Scroll To Top
2021. Mag hava (Október) 18.-a - Lukács neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót!
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

Szeged a halott Város

Juhász Gyula – Pozsony 1920

Képtalálat a következőre: „pozsony képeslap”

Pozsony

Ha alkonyatkor ballagtál a ködben,
Mely lágy fátylával a Dunára hullt,
A zsongó zajban és a méla csöndben
Fáradt szivedbe muzsikált a mult.

A vén utcákon szinte visszazengett
A régi léptek kongó moraja,
Széchenyi járt itt és honán merengett,
Amely nem volt, de lesz még valaha.

Csokonait itt várta a diéta,
Petőfit is és az a nyurga, méla,
Szelid diák, Reviczky, itt merengett

Hol most új bánat árvul a ligetben,
A márványszép királynő téli estben
Magyarjaira vár a Duna mellett.

E vers utolsó előtti sora Mária Terézia pozsonyi márványszobrára utal…
Amikor a magyar nemesség „Vitam et Sangvinem” azaz Életünket és Vérünket ! – fölkiáltással esküdött hűséget királynőjének…

scan_20160302_0017.jpg
Mária Terézia szobra – Fadrusz János műve (Schmidt-Márkus gyűlytemény)

Sokak szerint e pazar fehér remek Európa legszebb szobra volt… és hagytuk Trianon terrora meg a csehek és tótok barbarizmusa által elpusztíttatni…
Cseh légiósok szuronyos százada lövette a védelmező húszezer magyar és német polgárt… Két napig tartott a gyönyörű karrarai márvány szobrot szétverni pörölyökkel… Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum alapítója egy napon egy öreg magyart fogadott, akinek apja megmentett egy hajtincset a szertezúzott „márványszép királynő”-ből…
Európa pedig hallgat…
Bűneinek mocskán Disznófejű Nagyúrként dagonyázik…

Juhász Gyulánk e költeménye először a Délmagyarország 1920 január 21.-ei számában, majd a Makói Újság 1920 május 23.-ai számában jelent meg, mint a Magyar Straszburgok ciklus első verse. (Utalt ezzel a Németországtól elszakított Strassburg sorsára, mely azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt.) A gyászkeretezett lap az akkor folyó Párizsi Béketárgyalásoknak arra a hírére született, mely a magyarságot terrorizálva már az ősi magyar városok idegen megszállásának véglegesítését és aljas elrablásának szentesítését jelezte.

Juhász Gyula Hárfa kötetében a Városok ciklus első darabja.

Juhász Gyula: Hárfa (Genius Kiadás, 1934)

A ciklus egy verse, az Újvidék már korábban készült, a többit ez alkalomra írta Költőnk… E ciklushoz kívánkozik a későbben íródott Arad költeménye is. A Városok hetese ezzel: PozsonyMáramarosszigetNagyváradAradSzabadkaÚjvidékCsáktornya. A Városok-at, elrabolt Városainkat mindenféle magyar tanrendben alapvető lenne végre méltó helyen hirdetni, oktatni és tanulni, minden Trianon-napon zengőtorokkal iskolányi diák hangján dörögve a rabló világgal szembe is szavalni !!!

Cikluscím nélkül, de környezetével hasonló összefüggést sugallva jelent meg a Pozsony a Nefelejcs című kötetben is.

Az aljas Nyugat és ez a velejéig züllött Európa, mely mutyiban Unió – miközben a vérünkön háborús bűnös meg köztörvényes fosztogató fekahadat hízlal – pedig már kísérletet sem tesz a kifosztott Magyarország kártérítésére és a vérgőzös ethnikai piszkolgatások mocskos taknyos eredményeinek tisztességes (vissza)rendezésére…

Ajánlott olvasmány:

NEFELEJCS – SZÖRÉNYI LÁSZLÓ JUHÁSZ GYULÁRÓL

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Kalendárium