Scroll To Top

Böngészés: Hagyomány

Elhunyt az utolsó klallam anyanyelvű asszony

103 esztendős korában elhunyt az utolsó klallam/tlallam anyanyelvű őslakos az amerikai Washington államban. (MTI) Egy korszak zárult le Hazel Sampson halálával, aki még szüleitől tanulta a klallam nyelvet, és a klallam kultúrában nőtt föl, mielőtt találkozott volna a nem indián „civilizáció”-val és nyelvvel – emlékez(tet)ett Ron Allen, a jamestowni klallam.

Szántai Lajos – A Magyar Karácsonyról

A Magyar Karácsonyról A Krisztus előtti eredetű ősi magyar karácsonyt mi magyarok honosítottuk meg a Kárpát-medencében. A velünk kapcsolatba került szláv népek mind a magyarból vették át a „karácsony” szót is.

A karácsonyi ünnepkör I.

Bálint Sándor – a legszögedibb szögedi – emlékezete fönnmarad írásaiban és olvasóiban… A karácsonyi ünnepkör Karácsony a niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. A Cornides-kódex karácsonyi prédikációja szerint: „Előszer azért kell örülni, mert Isten.

Saturnalia ünnepe az Aquincumi Múzeumban

Az antik hagyományok elevenednek meg Saturnalia ünnepén, december 8-án, a budapesti Aquincumi Múzeumban. A múzeum és az Aquincum Baráti Kör Saturnusnak, a mezőgazdaság és az idő ősi urának vidám ünnepét, a modern karácsony ősét ünnepli ezen a napon – közölte a múzeum az MTI-vel.

Szent Miklós napján tárja ki kapuit a sződligeti Mézeskalácsfalva

Szent Miklós napján, vagyis pénteken tárja ki kapuit a sződligeti Mézeskalácsfalva, ahová a helyiek által készített mézeskalács házikók mellett idén már a felvidéki Jólészről és a székelyföldi Csíkszentdomokosról is érkeztek házacskák – mondta el az MTI-nek Szinte Edit, a kezdeményezés megálmodója és koordinátora. A háromnapos kiállítás advent második vasárnapjáig látható.

Advent – Ádvent – Ádvint – Edvent – Aranymise és Kisbűt

Advent – Aranymise és Kisbűt Advent, másként ádvent, ádvënt, a félegyházi nép ajkán ádvint, Istensegíts székelyei körében edvent (adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti) az Egyház tanácsa szerint szent idő; az előző évszázadokban még négyhetes böjti előkészület karácsony ünnepére, a Megváltó érkezésére. Igen jellemző, hogy a középkor hazai liturgikus gyakorlatában advent első.

Ádventi készülődés szögedi és magyar hagyományokkal

Ádventi készülődés …szögedi és magyar hagyományokkal… Ádvent A karácsonyi készülődés jegyében, az Ádvent első vasárnapja alkalmából a legszögedibb szögedi „Ádvent” írását ajánlom figyelmükbe. Bálint Sándor emlékének elhomályosítása a Szeged-ellenes balvezetésnek alaptörekvése.

Vasárnap kezdődik az adventi időszak

Vasárnap kezdődik az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. A templomokban országszerte advent első vasárnapjának liturgiáját tartják.

Attiláról… aki mai (ál)magyar közoktatásunkban még egy leckét sem érdemel… Körzeti Televízió KTVKabóca Hun Étterem operatőr: Valovics László http://www.korzetitelevizio.hu/https://www.facebook.com/korzetitv?fr…. .

SZENT MÁRK EVANGÉLISTA

Szent Márk (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából) Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) „Márk jő zöld búzával” Márk, a négy evangélista egyike, a Bika első dekádjának másik előkelő szentje. Pál és Barnabás apostolokat kísérte volt misszióikon, később Pált Rómába is követte.

DUGONICS ANDRÁS (1740-1818)

DUGONICS ANDRÁS (1740-1818) Egy valamikor régen Szegedre vetődött dalmát kereskedőcsalád sarja volt az a tekintélyes városi tanácsos úr, sőt egy időben városkapitány, aki a Habsburg-császárok birodalmában már öntudattal vallotta magát magyar polgárnak. Szeged ritka képlet volt a nemesi-jobbágyi Magyarországon, ahol a városi polgárság túlnyomó része idegen ajkú volt.

Hol álljon a Hállóvető?

Hol álljon a Hállóvető? Bizony, nem elírás: Hállóvető! – Hiszen régi magyar, de különössen szögedi nyelvünkön a „hálló” az csakis két „ell” löhet! Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.