Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

Fekvengő fejlődés – „fekvőtámasz” új nézetben – klasszikus idomok

Egészségügy, Testnevelés 2014. márc. 21.

Ifjabb olvasóimnak ajánlom megfontolni, sőt át is élni az alábbiakat.
De olvasni-nézni akár aggastyán olvasóimnak is öröm lehet…

Itt a tavasz! Közeleg a nyár! A télen dédelgetett, még rejtegetett szalonnák egyre inkább napvilágra kerülnek…

Az edzettebb, sikeresebb magyarság a szalonnákat nyárára átedzi izomba.

Akinek nincsen ideje, vagy pénze, esetleg kedve a konditermek dölyfös népéhez, hát edzhet a saját súlyával akár otthon is! Itt az ideje újra fölfedezni a fekvengést! Öregösebben szólva a fekvőtámaszt…

Nem dicsekvésként, de magam a fekvőtámaszok rajongójaként már tízévesen lenyomtam százat eggybe, szép szabályosan. Mindön nap. Tizenkétévesen pedig – Rocky késztetésére – már a félkezeseket nyomtam (ő inkább csak egyik kezéről a másikra ugrongott). A napi daráló azonban unalmassá válhat. Magam ugrangó fekvengésekkel, meg féloldalasakkal színesítettem a napi normát. De a fekvengések tárháza szinte kifogyhatatlan. A változatosság pedig gyönyörködtet!

Klasszikusabban Kikerótól: Varietās dēlectāt (Marcus Tullius Cicero) … ejtendő: varietász délektát !

Kezdjük a szintünknek megfelelő gyakorlatokkal, majd egyre jobban fogjuk élvezni a nehezebbeket is! Fő a fokozatosság elve. Ha ezt betartjuk, végig élvezni fogjuk. A bonyolultabb mozgásformák pedig már nem csak a kart edzik, de a törzsizmokat is alaposan…
A hasizmok, meg derékizmok edzettsége a hosszú és egészséges élethez fontosabb, mint a kar idomossága. Megelőzi a derékpanaszokat, de még az emésztési, sőt (az alhasi pangás mérséklésével) még a visszeres panaszokat is …

Lássuk, hát mit ajánlanak merész ifjak?!

Íme, egy egészen újszerű (bár nem egészen didaktikus) fekvengés-kalauz:

Bevallom: Néhány ezek közül nekem is gondot okozott. (Nem volt súlyzó otthon.)

De tanulni nem szégyen! Gyakorolni meg… – a klasszikusok hite szerint – kötelesség!

Csak antik görög világban járatlanabb olvasóim kedvéért jegyzem meg: A(z eredeti) görögök szégyennek tartották a test (nevelésének) elhanyagolását. Talán ezért is voltak olyan sikeresek! Talán ezért is adták éppen ők mai műveltségünk modelljét. „Ép testben ép lélek!”
Mi magyarok pedig a szittya örökségen át magának Héraklésznek a leszármazottjai vagyunk, akinek legerősebb fia Szküthész – nemzete névadója – volt, az egyetlen, aki képes volt fölajzani atyja íját…
Mátyás király
korában még élt e rokonság emlékezete, hiszen Héraklészt Mátyás király is kiemelt tiszteletben részesítette. (Lásd: Ipolyi ArnoldMagyar mythologia, II. Istenek és szellemek)

Héraklész és Nesszosz végzetes párviadalában is talán a szittyákkal (szküthákkal) való jelképes hadakozás emléke maradt fönn… (Giambologna márványszobra Firenzében)

De nem lehet mindenki ilyen félistenien kőkemény! Szküthész atyánktól alapossan elfajzottunk…

Akadnak közöttünk jószerivel, akik az edzésnél a vigaszságokat és mulatságokat sokkal többre becsülik. Sőt olyanok is, akik a henyéllést pártolják. Hát ez sem lehet gond! Egy ékesen mutatványos példa, hogyan is festett az élvezetek és örömök költőjének teste:

Anakreón (görögül Ἀνακρέων) (Kr. e. 582 – 485) – A vigalmak költője.
Klasszikus kor klasszikus idomai – Anakreón a kezéből kitört lanttal… azazhogy anélkül immár…
(Szoborcsonkja Kr. u. második századi másolat  Monte Calvo’ból (Itália), ma Koppenhágában, a Ny Carlsberg Glyptotekban)

Magyar nyelven talán legismertebb költeménye a Gyűlölöm… című epigrammája,

Δε μου είναι αγαπητός αυτός που δίπλα στο μεγάλο,
Κροντήρι πίνοντας κρασί τραγούδια λέει γι’ αμάχες

De mu einai agapétosz autosz dipla szto megalo
Krontéri pinontasz kraszi tragudia leej gi amakhesz

Radnóti Miklós fordításában:

“Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
Háborut emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
Szép adományairól zengve szeretni tanít.”

Ajánlott olvasmány: Anakreoni dal

Anakreón életszemlélete és testfelépítése is ékesen bizonyítja:

A testedzést nem kell túlzásba vinni, elég az élvezetek szintjén maradni!

Lustálkodó gyermekeimnek gyakran mondom: Anakreóni has!

Csak vidáman! Mulatva! Eddzünk szépen, szórakozva! Ez éppen elég!

…Hát az „Anakreóni Alkat” ugyan nem olyan, mint a szpártaiaké! De ahhoz bizony születni is kell!
Meg egy életen át – a harcra készülve – keményen edzeni…

File:Hercules Farnese 3637104088 9c95d7fe3c b.jpg

Farnese-HerculesLüszipposz Héraklésze – azaz, hogy (i. e. 4. sz.-i) bronzszobrának római kori (i.sz. 216 körüli) márvány-másolata, az athéni Glükón alkotásában – a Farnese-gyűjteményben.

No persze szittya magyarként azt sose feledhetjük, hogy Héraklész (Ἡρακλῆς) révén atyafiságban állunk a kiveszett szpártaiakkal is, akik bizony szintúgy az Ő leszármazottainak vallották magukat…

Kellemes edzéshez jó szórakozást!
kíván

Dr. Szabó László
www.makultur.hu

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)