felhívta a figyelmet arra, hogy mindaddig, amíg a törvényhozás nem követi meg az országban élő „őshonos és kollektív bűnösséggel vádolt, népirtással sújtott magyar nemzetrészt”, a magyar–szerb történelmi megbékélés folyamata sem kezdődhet el.
Tomislav Nikolic szerb államfő tavalyi budapesti látogatásán állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel arról, hogy közösen fognak fejet hajtani az 1944-45-ös megtorlások vajdasági áldozatainak emléke előtt.

The post A szerb parlament vitát kezdett a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatról appeared first on Szögedöm.hu.

A Hotel Intercontinentalban (magyarul az „Intercontinental Szállodában”) zajló háromnapos eseménysorozat miatt a hétvégén a magyar fővárosba érkezik a világ számos befolyásos zsidó közéleti személyisége, és több ország küld magas rangú diplomatákat is az eseményre.

WJC (World Jewish Congress) sajtófőnöke, Michael Thaidigsmann az Indexnek elmondta, hogy a szervezők az eddigi legnagyobb létszámú kongresszusra készülnek. Magán a közgyűlésen mintegy 500 delegált vesz majd részt, de az Európai Unióból, Németországból, Oroszországból és az Egyesült Államokból is várnak politikusokat.

A WJC ülésén részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. A kongresszusra időzítve egy izraeli lapnak adott interjúban utasította vissza azokat a vádakat, amelyek Magyarországot a világ legantiszemitább országai közé sorolta. A WJC vezetése már korábban egyértelművé tette, hogy a helyszínválasztás szimbolikus politikai üzenet, és azt is, hogy eseményen vizsgálni fogják a Magyarországon tapasztalható „egyre durvuló antiszemita támadások” hátterét. (Index)

Ahogy a magyar mondás tartja: „Akármilyen kedves vendég, három napig untig elég!” – De bizonyára ők is ráunnak majd a magyar tükörre, a gazdaságilag megnyomorított országra és fővárosára, melyben megláthatják saját hibáikat is, nem csak mindig a magyar szemekben a szálkát…

Érdemes e mondat kapcsán persze azt is végiggondolni végre, hogy ahol nem maradtak zsidó közösségek, ott nincs ma miről vitatkozni.

A soviniszta, zsidóirtó Szlovákia, melynek zsidó menekültjei (a korabeli horthysta) Magyarországon találtak menedéket, nem küzd az „antiszemitizmus” égető kérdésével, mert Hitlert is sürgetve megoldották a „zsidó kérdést” a vészterhes időkben.
Ajánlott olvasmány:
Katt a képre !

A Conducător országából, az Ion Antonescu vezette Románia Dél-Erdélyéből nem jöttek, és nem jönnek „antiszemita” hírek, hiszen nem maradt, aki terjessze őket.

Érdemes lenne hát e kongresszusnak a történelmi Magyarország távlataiból vizsgálnia tisztességgel a helyzetet és távolabbi, megszállt területeinkre is kitekintenie. Megszállott magyar területeinken voltak és vannak az igazi „antiszemita” ügyek!

Mindannyian tudjuk, hogy minden magyarnak belső kötelessége illő magyaros vendégszeretettel fogadni a hazánkba látogató vendégeket. Ezt még egy túlélő „kollaboráns”-nak is így illik, de bizonyára ők is tudják ezt.

Túlélő zsidók és „kollaboránsok” Budán, Pesten és egyebütt – itt az idő a megbékélésre!

A magyaros vendégszeretet csak antimagyarok törhetik meg, ha nem röstellik, illetlen provokációval.

