Scroll To Top
2021. Álom hava (December) 04.-e - Ada, Borbála, Barbara, János neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed!"
(Vedres István)

Szeged a halott Város

Minden eddiginél több résztvevő a megemlékezésen

Hírek 2012. jan. 28.

Minden eddiginél többen vettek részt az 1944-45-ös délvidéki népirtásra való megemlékezésen az Újszegedi Rendezvényházban. A népirtás 67. évfordulóján tartott rendezvényen több hozzászóló is arról beszélt: szükséges lenne egy hivatalos emléknapot kijelölni, hogy méltóképpen megemlékezhessünk minden évben a több tízezer magyar áldozatról.
Mint ismert, a délvidéki magyar népirtás hazánk történelmének legnagyobb tragédiái közé tartozik, amelynek feltárása, a felelősök megnevezése, az ő megbüntetésük még nem történt meg. Az akkor még a szerb partizánokat vezető, későbbi államelnök Josip Broz Tito rendeletére 1944 októberétől 1945 januárjáig a Délvidéken katonai közigazgatást vezettek be. Az ott élő magyarokat – és németeket – kollektív bűnösöknek bélyegezték, és bírói ítélet nélkül irtani kezdték őket pusztán a származásuk miatt. A népirtásnak ismeretlen számú, de legalább harmincezer magyar áldozata volt. Akiket nem öltek meg, azokat gyűjtőtáborokba hurcolták, ahol szintén több ezren haltak meg az embertelen bánásmód miatt. Csurognak a teljes magyar lakosságát eltüntették: egy részüket helyben kivégezték és a helyi dögtemetőben földelték el őket, a többieket (időseket, asszonyokat és gyermekeket) a járeki koncentrációs táborba gyalogoltatták. Összesen 63 tábor működött a Délvidéken, illetve Jugoszlávia északi részén.
Forró Lajos, a megemlékezés egyik szervezője arról beszélt: a rendezvény egyik célja elérni az emléknap kijelölését, a másik célja pedig egy gyűjtés. Mint mondta, a lelkész és plébános áldozatokról szeretnének úgy megemlékezni, hogy minden érintett település templomkertjében felállítják a vértanúhalált szenvedett  helyi pap szobrát. Tóbiás Klára szobrászművész ingyen vállalta a szobrok elkészítését, ám a nyersanyag beszerzéséhez pénzre lenne szükség. Ha segíteni szeretnének, megtehetik a Délvidék Kutató Központ Alapítványon keresztül, a 57400217-11121615-ös számlaszámon,  “Vértanú papjaink” bejegyzéssel.
A szobor egyébként egy lélekkereszt lesz, amelyen a papok domborművét formázzák meg.
Wittner Mária országgyűlési képviselő, az 1956-os forradalom hőse arról beszélt: reggel hallotta a rádióban, hogy a Délvidéken az egyik, a magyar áldozatok emlékére felállított keresztet megrongálták már megint. A képviselő értetlenségét fejezte ki emiatt. – Érthetetlen ez a gyalázat, érthetetlen, hogy a halottakat a temetőben sem tisztelik, érthetetlen ez a borzalom – mondta Wittner Mária. Felidézte, hogy a KGB 45 pontja közül az egyik arról szólt, hogy be kell vezetni a nacionalizmus vádját, illetve meg kell rongálni az emlékhelyeket és a sírokat. Wittner szerint csak a KGB ezirányú tevékenysége óta rongálnak temetői síremlékeket a világon. – Azelőtt soha sehol nem fordult elő ilyen. A politikus szerint ez is megváltozhat, ha mi magunk végre elhisszük, hogy ez így nincs rendjén.
Dobák Lászlóné, az egyik szervező arról beszélt: a magyar diplomácia feladata elérni, hogy Szerbia uniós csatlakozása előtt felmentsék a bűnösnek kikiáltott ártatlan áldozatokat, ennek hiányában nem lenne szabad megszavazni déli szomszédunk uniós csatlakozását. Dobákné úgy fogalmazott: ahogy abban az időben létezett a kollektív bűnösség, úgy most létezhetne az általános amnesztia is. – Nem azt kérjük, hogy a háborús bűnösöket mentsék fel, azt kérjük, hogy az ártatlan áldozatok utódainak ne kelljen négy-öt évet várni a felmentő bírósági végzésre – tette hozzá a szervező.
Az emléknapon kiállítás nyílt a Rendezvényházban, amelyen az 1944-45-ben a Délvidéken történteket ismerhetik meg az érdeklődők. A kiállítás Forró Lajos Jelöletlen tömegsírok című filmje alapján, túlélők beszámolói nyomán készült.
A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták a Rendezvényház melletti kopjafát. Az eredeti tervek szerint Bogdán József törökkanizsai plébános mondott volna imát. A plébánosnak azonban régi típusú útlevele van, amely január elseje óta nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió területére lépjen vele. Bogdán Józsefet így szombaton nem engedték be Magyarországra.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor