Böngészés: Hagyomány

Requiem a szegedi terekért – A Kálvária tér

2016 okt. 12., Hagyomány, Hungarikumok, Magyargyalázat, Örökségvédelem, Országrontás, Szegedikumok, Város-veszejtés, Visszaemlékezés, szerző: Dr. Mertz Tibor

A Kálvária tér Életünk 1978. szeptember A Kálvária utca, amely Szeged gyönyörű rádiuszaink egyike volt, ma Tolbuchin marsall nevét viseli házsorai falán.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország! – 2016

2016 okt. 06., Évfordulók, Hagyomány, Hungarikumok, szerző: Dr. Szabó László

1849. augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert.

Mi az az alkoholmennyiség, mely még nem ártalmas? – Mi legyen a mérték?

2016 okt. 04., Betegségügy, Egészségügy, Hagyomány, szerző: Pálvölgyi Attila

Mi az az alkoholmennyiség, mely még nem ártalmas? Mi legyen a mérték? Régóta és sokan keresik-kutatják, hogy mi legyen a mérték. Nursiai Szent Benedeknek (Kr.u.

Független, magyar ország! – Egyszerre kettő is!

2016 okt. 04., Évfordulók, Hagyomány, Örömhírek, Országrontás, Piros-fehér-zöld hírek, szerző: Dr. Szabó László

Független magyar ország! Önálló magyar állam! Kettő is! Egyszerre… A megnyomorított csonka kis Magyarország és a … Lajtabánság! Éppen ma 95 esztendeje! 1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként.

Csengeri János rektorunk szülinapján

2016 okt. 02., Hagyomány, Kalendárium, Örökségvédelem, Szülinap(ok), szerző: Dr. Szabó László

1856-ban e napon, október 2.-án Szatmárnémetiben született Csengeri János, akiből klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Kolozsvári, majd a Szegedi Egyetem tanára, majd első rektora lett. Csengery János (1935-ben).

Hunzahon szabadsága mindannyiunk ügye

2016 szept. 24., Évfordulók, Hagyomány, Hunnikumok, Kalendárium, Örökségvédelem, Rokonságkutatás, Világörökség, szerző: Dr. Szabó László

Beköszöntött az ősz Hunzaföldön… De vajon hoz-e hunza szabadságot? Ma 42 esztendeje veszett el karakorumi rokonaink szabad országa. 1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűnése napja.

Lyridák – A Csősz-csillagzivatar

2016 ápr. 21., Csillagászat, Évfordulók, Hagyomány, Hungarikumok, szerző: Dr. Szabó László

Csősz csillagunk sziporkái záporoznak hamarosan… Magyar csősz égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul “Vega” (tájéka) a forrása ennek a tavaszi csillagzivatarnak. A Csősz-, azaz a Lant-hullócsillagraj – görögösen latinkodva a Lyridák raja – közeleg.

Ebijesztő Péntök

2016 ápr. 17., Hagyomány, Kalendárium, Örökségvédelem, Roncs-Magyarország, szerző: Dr. Szabó László

A húsvéti ünnepökre követköző péntök az Ebijesztő Péntök. Dugonics András, királyi oktató a MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820-as (halála utáni) kiadásában „Bűntetések” között idézi ezt a szólást: “ El ért az Eb ijesztő Péntekre.” Dugonics András (Vasárnapi Újság, 1859.

Juhász Gyula – Simon Péter (I.)

2016 ápr. 15., A nap verse, Évfordulók, Hagyomány, Kalendárium, Költemény, Versös Város, szerző: Dr. Szabó László

János 18, 10-11. Szólott a hadnagy: Célozz ! Jézus állott,S aki megváltja majd e rongy világot,Sápadtan, nyugodtan előre lép,Fölveti szép, szőke, szelíd fejétÉs szól: „Le a fegyverrel ! Én megyek !”És indul.

Juhász Gyula – Simon Péter (II.)

2016 ápr. 15., A nap verse, Évfordulók, Hagyomány, Kalendárium, Költemény, Versös Város, szerző: Dr. Szabó László

Máté 26, 69. Tavaszi éj volt.

Olvassunk, szavaljunk Juhász Gyulát! – A szülinapján!

2016 ápr. 05., Hagyomány, Költemény, Örökségvédelem, Rendezvények, Szülinap(ok), Versös Szöged, Versös Város, szerző: Dr. Szabó László

Olvassunk és szavaljunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! Juhász Gyula szavalóest a Jósika Klubban. (A báró Jósika mög a Hajnóczy utca sarkán) 2016.

Itt a Magyar Nők Napja! – Forgószerda – Asszonyi dologtiltó nap!

2016 márc. 30., Hagyomány, Hungarikumok, Örömhírek, Ünnepek, szerző: Dr. Szabó László

Forgószerda – Itt a Magyar Nők Napja! Azt csak remélni meröm, hogy mindön embörtársam tudatában van ma a Forgószerda napjának, mög ennek a súlyának. Hiszen asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad! A Húsvét után következő szerdának a szögedi tájon „Forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.