Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

Fájdalmas és fojtogató ez az internáci valentínkodás ! Bizony nem illik ez magyarokhoz, Bálintokhoz ! Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk. Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !.

A Magyar Kultúra Napján – Hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Idén 195 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére. Kölcsey Ferenc (1790–1838) – Anton Einsle festményén Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések évezredes hagyományaink és magyar gyökereink ápolóinak méltatásával nemzeti tudatunk erősítését céloz(n)ák..

A Habsburgok bécsi kincsestára

Tőlünk tolvajlott hagyatékkal kérkedik máig is a bécsi kincstár. Történelmünk kincsei a Habsburgok fosztogatásai nyomán máig is a szomszédos Ausztria fővárosában őriztetnek.

155 éve született Apáthy István az idegrostok fölfedezője

Förgeteg (január) hava 4.-én 155 éve született Pesten Apáthy István, – a későbbi állattan és élettan professzor – aki a Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemünk nagyhírű tanára, tanszékalapítója lett. Ő az idegrostok (neurofibrillumok) fölfedezője.

Karácsony Böjtjén és Szentestéjén

Ádvent végén, Karácsonykor álljunk meg egy percre, kicsit elmerengeni, fölülemelkedni a mindennapok forgatagán! Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban magyar magunkat! Fölfedezni a karácsonyi böjtöt, benne mindön szögedit, és magyar módra várni a Magyar Karácsonyt! Ideje végre a Karácsonyban möglátni mindön magyarságunkat, amíg még van mit… Ady Endre – Karácsony (Harang. .

A Székely Himnusz is szegedi ! – 95 évvel a szerző halála után…

Bizony! A Székely Himnusz is Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony szegedi. Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.

Mátyás Nagy Magyarországa

Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … 1487. augusztus 17.-én Mátyás magyar király a Habsburg császár kedvenc városába, Bécsújhelybe is bevonult.

Mihalik Kálmán emlékezetére

Mihalik Kálmán szülőházán ma emléktáblát avattak honfitársaink. Bár nem ma vehettem részt az ünnepségen az alábbi beszéddel köszöntö(tte)m Őt: „Ki tudja merre, merre visz a végzet…” Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz.

A Pozsonyi Diadal – máig nem Nemzeti ünnepünk!

1110 éve esett a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk! De lehetne illendőn – Május elseje helyett – méltán munkaszüneti napunk is! Akár egy hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk helyreépülésével… Miért “ünnepeljük” szépnevű Pozsonyi Diadalunk helyett mégis részegülten a bukott kommunizmus Május elsejéjét – még. .

Legyen Kallós Zoltán az Europa Nostra közönségdíjasa!

Legyen Kallós Zoltán az Europa Nostra közönségdíjasa! Az Európai Bizottság és az Europa Nostra április 5-én hozta nyilvánosságra az idei Europa Nostra díjazottak névsorát. Jelölésünk által Kallós Zoltán 2017-ben egyedüli magyarként nyerte el ezt a rangos elismerést és most rajtunk áll, hogy a közönségdíjat is megszavazzuk neki.

Május elseje magyar nemzeti ünnepünk lenne?

Május elseje – nemzeti ünnepünk még mindig? Nehezen értelmezhető, hogy 27 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! S mi – már aki – bizony dajdajozva tűrjük. Sőt még igen jó képet is vágva hozzá ünnepelgetjük !!! Sőt! Magukat „jobb oldali”-nak mondó pártok is.

A régi magyar Húsvét az Asszonyok Napjával fölelevenítendő

A néphagyomány tanúsítja, amit évszázadokon keresztül gyakoroltunk, azt olyan gyorsan elfeledtük, mintha soha nem ismertük volna. Ma már csak régi néprajzi gyűjtések (így a szegedi tudós, Bálint Sándor feljegyzései) őrzik a magyar népi ünnepkörök szokásait.