Scroll To Top
2020. Nap hava (Június) 04.-e - Bulcsú, Kerény neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A szegedi "üvegzsebes" balvezetés
12 évi "tiszta" mérlege 30 milliárd forintos hiány!
(A többi veszteséget még rejti a szoci szutyok...)

Szeged a halott Város

Mit ér a beteg, ha magyar?

Betegségügy 2013. jún. 04.

A címbeli kérdésre kerestek választ azok a szakértők, akik egy fővárosi konferencián azt kutatták, milyen eséllyel jutnak gyorsan, megfelelő orvosi ellátáshoz a hazai betegek. A helyzet több mint szomorú.

Míg a diagnosztizált és kezelt felnőtt onkológiai betegek átlagban 10, a gyermekek 65 további életévre számíthatnak, hangzott el az ELTE Társadalomtudományi Kara Egészség-gazdasági Kutatóközpontjának az AstraZeneca Kft.-vel közösen szervezett, immár hagyományos éves konferenciáján.

A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikája igazgatóhelyettesének szavaiból kiderült, a gyermekonkológiai ellátásba évente 10-15 egy éven aluli, összesen pedig 250-300 új kis beteg kerül, akiknek közel 80 százalékát sikerül meggyógyítani. Dr. Garai Miklós konkrét példán mutatta be, hogy általában egy hónappal a tünet megjelenését követően kerül orvoshoz (házi gyermekorvoshoz) az onkológiai betegséggel érintett gyermek, akinek pontos diagnózisára további 132,7 napot kell várni. Ez utóbbira Szingapúrban például elegendő 37,1 nap… S ez annak ellenére van így, hogy a gyermekgyógyászatban a daganatos betegek ellátása egy lépcsős rendszerben történik – a háziorvostól az út rögtön a gyermekonkológiai centrumba vezet -, míg a felnőttek esetében ugyan ez három lépcsőben zajlik. A gyermekonkológián fogják a betegek kezét, s most azért lobbiznak, hogy a 18 és 23 illetve 25 év közé „öregedett” betegeik még maguk dönthessék el, hogy rosszindulatú daganatos betegségüket a gyermek- vagy a felnőtt ellátásban kívánják-e tovább kezeltetni.

Bár konkrétan várólistákról csak az utóbbi néhány évben beszélünk, ám hiba lenne azt hinni, hogy korábban mindenki pár nap alatt műtőasztalra került. 2007 előtt például – derül ki egy korabeli újságcikkből – csípőprotézis műtétre egy évet, ultrahang vizsgálatra három hónapot kellett várni, oszlatta el a régi szép időkbe vetett hitetKovácsy Zsombor. Az egészségügyi jogász szerint önmagában nincs semmi baj a várólistákkal, amelyek valamiféle igazságossági elvet testesítenek meg, az „első be, első ki” elvénél még nem sikerült igazságosabbat kitalálni. Más kérdés persze, tette hozzá, a transzplantációs várólista, ahol más szempontokat kell figyelembe venni.

A várólista monitoring rendszer bevezetése után 2008-ban 20 ezren voltak a listán, 2013-ra számuk 72 231-re emelkedett. Ráadásul változatlanul hatalmasak a különbségek, míg a Nyugat-Dunántúlon például 1054, addig országos átlagban valamivel több mint 500 napot kell várni egy térdprotézis beültetésére. Érdekességként említette meg Kovácsy annak a jelentős fővárosi intézménynek a várólistáját, ahol az átlagos várakozási idő 93 nap, ám mindössze három beteg szerepel a lajstromban. Vajon itt miként tartják fenn az operatőr orvosok gyakorlatát? – ironizált az előadó.  Arra is hozott példát, hogy egyetlen városon belül is milyen óriási különbségek adódnak. Szolnokon például a megyei kórházban 28, az ugyanitt található MÁV Kórházban viszont már 506 napot kell várni egy csípőprotézis műtétre.

Az utóbbi öt évben – amikor három és félszeresére nőtt a listákon szereplők száma, bár a várakozási idők nem emelkedtek ilyen drámaian – változatlanul nem sikerült megoldani azokat a módszertani hibákat, amelyek miatt az adatok nem összevethetők. Ugyanakkor nem sikerült csökkenteni az intézmények közötti egyenlőtlenségeket sem, holott a központi ellátásszervezés ebből a szempontból kimondottan nagy tartalékokat rejt magában.

Emellett számos kérdés változatlanul nyitott, így például rendezni kellene azokat az ügyeket, amikor a listán szereplő beteg végül eláll az orvosi beavatkozástól, illetve, hogymi legyen az úgynevezett ablak periódussal, vagyis azzal az esettel, amikor egy gerincműtétet 9 hónapon belül érdemes elvégezni, ám három év a várakozási idő, sorolta Kovácsy Zsombor, aki szerint az erre a célra ígért 5 milliárd forinttal fenntartható „méretűre” kell csökkenteni a listákat. Ezt követően pedig ellátásszervezési eszközökkel szükséges megakadályozni, hogy e regiszterek ismét felduzzadjanak. Feladat továbbá a térségeken belüli illetve a térségek közötti várakozási idők közötti különbségek csökkentése, s garancia kellene arra, hogy adott időn belül – például egy év – megtörténik az ellátás.

