Európa szívéből
1664 november 18.-án ereje teljében, váratlanul, vadászbalesetben elhúnyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós. Halálának homályos körülményei máig is kísértik történetíróit…
gróf Zrínyi Miklós (horvátul Nikola Zrinski) a költő és hadvezér Csáktornyán született 1620. május 3.-án. Horvát bánként, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánjaként halt meg Zrínyifalván 1664 november 18.-án.
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663–64-ben nagy hadi sikereket aratott, a bécsi udvar azonban veszni hagyva sikereit inkább békét kötött a török szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, tervezett politikai föllépését azonban egy Csáktornya melletti vadászaton váratlan halála megakadályozta.
Főbb művei:
Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós (1651)
Obsidio Szigetiana – Szigeti veszedelem (1651)
Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57)
Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661)
1664 november 18.-án a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós elhunyt vadászbalesetben. Halálát a mai napig kérdések övezik, végtisztességének rítusáról pedig igencsak kevés forrás maradt az utókorra. A Zrínyi Miklós ravatala fölött rövidfilm betekintést enged a 17. századi főnemesi végtisztességet övező rítusokba, viselettörténetbe, de még a konyhaművészetébe is !
A hazai történeti irodalomban elsőként Vasvári Pál vetette föl, hogy Zrínyi halálát merénylet, politikai gyilkosság okozta. Egyházasbükki Dervarics Kálmán Gróf Zrínyi Miklós a költő halála művében „minden kételyt kizáró adatok” nyomán bizonyította, hogy Zrínyit este 5-6 óra közt a bécsi kormány által felfogadott Póka István vadász orozva lőtte agyon. Grandpierre K. Endre 1970-ben megjelent Fekete hóesés könyvében több mint 100 oldalon át (a 213. oldaltól a 320. oldalig) a korabeli dokumentumok ellentmondásai alapján bizonyította, hogy Zrínyi orvgyilkosság áldozata lett. Az antimagyar Habsburg udvar számára mindenképpen jól jöhetett az egyre kényelmetlenebbé vált főúr, a magyar hazafi halála…
Zrínyi híres mondása : Horvát vagyok, tehát magyar !
Zrínyi jelmondata pedig így hangzott: Sors bona, nihil aliud – Jó szerencse, semmi más !
Zrínyi Miklósnak négy gyermekéről tudunk, mindegyik a második házasságából született: Mária Terézia Borbála (1655–1658), Mária Katarina (*1656), Izsák (1658–1659) és az eggyetlen (gyermekkorát) túlélő Zrínyi Ádám, aki 1662. december 24.-én született Bécsben, majd császári őrizet alatt Prágában nevelkedett és a Szalánkeméni Csatában esett el 1691 augusztus 19.-én, a törökök ellen harcolva mindössze huszonkilenc évesen…
Ajánlott olvasmány még : SZIGETI VESZEDELEM – 455 ÉVE
Zrínyi Miklós ravatala fölött / Élő történelem a virtuális térben
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
