Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

A honlap a hunita.hu-ra költözött, naponta frissülő tartalommal!

Szeged a halott Város

Húsvétra – száz éve írta Juhász Gyula

Éppen száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben Köszönt e vers … kezdettel :

Husvéti stanzák

 Húsvétra

Köszöntelek , te váltig visszatérő
Föltámadás e  földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő, te zendülő pagony !
Köszöntelek, Élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom :
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S a lét : diadal az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm : neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény !
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én !
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van :
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban !

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt  nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És néki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt…
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd ó Élet, hogy Föltámadás van !

 

A szögedi rajzoló, Bozó Gyula képeslapja is csaknem százesztendős… (még ha pestiessen mekegve írja is) – Hisz azóta várunk epedve a Magyar Föltámadásra…

Husvéti stanzák – Husvétra. – Először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Ennek a kivágata megvan a Kilényi-gyűjteményben a költő saját kezű javítgatásaival. Ezt tekintette kézıratnak, így innen közölte e költeményt Paku (2: 119-120., 363.) is.  Megjelent később a Szeged 1921 március 27.-ei számában Husvétra címmel. Majd legutóbb a szegedi Színházi Újság 1923 március 31.-ei számában is Husvéti stancák címmel, de mivel ez utóbbi az első közléssel egyezik meg szinte, nyılván annak gépies újraközlése, így nem ezt, hanem az 1921-es közlést, ill. a kézıratos javítás legjavát tekintjük a végleges tısztázatnak. Péter László hīvta föl a figyelmet e költemény szokatlan rímképletére: a-b-a-b-a-b-c-c – Ő rótta kéziratosan a nyomtatott sorok vége mellé saját kötetébe (Juhász Gyula összes versei, 1963.)…

Apróbb eltérésekkel bukkan föl e vers szinte minden megjelenésében…
Juhász Gyula talán maga is évente újragondolta és talán újra is írta…
Néhány érdekes példa :

Mezők smaragdja, nap tüzében égő
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: nap csókjában égő

Fogadd könnyektől harmatos dalom
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Fogadd könnyektől csillogó dalom

Szívemnek A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Ó nékem

S a lét : diadal az elmuláson. A Szegedben: S az élet : győzelem az elmuláson.

A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: S e lét diadal a szomoruságon. – kéziratosan az „e”-t „a”-ra javította…

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, 
Talán ringatózzon, de a Délmagyarországban : ringatózom

Öreg Fausztod rád vár, jer, remény !
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Öreg Faustod szolit, jöjj, remény,

Virágot áraszt a vérverte árok,
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Virágot kinál véröntözte árok,

Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: … hadd üdvözöllek én,

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Én dalt jövendő húsvétjára mondok

A vers zárósora kétféleképpen is megjelent. Utóbb: Hirdesd világ, hogy új föltámadás van !
A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban:  Hirdesd ó élet, hogy föltámadás van

– Vajon, melyik lehet az „igazi” változat ? Lehet erre szabályt alkotni ?! Kell-e ?!
Amit tudnunk kell : Több változatban jelent meg !
Ezután a magunkét már csak tudnunk kell kiválasztanunk !

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány


Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

1919

 

 

 

 

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje