Szép öregasszony. Tiszta és szelid.
Posts by Dr. Szabó László
Népek zuhanása a Szent Korona Országából egy intoleráns és kirekesztő nemzetállamba … avagy Lehet-e december 1. a „modern Románia” születésnapja? Holnap lesz a magyarországi románok Gyulafehérváron megtartott Nemzetgyűlése Nyilatkozatának századik évfordulója.
garai.szakacs <garai.szakacs@szeged.eu> ezt írta (időpont: 2018. nov.
Erdély oláh megszállásának 100. évfordulóján érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink 172 esztendővel ezelőtt, azaz már 72 esztendővel az oláh országrablás előtt… Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Apám Szögedön, az Alföldi mög a Szivárvány utca sarkán álló napsugaras házban születött. E ház képét Bálint Sándor is a napsugaras szépség példájaként használta írásaiban… A szülőház áll, bár fölismerhetetlenül: kertjét elnyelte azóta a kapzsiság, napsugarait mög az emberi butaság.
Valljuk és hirdetjük: Magyar ember kártyázzon magyarul ! A Magyar Kártya mint austro-hungarikum az egész monarchiának kedvelt játéka volt. Ma már ez is nemzeti örökségünk szerves része.
Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Fölvidék… Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német, és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.
Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél. Csörögnek a fák száraz lombjai, Mint rab kezén a megrázott bilincs.
1950-ben – 68 esztendővel ezelőtt Kína megkezdte Tibet megszállását… Tibet határai száműzött csoportok szerint. Tibet Kína szerint.
Éppen 100 éve született e költemény! Olvassunk hát Juhász Gyulánk sorait méltó kegyelettel: Vértanúink A föld alól, a magyar föld alól A vértanúk szent lelke földalol: E nagy napon, hol emlék s béke leng, A bús bitókra hittel nézzetek! Hittel, reménnyel, mert most kél a nap, Minden napoknál szebb és. .
A Szabadság szívbemarkoló költeményét ajánlom minden magyar figyelmébe ma a születése napján: Petőfi Sándor – Élet vagy Halál! – idézi Kállai Ferenc Erdőd, 1848. szeptember 30.