Európa szívéből
Ígéret (május) hava 28.-án
Ma 2600 éve (nem) zajlott a Halüszi csata!
Idők ilyen távlatából akár tévedhetnénk is néhány napot!
De ezesetben még ez sem fordulhat elő… hiszen csillagászati eseményhez köthető…
Kr. e. 585. – a Halüszi csata a Halüsz (ma Kızılırmak) folyó mellett zajlott (volna) a lüdök és a médek között.
A Halüsz (lüd-méd határ)folyó ma Törökországban
A két király, a lüd II. Alüattész és a méd Uvakhsatra vagy Umakistár – Hérodotosznál (II. vagy Nagy) Küaxarész (Κυαξάρης) – vezette ütközetnek egy napfogyatkozás vetett véget. A harcoló felek kibékültek, és a Halüszt tették meg határnak.
Lüdia magterülete és legnagyobb kiterjedése. Keleti határa a Halüsz volt.
Ugyanez méd nézetből:
A Méd Birodalom (perzsául Māda, ógörögül Μηδία, Média, akkádul Mādāya) legnagyobb kiterjedése Uvakistár idején (sárgával szétterülve).
E térkép jól érzékelteti az ütközet jelentőségét. – Kisázsia uralma volt a tét.
A csata okául ókori történetírók a szittyák befogadását hozzák föl. Az asszírok buzdítására Madüa szittya (szkíta) király megtámadta Médiát. Hérodotosz szerint a szittya Madüa (görögül Μάδιος) 28 évig uralkodott a médeken, míg Uvakhsatra sikeresen föllázadt. Ezután a méd uralkodó Madüészt egy fogadásra hívta, ahol megölette a szittya királyt. A szittyák, akik el tudtak menekülni, Lüdiában telepedtek le, ami miatt a médek és a lüdök között kiéleződött az ellentét.
Pazürük-i szittya lovas i.e. 6.-3. sz. (Пазырык – Ma az Hermitage Múzeumban, Szentpétervárott)
Az összecsapás elkerülhetetlen látszott, de két évtizedig tartott, mire a két nagyhatalom fölkészült az döntő összecsapásra. I. e. 585 Ígéret (május) havának végén a hadseregek fölsorakoztak a Halüsz folyó két oldalán. Mai ésszel szinte fölfoghatatlanul „lovagiasan” kijelölték a csata időpontját. A csatát május 28.-ára tűzték ki.
A hagyomány szerint a kortárs görög Thalész előre „megjósolta”, azaz kiszámította a napfogyatkozás idejét. Talán a méd Mágusok is tudatosan ezt a napot jelölték ki – éppen az öldöklés elkerülése végett.
Az i.e. 585. május 28-i napfogyatkozás sávja
Ajánlott: A nap- és holdfogyatkozások – Meglátások – Kisbiro.hu
Történelmi időrendek pontosságát igazolhatják a történelmi forrásokban fölbukkanó nap- és holdfogyatkozások időpontjának beazonosításával.
Az időpont, a Halüszi Csata Napfogyatkozása napja olyan jelentős, hogy a – később az első olümpiai versenytől számított – görög időszámítás támpontja is ez a nap lett…
De erre a napra és a hasonló napfogyatkozásokra támaszkodnak gyakran a „kitalált középkor” elméletek is…
Akad aki épp egy alaposabb napfogyatkozás elvén…
Az i.e. 324. május 23-i napfogyatkozás sávja
…e csata napját is vitatja…
„Ez a napfogyatkozás ugyanis pontosan fedi a Halüsz folyó területét, és gyűrűs napfogyatkozásként még ijesztőbb lehetett a harcosok számára a villódzó, haragvónak látszó égitest.
A milétoszi polgárok ebből a napfogyatkozásból talán még láthattak is valamit, mert a város területén már félig takarásban volt a napkorong. Milétoszban egy részleges takarást minden bizonnyal észlelhettek belőle, és akármilyen úton jutott a napfogyatkozás megjövendöléséhez Thálész, méltán emelték őt a hét ókori görög bölcs közé.” (Szekeres Sándor)
Méd harcosok (Perszepolisz, Apadana-palota)
Aztán a fölsorakozott csapatok fölött beborult az ég! Megkezdődött a Halüszi Napfogyatkozás…
A fölsereglő felek az eseményt mindkét oldalon isteni beavatkozásként értékelték, így a nagy vérontás elmaradt. Babonásan békülésnek indultak. Lüdia és Média békét kötött. Alüattész feleségül adta Arüénisz nevű leányát Uvakistár(a) fiához, Istuvigához – e házasságból született Mandané, a később kincseiről regés II. Kurus (Kürosz) perzsa király édesanyja…
Uvakistár(a) feltételezett sírja Qyzkapan-ban, a Kurd hegyekben Szulejmánijah térségében, Zoroasztár jelképekkel és a Mágus-világ emlékeivel… Éppen arrafelé, ahol ma a SEMSEM – sem istenük, sem értelmük – sátánista semitái pusztítják el (az iszlám nevében) a korábbi kultúrák minden nyomát… Lásd: Megsemmisült Nimrud városa
A médek utódai, a kurdok rokonaikként emlegetnek minket… Érdekes! Mi nem emlegetjük Őket sehogysem…
Egész kultúrák tűnhetnek el, melyek megvilágíthatnák őstörténelmünket, és mi nem emeljük föl még a szavunkat sem!
Az egykor „fél világot” uraló méd nyelvről szinte semmi emlék nem maradt fenn, leszámítva a Hérodotosz által említett törzsneveket és személynevet. Ezeken felül az óperzsa nyelvben idegen elemként meghatározott szókincs egy része is a méd nyelvre utal: ilyen eredetűnek feltételezik a satrapa szót, az uvaszpa = ‘paripa’, zūra = ‘rossz’ kifejezéseket.
Dr. Sz. L.
Ígéret (május) hava 28.-án
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