A helyzet azonban ennél bonyolultabb, derült ki az egészségügyi szakértő hozzászólásából. Sok beteget ugyanis fel sem tesznek a várólistákra. A másik kínos történet – sorolta Sinkó Eszter -, hogy amikor a szolgáltatókat felkérték, vállaljanak el több kapacitást, azok erősen húzódoztak, mivel nem rendelkeznek elegendő orvossal és szakszemélyzettel. Ráadásul, mivel a műtéteket alulfinanszírozzák, így nem is érdekeltek ezek számának növelésében.

A rendezvényen megjelent, s rövid előadást tartott az egészségügyért felelős államtitkár is, aki szintén szólt a várólistákról. Serkentenék derült ki, ezek tisztítását, így ebbe a koncepcióba tartozóan az egészségpénztár nem fizet azokért a műtétekért, amikor nem jelentik le a várólistáról operált beteget.”Az egészen biztos, hogy a várólisták esetében megoldást kell találni néhány jelenségre” – szögezte le Szócska Miklós. Alegfontosabb az ortopédiai műtétek, illetve az onkológiai diagnosztika, s csak ezután következik a catarakta, a szemlencse operációk. Az utóbbi esetében uniós átlagot ér el a műtéti szám, a másik kettőnél azonban be kell avatkozni. Az erőforrásokat tehát ez utóbbiakra koncentrálják, a szakma érdekeltségének megteremtése mellett. A várólistákkal kapcsolatos beavatkozás negyedéven belül várható, közölte az államtitkár.

Áttekintve az egészségügy elmúlt három évét, meglehetősen szigorú diagnózist állított fel előadásában Sinkó Eszter, aki szerint a tulajdonviszonyok drámai átalakítása alapvetően befolyásolta az irányítási rendszertHosszúak lettek a döntési utak, s ez nagymértékben meghatározza a hozzáférést. Ebben az új struktúrában az állam – akárcsak a rendszerváltás előtt – „szerephalmozóvá” vált, de negatívumként említette azt is, hogy a rendszerben nincsenek ösztönzők és érdekeltségek, a kezdeményezések felülről érkeznek, s ami alulról jön, azt nem támogatják.

A vendéglátó kutatóközpont vezetője szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogyhatékonyabbá téve az egészségügyi rendszert, annyi megtakarítás keletkezik, amellyel megoldható a szükséglet szerinti ellátás. Az egészségpolitikai döntéshozatal történhetne bizonyítékok alapján is, az egészségnyereség illetve az egészséghatás számításával, a költséghatékonyság, a költségvetési hatás elemzésével, s utólag a döntések felülvizsgálatára is lenne lehetőség, sorolta Kaló Zoltán.

Ennél a módszernél az egyetemi központok, a kutatóintézetek illetve a civil szféra kontrollt gyakorolhatna. Bár a jelenlegi gazdasági helyzetben nyilván kevesebb modern orvosi technológia kerülne befogadásra – tehát igen sok nehéz döntés születne, kevesebb lenne a lobbisták sikerdíja és a politikai kredit – de ha valamit már befogadtak, azt nem kezdenék volumenekkel „lefojtani”, a rászorulók hozzáférnének, így ez önmagában csökkentené a korrupció és a paraszolvencia lehetőségét, s fokozná az esélyegyenlőséget.

Ezzel szemben, amikor „beülnek egy szobába, s eldöntik valamiről, hogy az költséghatékony”, de a határozat felülvizsgálatáról szó sem lehet, s a döntési adatokhoz csak egy szűk kör fér hozzá, annak az ellátásban is meglesznek a következményei. Papíron tehát például 5000 beteget kellene befogadni az adott terápiába, valójában azonban 200 jut hozzá. Innentől kezdve pedig ez a korrupció és a paraszolvencia melegágya. S mivel mindig van volumenkorlát, így bármikor könnyen ki is vonható pénz a rendszerből: „nem tudjuk tartani a kasszát, így 200 beteg helyett csak 100 kapja meg”. Egy ilyen rendszerben a fő cél a rendszer működtetése, s nem a lakosság egészségi állapotának javítása, állapította meg a kutató.

Horváth Judit

forrás: medicalonline

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Hírek

Modern mese
Modern mese
2020 máj. 16.
Azon gondolkodom, hogy…
Azon gondolkodom, hogy…
2020 ápr. 14.

Ének Arany Jánosról

2020 ápr. 13.
Ének Arany Jánosról
Locsolóvers 2020
2020 ápr. 13.

Kalendárium