Scroll To Top

Az Orvostudomány
mint magyar neve (is) mondja :
Tudomány, nem Propaganda !!! (Sz.)

A honlap a hunita.hu-ra költözött, naponta frissülő tartalommal!

Szeged a halott Város

Gyula föladása – a Magyar Szégyen Napja

Gyulai Várat 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén, amiközben Szulejmán szultán vezetésével a fősereg Szigetvár alá vonult.
A Gyulai Várat végül 63 nap ostrom után szabad elvonulás fejében föladta Kerecsényi László kapitány. A megegyezés szerint fegyvertelenül kivonuló katonákra azonban a törökök rárontottak, és többségüket lemészárolták vagy foglyul ejtették, csak keveseknek sikerült elmenekülniük.
A várkapitányt végül néhány hónapnyi nándorfehérvári rabság után végezték ki… 
Ilyen a megegyezés az muzulmánokkal !!!

Kerecsényi László régi zalai nemesi családba született a XVI. század elején. Zalán kívül Zágrábban is voltak birtokai, így a törökök elleni harcban személyesen is érdekelt volt.

Az 1566. februári országgyűlésen Zrínyi Miklóssal együtt szólaltak fel a végvárak megerősítése érdekében, de ekkor már késő volt, hiszen a török seregek már úton voltak Szigetvár és Gyula felé is. Szulejmán szultán a Szigetvár felé induló sereget személyesen vezette, míg Gyula ellen Pertev pasát küldte el. Pertev július 1.-ején érkezett Gyula alá, ahol Kerecsényi mindössze 2000 magyar és 600 német katonával (bár a források eltérő számokat adnak meg) kényszerült a várat védeni. Ezzel a török sereg nagyjából 15-szörös túlerőben volt.

A várkapitány még az ostrom kezdete előtt kirohant a várból lovasaival és rátámadott a törökökre, így a meglepetés erejének köszönhetően a maréknyi lovas sokat megölt az ellenség közül. Kerecsényi Pertev pasa felszólítását, miszerint adja át a várat, visszautasította. Hasonló felszólítást egyébként János Zsigmondtól is kapott, de azt ugyanígy megtagadta. Két hónapig tartották a várat, miután Kerecsényi 8 napos fegyverszünetet kért. Ez idő alatt jutott arra az elhatározásra, hogy feladja várát. Így augusztus 30.-án meg is egyezett Pertevvel, aki biztosította a védők szabad elvonulását fegyvereikkel együtt, de az ágyúkat nem vihették magukkal. Kerecsényi és a védők harmadnap ki is vonultak a várból az ágyúkat hátrahagyva a megállapodás szerint, de Pertev rájuk támadott, és többségüket megölték vagy fogságba hurcolták. Ezen a túlélő Kerecsényi annyira felháborodott, hogy egyenesen a pasa sátrába viharzott, hogy kérdőre vonja. Ez azonban balul sült el, hiszen láncra verték és előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.

Így hihet keresztény a muzulmánnak !!!

Örök tanulság : NINCS FÖLADÁS !!! NINCS MEGADÁS !!!

MENEKÜLÉS NINCS A GŐZELEMBE !!!

MENEKÜLÉS CSAKIS A GYŐZELEMBE !!!

Kerecsényi László kapitány pedig, aki hitt a lovagias küzdelemben, mindenképpen megérdemelne végre egy életéhez méltóan kalandos történelmi filmet !!!
De esedékes egy másik lenyűgözően látványos film is, az 1566

Ajánlott olvasmány még : SZIGETI VESZEDELEM – 455 ÉVE

Egy Benedek Elek által is megírt monda szerint Kerecsényinek volt egy Kristóf nevű fia is, aki apjához hasonlóan nagyon ügyes volt a nyíllövészetben.

Zalán Tibor : A fáklya kialszik darabja, ami az 1566-os ostrom és Kerecsényi életének állít emléket 2013-ban került színpadra Csiszár Imre rendezésében. Kerecsényi alakját Mihályfi Balázs játszotta.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje