Scroll To Top
2021. Nap hava (Június) 15.-e - Jolán, Vid, Viola neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Kátyú, mutyi, szocimborák - mindönre kiterjedő városgarázdálkodás...

Ez a balvezetés átütő "sikere" Szegeden!

Szeged a halott Város

Tisza szögén – 101 éve !

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol lankás dombok koronázzák
Az alkonyvéres egeket.

Én a Tiszának és Marosnak
Szögében élek álmodón,
Hol Attila, Ajtony robogtak
Valaha vemhes táltoson.

Az Ősi Szent Tűz szürke hamvát
A szél szívembe szórja itt,
Keresem a Turáni Nagyság
Örök, konok Magyarjait.

Keresem a kialuvó láng
Maradék üszkét az egen
S a Hun Király bús koporsóját
Magyar Folyó mélyébe, lenn.

Először a Délmagyarország 1920 május 13.-ai számában jelent meg, majd a költő beválogatta Nefelejcs kötetébe (61.o.) is…

E költemény egyszerű A-B-A-B rímképletű, de furcsa és Gyalunktól szokatlan, hogy a 3. sor kilóg e rendből, nem rímel semmire se, míg a többi versszak azonos sorai meg igen ! Az A-B-A-B rímképletét helyreállítandó ajánlom a következő korrekciót:
„Hol dombok őrzik koronáúl” […] Így az első versszak:

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol dombok őrzik koronáúl
Az alkonyvéres egeket.

Sajnálom, hogy ezt már Gyalunkkal e Földi Életben nem tisztázhatom…

A „Tisza szöge” utal Szöged város néveredetére is… Szeged – a helyiek nyelvén Szöged – ugyanis a Tisza nagy, éles kanyarjában, azaz a „Tisza szögén” áll, de inkább fekszik ma is…

Kupa természetesen Koppány, a méltatlanul „áruló”-ként fölnégyelt Hiteles Árpád-Örökös. A költemény szerint a két emberöltővel későbbi Vata vezérrel, az Ős-Hit „lázadó”-jával a Dunántúlon esett el.

A germanista klerikális terrorral folyvást „Vata féle pogánylázadás”-ként emlegetett magyar ellenállás és szabadságharc valódi magyar megjelölése Vata-szabadságharca !!! Szégyen, hogy 3 évtizeddel az állítólagos rendszerváltás után Vata vezérünk emlékezete – Vata Lázadása, Vata Fölkelése – helyett még mindig a Magyar Világot fölforgató – ezzel török terítékre tékozló – Dózsa (György) pusztulatos örökségét viseli minden városunkban és a legkisebb falvainkban is eggy-eggy utca neve !

Attila hun királyunk pedig – akitől az Árpád-ház is származtatja magát – a több, mint fél ezredévvel későbbi Ajtonnyal a Dunáninnen a Hun-Magyar Őshit vértanú bajnokai voltak.

Ajtony a Szegeddel – vagyis a Tisza szögével – szemközt a Tisza-Maros szögének, ill. az azon túli területeknek ura volt, amíg Csanád vezér meg nem hódoltatta.

Az Ősi Szent Tűz bizonyára ősi szittya tűzhitünkre, talán Zóroasztári Fényhitünkre utal…

A „Hun Király bús koporsója” – természetesen Attila királyunk nyughelye, amely a hagyomány szerint (átmeneti) folyóeltereléssel a Tisza medrébe ásott sírba, hármas koporsóban történt… valahol e tájon… a Tisza szögén…

A Magyar Folyó pedig természetesen a Tisza, amely eredésétől torkolatáig természetes (kárpáti) határainkon belül marad. (Bár Országunk megrablói máig sem rendezték adósságaikat, a fosztogatók elszámoltatása is eljő majd.) A demarkációs vonalak, amelyek mára már több mint egy évszázadra gúnyhatárrá dermedtek, csak a Magyar Föltámadásra várnak. – Eljön az is !

Izrael csaknem 2000 évet várt országára és egy konok magyar(földön termett) zsidó agy meg is álmodta, majd konok népe meg is valósította. Ben Gurion az új Izrael első vezetője mondotta: „Nem realista az, aki nem hisz a csodá(k)ban …”

Éppen mi, magyarok, a Hit Őrei, Boldog-Asszony népe ne hinnénk a Csodákban ?!

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje