Scroll To Top

Az Orvostudomány
mint magyar neve (is) mondja :
Tudomány, nem Propaganda !!! (Sz.)

A TÁPAI KRISZTUS

Éppen szászeggy esztendeje jelent meg…

A tápai Krisztus

Az ország útján függ s a földre néz,
Arcán szelíd mosoly a szenvedés.

A falu népét nézi csöndesen,
Amint ballagva munkából megyen.

Az ősi népet, mely az ősi föld
Zsellére csak és várja az időt,

Mikor saját portáján úr leszen,
Mikor az élet néki is terem.

A magyar Krisztus, a falusi szent
Hiszen nekik is megváltást izent.

Olyan testvéri áldással tekint
Feléjük és bíztatja híveit.

Feje fölött a nyárfa is magyar,
A fecske is és egy a zivatar,

Mely őt paskolja s a falut veri
És folyton buzgó öt szent sebei

Nem a magyarság sorsát hirdetik ?
És ki segit már, ha ő sem segit ?

A tápai Krisztus – Először a Magyarság 1923 május 20.-ai számában jelent meg…
Közölte a TESTAMENTUM (1925) kötete is (57-58.o.), majd beválogatta a HÁRFA (1929) kötetébe is (120.o.). Utóbb fölbukkan a Szegedi Szemle 1928 december 22.-ei számában is.

Baróti Dezső egyenesen Juhász Gyula költészete tetőpontjának tartotta ezt a verset…
Vödd még : Makay Gusztáv : i. m. 334-336.o. !

A vers születéséről Úr György 1956 ápr. 8.-ai levelében a következőket írta : „Ez a vers úgy született, hogy [Juhász Gyula] kint járt Tápé felé a körtöltésnél. Elment addig a pléh-Krisztusig, és sűrű felhők gomolyogtak az égen, hát elindult visszafelé. Elért a Kassig, mikor már csöpögött az eső. Bejött az asztalhoz, ahol én valamilyen cikket írtam. Leült mellém és elmondotta, hogy Tápé felé sétált és látta ezt a pléh-Krisztust, amit már sokszor látott, de most megnézte. Kopott, rozsdás, már jó lenne befesteni. A parasztok, ha elmennek előtte, megemelik a kalapjukat, pedig alig lehet már kivenni, hogy milyen is az a kép. Erre zuhogni kezdett kint az eső. Juhász Gyula kinézett az ablakon és elmélázott. Hogy veri az eső most azt a pléh-Krisztust, mondotta. Erre kitéptem a noteszomból egy lapot és azt mondottam neki : ›› Gyula, írj erről a pléh-Krisztusról egy verset ! Nesze papír. ‹‹ Egy szóval se mondotta, hogy nem, hanem vette a mellényzsebe felső részéből azt a hagyományos kis ceruzáját és rágyújtott egy cigarettára. Sűrű szippantások után elkezdett írni. Tessék megnézni a kéziratot, alig van rajta javítás.”

A kéziratot Úr György – közlése szerint – a szegedi múzeumnak adta, de – Péter László szerint – a múzeumban nem található… Ez is elgondolkodtató… Mindenki szeretne egy kis részt a sikerből, egy kis fényt az érdemből…
Az eredeti kéziratok piaci értéke nem nagy, de egyedülállóak, így pótolhatatlanok !
Másolataik gazdagabbá tehetnék a Juhász Gyula ítészeti képes kiadásokat…

Gyalunk több költeménye is szól Tápéról…
Ezeket nevezi Tápai ciklusának Péter László.
E csokorból leginkább e verse kívánkozik még ide :

Tápai nóta

A tápai templom öregebb apádnál,
Vénebb a kriptában pihenő apátnál,
De az İsten régibb, mint a régi oltár,
İdősebb ő minden kő-kövön templomnál.

A tápai lányok mennek a misére,
A tápai vének várnak az igére,
A földek esőre, a kaszák a nyárra,
Nincstelen szegények egy nagy aratásra.

1926

Olvasói megjegyzések :

Az anyukám kedvenc verse volt… (Tildy Éva)

Ha lúd, legyen kövér…🙂. Ezt a könyvet az az ÚR GYÖRGY lapszerkesztő írta, aki elsőként „merészelt” József Attila verseket újságba beszerkeszteni, és „dicsériádákat” (J.A.) írni mellé.
Ú.GY. és J.GY. jó ismerősök voltak Szegeden.

Füzér József
2023

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Hírek

Esti fények
Esti fények
2024 máj. 25.
Újszegedi Nagy Árvíz
2024 máj. 25.
Kátyúváros
Kátyúváros
2024 máj. 23.
Juhász Gyula – Május
Juhász Gyula – Május
2024 máj. 21.
A TÁPAI KRISZTUS
A TÁPAI KRISZTUS
2024 máj. 20.
Berzsenyi szülinapján
Berzsenyi szülinapján
2024 máj. 7.

Gyalu – Szent Sebestyén

2024 márc. 27.
Gyalu – Szent Sebestyén

Kalendárium

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)