A környezetvédelemről csaknem nagyven éve papolok. Süket fülek…
Újabban divatba jött zöldnek lenni. Érdemes lenne ezt persze tartalommal is megtölteni !
Régóta javaslom a politikusok kötelező környezetvédelmi szemléleti képzését.
Természet. és környezetvédelmi alapképzés nélkül ma egy épeszű világ a választhatóság jogát is megvonná !
Egy alapvető(en) zöld gondolat, hogy vasúton utazni a legkörnyezetkímélőbb !
Az országbérlet megteremtésével kormányunk ezirányba nyitott. Vonzóbbá teszi a vasutat.
Miért nem támogatjuk hát helyileg is a közlekedés környezetvédelemének ezen alapelvét ?
A vasúton utazók az állomásra időre jönnek. A mai parkolási zűrben tervezhetetlen a vonat elérése is. A vonatozók bosszantása és a fizetős parkolással való sarcolása meg bírságolása helyett vonzóvá kell tenni a vasutat !

A Szegedi Nagyállomást Pfaff Ferenc tervezte. A legendás hírű magyar műépítész, a Magyar Vasutak arculati megálmodója és pompás állomásépületeink tervezője hatalmasat alkotott. Világszínvonalú remeket. A képzetlenül hitvány mai MÁV-vezetők (tisztelet a hozzáértő és elnyomott kivételnek) és a Magyarországot (2/3-át) megszálló országok vasúti vezetői meg a Nagy Előd örökén méltatlan sokat ártottak… Ím a Szegeddel valaha közvetlen vasúti összeköttetésben álló, pompás Temesvári Pályaudvar :

Hasonló állomások sora hirdette, hogy e vasút és az állomásai Egyazon Országhoz tartoznak…
Magyarországon végigvonatozva az állomások is hirdették mind az együvé tartozást !
Ezért is oly hasonlatos például a Ceglédi, a Szegedi és az (azóta oláh megszállás alatt álló, de) még álló Aradi Pályaudvar is… no hiszen hajdan Szegedről oda is ment a vonat ! Amígcsak a Roosevelt-féle amcsi terror le nem bombázta az akkor már majdnem 100 éves vasúti hidunkat. A silány epigonok legyőzetvén erről az ellenségről nevezték el a Hal teret, a közúti hidunk szegedi fogadóterét. Ma is így nevezik Rooseveltnek a Hal teret.

De lássuk csak az Indóház teret !

Ezek az állomások nem csak pompás épületek lettek, de hatalmas előterekkel is rendelkeztek.
Néhány évtizede még kiváló alkalom lett volna e terek rendezésére. Szegeden különösen, ahol az Indóház téren körös körbe csak apró eggy-két szintes épületek álltak… Kiváló kiszolgálóterek, mint pl. kávézók, pékségek, süteményezők lehettek volna, indulóknak-érkezőknek, akár a Város kezelésében…

Mint jól látható, a villamos már 100, sőt még annál több éve is arra járt. Ma is ez az egyik legzöldebb megoldás : villamosról vonatra ! Ennél zöldebb már csak a kerékpáron vagy gyalogosan érkezők szelleme lehet. A fönti 100 éves képen láthatóan még többnyire csak gyalogosok, vagy lovaskocsin érkező urak és hölgyek jártak arra. Ma a korszellemnek megfelelően sokan gépjárművel érkeznek, hogy vonatra váltsanak… De ők hová is parkoljanak ?! Erre találták ki nyugaton a P+R rendszerét.

A járgányváltó idegenkedőn park and ride jelentése annyi, mint „parkolj és lovagolj”. No ennek persze a korszerű értelmét akkor leljük meg, ha azt is értjük, hogy az angol „(meg)lovagolja” a tömegközlekedést (vonatot, villamost meg buszt) is. A P+R értelme tehát a tömegközlekedésre váltás. Azazhogy ennek a hozzáférhetősége és minden nemű támogatása.

Önjáró hóbortos tervezők és alkalmatlan vezetők helyett ehhez kelett volna igazítani az állomás fölújításakor a parkolási és átszállási (P+R) lehetőségeket is ! E fejlesztési lehetőségnek azonban keresztbe tett a helyi balvezetés tervtelensége. A megállási, a vonatra szálló kirakási lehetősége meg a parkolóhelyek bővítése helyett képtelen nagy sétatereket tervezett a hozzá nem értés. Ezek a terek örökkön üresek. Néhány percre, ha megtölti ezeket az óránként beérkező Pesti Gyors utastömege.

A park and ride azaz a korszerű járgányváltó elvének ellenkezőjét valósította meg a szegedi balvezetés.

