Dosztojévszkij 200. szülinapján

Fjodor Mihajlovics Dosztojévszkij (Фёдор Михайлович Достоевский) orosz író Moszkvában született, 1821 november 11.-én. Az orosz irodalom egyik legnevesebbje, a 19. századi orosz irodalom fölemelkedésének kulcsfigurája, a lélektani regény mestere és a filozófiai-ideológiai regény műfajának megalkotója. Szentpétervárott húnyt el 1881 február 9.-én.

Művei

• Szegény emberek (1845) – levélregény, az első kísérlet a társadalmi regény megteremtésére, addig ismeretlen lélekábrázolással jelentkezik az orosz irodalomban.
• A hasonmás (1846) – kisregény, a hős önmegismerésére fekteti a hangsúlyt, sajátos szerkesztésmódja újdonság jellegű.
• A gazdasszony vagy A háziasszony (1847) – hőse a tudományban keres menekülést az emberektől való elkülönülés lehetőségére. De egy szerelem lázálma összefüggéstelenné teszi a történetet.
• Nyetocska Nyezvanova (1849) – regénytöredék, extrém hősének, egy művészkislánynak néhány vonása már megelőlegezi a későbbi eszmehősök figuráját.
• Téli jegyzetek nyári élményekről (1862) – útirajz az író nyugat-európai útjáról és felhívás arra, hogy Oroszországnak saját útját kell járnia a fejlődésben, a Nyugatot nem szabad utánoznia. Hisz benne, hogy eljön a pillanat, mikor Európa jár majd Oroszország nyomdokában.
• Megalázottak és megszomorítottak (1861) – regény schilleri történettel, az Ármány és szerelem tragédiája tér vissza a műben. Megteremti saját képmására nagy gonosz hőseinek elődjét, Valkovszkij herceget. Előkerül az egyetemes probléma felvetése.
• Feljegyzések a holtak házából (1860–64) – önéletrajzi mű, fegyházi napló az író szibériai élményeiről, a börtönélet nyomasztó világának szenvtelen ábrázolása, a börtönpszichológia rajza.
• Feljegyzések az egérlyukból (1864) – kishivatalnok hőse megfigyeli a világot, ez az ember magára vállalja a bíráskodást a világról, de maga is része, csak lemaradt a tolakodásban. Hatása nagy, követőkre akad Kafka, Camus és Sartre művészetében.
• Bűn és bűnhődés Преступление и наказание (1866) – lélektani elemekkel átszőtt bűnügyi- és fejlődésregény, az író egész addigi munkásságának gondolati és művészeti szintézisét teremti meg e műben.
• A játékos (1866) – regény, filozófiailag nem túl mély, de népszerű írás, szórakoztató jellegű történet a szerencsejáték világáról. Megrajzolja a külföldön tartózkodó oroszok költekező, gyökértelen életmódját.
• A félkegyelmű (1868) – regény Miskin hercegről, egy „nem e világból származó” emberről, a messianisztikus szemlélet szépirodalmi kifejtése, a polifonikus látásmód megjelenése a regényirodalomban.
• Ördögök (1871–72) – regény, melynek egy Európa szerte szenzációt keltő politikai per adja a cselekményét. Detektívsztoriból azonban „az orosz értelmiség tragédiájává növekedik.” (Bakcsi, 138. old.)
• Az író naplója (1873–1881) – szépirodalmi műveket, műfaji kísérleteket is tartalmaz, benne: Egy nevetséges ember álma, A szelíd teremtés (1876). Legnépszerűbb része önéletrajzi emlékezése szibériai viszontagságaira.
• A kamasz (1875) – regény, egy ifjú önvallomása, aki nem tud különbséget tenni lényeges és lényegtelen között. Rendkívül sokat foglalkozik a kor időszerű politikai eseményeivel. Hőse saját eszméjének kívánja szentelni magát, milliomos akar lenni, hogy megszerezze és élvezze a hatalmat. De kudarcai után letesz szándékáról, s pénzét inkább elveri.
• A Karamazov testvérek (1879–80) – az író utolsó nagy regénye, melynek története egy apagyilkosság körül forog. Az ember fizikai, szellemi, értelmi és erkölcsi arcát ábrázolja a három testvérben.

Ajánlott még :

A jobboldali, aki nélkül nincs baloldal: Dosztojevszkij

200 esztendővel ezelőtt született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...