Scroll To Top

A Hun után ma a Magyar Kultúra Holokauszt zajlik !
A Nagy Kérdés, hogy tűrjük-e ?!

Rózsa Miklós – háromszoros Oscar-díjas magyar filmzeneszerző szülinapján

1907-ben e napon, Szelek hava 18.-án született Rózsa Miklós

Bár csaknem száz filmzenéjéről lett híres, soha nem szűnő lelkesedéssel maradt meg a hangversenymuzsika elkötelezett hívének. Ezt nevezte ő mindvégig “kettős élet”-ének.

Édesanyja zongoraművész volt, édesapja pedig a magyar népzenéért rajongó iparos mágnás. Rózsa Miklós már öt éves korában hegedülni tanult. Két év múlva, hétévesen már diákindulót komponált. Apja hatalmas birtokán Nagylócon (Nógrád vármegyében) gyakran hallott palóc népzenét és népdalokat, melyek a későbbiekben is gyakran megihlették.

1925-ben, 18 éves korában beiratkozott a Lipcsei Konzervatóriumba.

Ifjúkori zeneművei magyar, palóc dallamokat elevenítettek föl, melyeket még az atyai birtokon jegyzett le.

Vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai tanulmányait is folytatta. Két diplomával később Párizsba költözött, ahol 1931-től írta a “Változatok egy magyar népdalra” művét, melyet ott be is mutatott. Majd 1935-benLondonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott. Ott írta a “Hungaria” című balettjét is, és ott találkozott Korda Sándorral, akinek fölkérésére 1936-ban írta első filmzenei partitúráját a Jacques Feyder rendezte Korda-produkció, A páncél nélküli lovag – Knight Without Armour (1937) – számára.

1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan ő lett a világ egyik legismertebb filmmuzsikusa.

 Egyebek közt ő szerezte a

… zenéjét is …

Ajánlott e napon családi körben valamely Rózsa Miklós zenéjével futó film megtekintése:

Poster - Quo Vadis (1951) 01.jpg  El Cild film poster.jpg

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)