A parkolóhelyek hiányát és a gépkocsi-közlekedés szűkösségét pedig tovább tetézte a biztosan nyomuló ingatlan-maffia ! Az állomás teret körbe beépítették, a parkolás tereit a beköltözők parkolóhelyein túl garázskijárókkal is tovább csökkentették…

A kis házak helyett terpeszkedő ronda nagy társasházak nőttek, amelyek a környék forgalmát fölöslegesen növelték és a parkolási lehetőségeket is tovább szűkítették. A Város tervtelen balvezetése tehát az állomás környékének parkolási gondjait nem megoldotta, hanem tovább súlyosbította ! A parkolás duzzadó szükségletét a környező lakóövezetekre terhelték.
A felelősök ma is pozícióikban pöffeszkednek ! Talán föl sem fogták, milyen károkat okoztak.
Az elszámoltatásuk még várat magára…

A bajt idén tovább tetézték. Kiterjesztették a fizetős parkoló övezetet az állomás környékére is. Ezzel Alsóváros szomszédos lakóövezeteit elöntötték a vasút miatt parkoló gépkocsik…

De hogyan is lehetne az Indóház tér gondjain és különösen az egészet elszenvedő környék, azaz a városrész gondjain enyhíteni ?

Először is: az idáig kiterjesztett fizető parkolóövezetet el kell törölni !
Ez a fizetési kötelezettség tolja be az állomásra kocsival érkezők tömegeit az addig békés, környékbeli mellékutcákba, ahol pedig – a szokott tervtelenségben – máig ingyenes a parkolás !

Másodszor : Növelni kell a parkolófelületet ! A fölöslegesen nagy gyalogostereken a vonatok beérkezését leszámítva a népek amúgyis csak elvétve lézengenek…

Harmadszor : Az állomásra bejövő és kimenő forgalmat eggyirányúvá kell tenni !
Így biztosítható a folyamatos be és kiáramlás a jelenlegi „mindenki mindenütt szembejön” kháosz helyett…
A világ számos nagyvárosában csökkentették így a pályaudvarok környékén a dugókat.

Negyedszer : a vonathoz sietőknek (akiket szeretteik visznek) a kirakó pontokat már nyugaton legalább negyedszázada kialakították (angolkodón „drop off point” néven). Aki csak azért érkezett, hogy utas(oka)t kitegyen, annak parkolnia sem kell, épp csak fél percre megállnia, ami hatékonyan enyhíti a dugót a világ legforgalmasabb városaiban is. Nálunk ennek a tervezési gondolata is elmaradt ! De hát ilyen az, amikor oda nem illők vezetnek egy Várost ! Ezen kellene változtatni idén, 22 év hűtlen kezelés után…

Ötödször : a Kűlukon túl egy kiegészítő parkoló rendszer is helyet kaphatna ! A paprika gyár irányába azért is érdemes fejleszteni a parkolás lehetőségét, mert onnan is egy följáróval könnyen megközelíthetővé tehető az állomás.

Mindemellett… Természetesen meg kell óvjuk a máig szép épített ipari örökséget is ! Pfaff Ferenc pompás örökét. Tudom, hogy ez túl sok a maiaknak…

De hát Ady szavaival :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Amit azonnal meg lehet oldani, az a fizető parkolási övezet rögtöni rendezése.
A többihez már komolyabb tervezés is kell ! De hát ezért vagyunk ! Hogy elvégezzük, amit a hiábák 22 év alatt nem voltak képesek…

Kifinomultabb helyeken az ilyen közlekedési meg parkolási dolgokat közlekedési szakmérnökök intézik.
Olybá tűnik, hogy Városunk balvezetőinek a folyamatos mutyulás meg süketelés mellett ilyesmire nem telik. Pedig a Város lakói igazán megérdemelnék az élhető környezetet !

Szeged Városa ennél sokkal többet érdemel !

Szöged többet érdemöl !

Ajánlott olvasmány :

PFAFF-NAPON – PFAFF FERENC SZÜLINAPJÁN

Pfaff Ferencünk öröksége ma egyre fogy !
Avatatlan, tudatlan döntéshozók eggyre bontják a kisebb nagyobb szabványépületeket, amelyek Magyarországot jelentették… pl. eszetlenül Pfafftalanítottak az Észak-Balatonon… csaknem minden kis falu bájos bakterháza bontás áldozata lett…
A Szegedi Teherpályaudvar patinás épületei is bontás előtt állnak a hozzá nem értő balvezetés és a MÁV pesti káderkörének szellemi homályában…
Megvan azonban a tervem !

Pfaffeum !

Őrizzük meg Pfaff örökségét !
… hogy Magyarország ne múlt idő legyen, hanem gazdag és szebb jővő !!!

Ajánlott olvasmány:

A DEBRECENI PÁLYAUDVAR PUSZTULÁSA

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...