Scroll To Top
2021. Enyészet hava (November) 29.-e - Taksony, Ilma, Filoména neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Magyarok vagyunk és szögediek,
Kirekesztők kíméljenek!

Szeged a halott Város

A ceglédi parkban

Az arany ősz bűvölten mosolyog.
A szobor előtt ifjak a padon,
Egy lány meg egy fiú, egymásra dőlve
A napon szenderegnek édesen.
A lány hajának bronza csillog, élő,
Bús ragyogással és az őszi nap
Csókolja őket záporozva most.
E délután a nyarat hozza vissza
És elveszett tavaszom tüzeit.
Lábujjhegyen megyek előttük el,
Mint tolvaj, aki kincseket lesett.
Megsimogatom fél tekintetemmel
Az álmatag lányt és boldog fiut
S szeretném megállítni a napot,
Hogy diadallal süssön még reájuk
Soká, soká. De mindjárt este lesz.

A ceglédi parkban – először Az Est 1927 október 30.-ai számában jelent meg. E közlés kézirata a Mikes-hagyatékból a Petőfi-múzeumba került. Később közölte A Reggel 1936 szeptember 21.-ei száma is. Költőnk utóbb a Hárfa (1929) kötetébe is beválogatta (164.o.). Péter László szerint valószínűleg Debrecenbe utaztában átszálláskor tölthetett ott egy(néhány) órát a vasútállomás melletti parkban, de Ő sem tudta beazonosítani, pontosan mikor. Gyalunak (Juhász Gyulának) ugyanis nem volt szokása keltezéssel ellátni költeményeit… (mint például Petőfinek)

E költeménynek méltó helye lenne ma márványba vésve – de legalább kőbe, talán üvegbe öntve, éjeken át a vers soraival világítón – abban A ceglédi parkban

E kevéssé ismert költeményt minden ceglédi középiskolásnak érdemes megtanítani, ill. megtanulni már csak a helyfi (lokálpatrióta) önérzet erősítése kedvéért is…
Ráadásul a Kossuth Gimnázium pompás épülete éppen e parknak a sarkán áll…

E vers első megjelenéséből megmaradt – a Mikes-hagyatékból a Petőfi-múzeumba került – kézirata szerint a végén „S szeretném megállítni a napot, / Hogy dicsőség süssön még reájuk” szerepelt, melyben a szótagszám is, mint csaknem minden sorban rendre 10-re kijött, de mégis a kéziratban szerepelő javítás került a mostani „hivatalos” változatba.

E kéziraton a vers alatt búcsúzóul e mókás rigmus szerepelt:

Kis regénykém közlését is várom,
Csak az enyém maradt el a nyáron.

Hálás hived …

A „kis regényke” valószínűleg „A tékozló fiú” című önéletrajzi jellegű elbeszélés lehetett, amelyet már (legalább egy fél évvel) korábban a szerkesztőségnek elküldhetett…

Többnyire csak innen tudjuk, hogy Gyalunk – azaz Juhász Gyulánk – 1925-ben A tékozló fiú címmel önéletrajzi jellegű „kis regény”-t is írt, amelyet elküldött az Est szerkesztőségének is, és korábban a Nyugatnak is Szüzek címmel, de végül egyik lap sem hozta le. A kézırata azóta is kallódik, ha el nem veszett…

A Mikes-hagyatékból a Petőfi-múzeumba került e kisregény címlapjának kézirata, de a mű többi darabjának (kallódási) helye máig ismeretlen…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Kalendárium