Scroll To Top

Böngészés: A nap verse

A kolozsvári kikelet szülötteE pár szál gyöngéd, kora ibolya,Szűz szirmukon szelíden eltünődveA magyar Mona Lisa mosolya. Erdélyünk szent rögének ibolyái,A fájó tájról méla üzenet,Virágnyelven beszéltek, ó parányi,De drága kincsek, hervadt kedvesek ! Kék szemetekben az erdélyi égnekRégi derűje integet felémÉs sötét szirmotokban érzem én Az új fájdalmat.

Turán után

Néha megcsap, mint napkeleti illat,Fűszeres, álmos, valami vad mámor,Ősi szavaknak mély zsongása ringatÉs elcsal innen, e fonnyadt világból. Néha elfog valami mély honvágyAz ős pusztára, amit cserben hagytunkS szívembe tündökölnek égi rónákVén csillagai s megállok alattuk.

A Magyar Kultúra Napján – Vajon, hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Szavaljuk e napon büszkén gyermekeinkkel, unokáinkkal ! Csaknem kétszáz éve… Idén 197 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére.. .

Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő óév(ek)re való visszatekintésűl … 188 esztendeje írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes : HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli. .

Juhász Gyula – Szeptember aranya – 100 éve

Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,Elmúlt epedve nyaram,A hold bőség-szarujábanSzeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb,Mert legszomorúbb nekem.Elmúlt.

ŐSZI REGGELI

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöketüvegtálon.

Itt a próba, az utólsóNagy próba;Jön az orosz, jön az orosz,Itt is van már valóba’.Eljött tehát az utósóItélet,De én attól sem magamért,Sem hazámért nem félek. Miért félnék az itéletNapjátul?Féljenek ők, kik viselikMagokat oly galádul,Kik rátörtek az ártatlanMagyarra,Most veri meg az úristenMindenható haragja! Föl, hazámnak valamennyiLakója,Ideje, hogy tartozásátMinden ember lerója;Ki a.

Húsvétra – száz éve írta Juhász Gyula

Éppen száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben Köszönt e vers … kezdettel : Husvéti stanzák  Húsvétra Köszöntelek , te váltig visszatérő Föltámadás e  földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő,.

A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is.

A Magyar Kultúra Napján – Vajon, hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Szavaljuk e napon büszkén gyermekeinkkel, unokáinkkal ! Idén 196 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére. Kölcsey Ferenc (1790–1838) – Anton.

Bús düledékeiden… – Óévbúcsúztató Husztosan

Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő óévre való visszatekintésűl … 187 éve írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes: HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.. .

Dugonics

A jó öreg nyájas tekintetévelMa nyugtalan néz el Szőreg felett,Örök magyar virrasztó, józan, éber,Ma fázva látja e magyar telet ! Szivéhez még erősebb illetésselSzorítja most Etelkát Dugonics,Ez az a könyv, melytől ujjongva éledtA tetszhalott magyarság akkor is ! Ébredj magyar : e néma érc dalolja,Mozdulj, te föld, mert a magyar. .