Scroll To Top

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

Délvidéki Magyar Holokauszt – kártérítés helyett balkáni kendőzés?

Felemás a szerb parlament határozata, a semminél több, de nem jelenti a tények tisztázását és az ügy lezárását – mondta Botlik József történész, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke azzal kapcsolatban, hogy a szerb parlament pénteki rendkívüli ülésén a délvidéki magyarok ellen 1944-1945-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el.

Botlik József úgy fogalmazott: „Ez nem megbékélés, csak egy határozat”, a magyarokkal szemben elkövetett bűnök elítélése helyett pedig semmissé kellene tenni a magyarságot illető kollektív bűnösséget, és bocsánatot kellene kérni a délvidéki magyarságtól.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a szerb fél „sajátos balkáni állásponttal elkendőzi a lényeget”, a határozat indoklásának negyedik pontja pedig egyenesen arra hívja fel a figyelmet, hogy erre a gesztusra Szerbia EU-s csatlakozása miatt van szükség.
A történész hozzátette: „A szerbiai magyarok elleni vérengzésekről szóló kutatások nincsenek lezárva, azokat folytatni kell!”
Az alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke arról is beszélt, hogy 1942. január-februárban a magyarok lemészároltak a Délvidéken mintegy 3300 szerb, illetve zsidó embert, emiatt pedig „kitört a botrány” a magyar parlamentben. Akkor a magyar kormány vizsgálatot indított, elítélte a bűnösöket – akik közül néhány főkolompos azonban megszökött -, valamint anyagi kártérítést adott az áldozatok hozzátartozóinak 1943-ban.
Utalt arra is, hogy a második világháború alatt a genfi és a hágai konvenció értelmében a Tito-féle partizánalakulatok nem minősültek hadviselő félnek, tehát a nemzetközi jog szerint illegális harcosok voltak, így joggal jártak el velük szemben a magyar hatóságok 1942-ben.
Emlékeztetett arra: Titóék 1944-ben sérelmeiket úgy igyekeztek megtorolni, hogy a délvidéki magyarságot kollektív háborús bűnössé nyilvánították, és nagyon keményen léptek fel velük szemben. Hozzátette: volt olyan település, ahol a megszálló szovjet parancsnok akadályozta meg a szerb partizánok magyarok elleni további vérengzését, illetve az is előfordult, hogy a szerb lakosság védte meg a magyar embereket a szerb katonáktól, viszonozva azt, hogy a magyar civilek pedig megvédték a szerb polgárokat 1942-ben a magyar katonáktól.
A Joszip Broz Tito vezette Jugoszlávia 1945 januárjában és márciusában olyan határozatokat hozott, amelyben a magyarokat kollektíve háborús bűnösnek nyilvánították, és ennek alapján kitelepítették az úgynevezett Sajkás-kerülethez tartozó Zsablya, Csúrog és Mozsor magyar lakosait – mondta a történész.
Botlik József kiemelte: a magyarok továbbra is háborús bűnösnek számítanak, kárpótlást pedig eddig nem kaptak. Ugyan 2011. október 6-án a szerb parlament elfogadott egy rehabilitációs törvényt, de a mai napig nincs végrehajtási utasítása, a kárpótlási törvény mellé pedig nem rendeltek pénzügyi fedezetet. Utóbbit a jogszabály értelmében két év alatt végre kell hajtani, ami lassan lejár, és félő, hogy a szerbiai bíróságok elévülésre hivatkozva végrehajthatatlanná nyilvánítják azt – jegyezte meg.

(MTI nyomán)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)