Az irányadó példát pedig követni érdemes! Itt az idő megszervezni végre minden idők legnagyobb magyar konferenciáit külföldi fővárosokban! Különösen olyan városokban, ahol erős magyarellenesség tapasztalható. Olyan helyeken, ahol az antimagyarizmus kezd már tűrhetetlen, sőt elviselhetetlen méreteket ölteni…

Világra szóló magyar konferencia illendő hát a Délvidéki Holokausztért bocsánatot máig sem kért Nándorfehérváron (Belgrádban), az egyaránt antimagyar és antiszemita Pozsonyban (a Bratyi szagában), de legalább a népességi viszonyokat ma is EU-ellenesen torzító Bukó Restben (Bukarestben), vagy legszerényebb minimum-törekvés gyanánt Erdély elolájosodott fővárosában, Kolozsvárott.

A magyaros vendégszeretet jegyében szeretettel látjuk a zsidó érdeklődőket!
Kölcsön kenyér pedig illendően visszajár…

A zsidó-magyar barátság építése jegyében befolyásos magyar politikusok (és talán „kollaboránsok” is) viszonozhatják a látogatást egy világraszóló konferenciával a „magyar Jézus” vesztőhelyén, Jeruzsálemben. A Jeruzsálemi Magyar Konferencia alapjait pedig lerakni, az egyeztetéseket megkezdeni most érdemes, hiszen aki számít, eljött most hozzánk.

Sajnos a Délvidéki Magyar Holokauszt és a magyarok ellen elkövetett háborús és békebeli bűnök ennek a konferenciának most nem témája, de bizonyára az is sorra kerül majd Jeruzsálemben. A megbékélés és a barátság jegyében.

A mértékadó magyar értelmiség pedig (nem tekintve az erődemonstrációt fenyegetésnek) kitüntetett figyelemmel és különös tisztelettel követi munkájukat, hiszen nekünk magyaroknak még rengeteg tanulnivalónk van tőlük. Különösen a diplomácia sikereinek és média  befolyásának terén…
Mi is szeretnénk ilyen sikeresek lenni!

Szeretettel várjuk vendégeinket máskor is…
Akár Szegedre is! Lőw Immánuel Városába.
Akár egy „Antimagyarizmus” vagy egy „Trianon” Konferenciára is!

A Szögedi zsinagóga éji díszfényben… magyar adófizetők támogatásából…

Hiszen Európa legtudósabb rabbija mondotta Trianonról: „Nem békekötés volt Trianon, rút gúzsbakötés volt. Királyi szeszély törvénytelen viszony javára építé mindkét trianoni palotát: Csoda-e, ha törvénytelen, jogtaposó, örvényes békeírás született meg benne?” (Lőw Immánuel)

De konferenciázhatunk akár közösen is! Az egyenlőre még egyedülálló és egyetlen Trianon Múzeumban is…

Rendezhetünk konferenciákat akár közös sérelmeinkről is! Például az egyaránt antimagyar és antiszemita Pozsonyban (a Bratyi szagában)…

Addig is ajánlott olvasmány:  Ingrid Graziano, Eördögh István – Josef Tiso e la questione ebraica in Slovacchia – magyarul: Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Rend a lelke mindennek!
…És legyen végre Szent a Béke!
A Szentföldön is és Mária Országában egyaránt.

Nálunk egyébiránt holnap Anyák napja lesz, így a magyar anyák örömmel fogadnak minden jókívánságot vendégeinktől is.

A magam nevében Boldog Anyák Napját kívánok minden Édesanyának!

Tisztelettel:

Sz L

Ajánlott olvasmányok:

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide a könyvtár megtekintéséhez!

Nyilvánosságra hozhatják a délvidéki áldozatok jegyzékét

Végre nyilvánosságra hozhatják a délvidéki magyar áldozatok jegyzékét! Nem tabu többé: A Holokauszt megtörtént! Délvidéki Holokauszt! A magyarok, a mi véreink ellen!

A képre kattintva
a könyv letölthető!

The post Zsidó és magyar világkonferenciák – akár a béke jegyében appeared first on Szögedöm.hu.

The post Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás – a Délvidéki Holokauszt – 68. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.