Scroll To Top

Böngészés: Örökségvédelem

Áldás hava (július) 22.-e – Nándorfehérvár Diadalának Napja Aranybetűs Nemzeti Ünnepünk e nap ! Azazhogy… az kellene, hogy legyen ! Hivatalosan sajnos még nem az… Az 555. évfordulón ugyan sikerült nemzeti emléknappá nyilvánítanunk, de… Munkaszüneti karneválos ünnepnap kellene, hogy legyen! Magyar diadaljaink emlékei helyett zavaros május elsejék munkásmozgalmi kötődése még.

Tria non örökén – Európa tartozik nekünk!

Európa örök adósunk… Európa tartozik nekünk! Nem csak tisztelettel az évszázadok keleti védőbástyájának… Nem csak 1956-ért… A világraszóló cserbenhagyatásunkért… De a wilsoni demokratikus, néptöbbségi elvek lábbal tiprásáért is… De mi is tartozunk magunknak! 99 év agymosott töprődés után végre itt az idő szembe nézni az örökségünkkel ! Trianon rémálmából még mindig zsibbadtan lábadozunk…. .

A Debreceni Pályaudvar pusztulása

A korabeli megmondóember, a teljes vagyonát elkártyázó „haza bölcse” Deák Ferenc szerint „elképzelhetetlen” volt, hogy Debrecenbe vasút vezessen…Lássuk hát az „elképzelhetetlen” szép Debreceni Pályaudvar és pusztulása történetét ! Antimagyar bombázását és kommunista elbontását… Egy kis vasúttörténetEgy kereskedelmi utak találkozásában létrejött település számára a közlekedés fenntartása mindenkor rendkívüli jelentőségű volt. Különösen.

A Szabadság szívbemarkoló költeményének szavalatát ajánljuk ma e hétvége illő szavazatához: Erdőd, 1848. szeptember 30.

Még áll a Magyar Kártya Háza!

Még áll a Magyar Kártya Háza! A Magyar Kártya Háza még áll… De sötét erők dolgoznak az eltüntetésén ! Mint számos magyar kultúrtörténeti épületörökségünk a mai vadkapitalizmusban, most a Magyar Kártya Háza is végveszélybe került. A magyarságot kirekesztő ingatlanüzérek – Mammón rabjai – most ezt az értékünket is elpusztítanák örökre!.

Nehezen ért(elmez)hető, hogy 30 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! Mi meg dajdajozva tűrjük?! Sőt még igen jó képet is vágva hozzá ünnepelgetjük … A Föltámadási Körmenetben nem tolong a magyar. De a legolcsóbb virsli és sör kommunista ünnepén minden polgárnak ott a helye! Részegen… Mi.

Húsvétra – száz éve írta Juhász Gyula

Éppen száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben Köszönt e vers … kezdettel : Husvéti stanzák  Húsvétra Köszöntelek , te váltig visszatérő Föltámadás e  földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő,.

Aszupéntök – Nagypéntök – Magyar Föltámadás

A Húsvét a magyarnak ma nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Kedves dolog a húsvéti nyúl, szép magyar szokás a locsolkodás, de az igazi vágy, a Magyar Megtisztulás, a Magyar Föltámadás.

A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is.

Nagyböjt az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak. Kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak.

A Magyar Kártya Háza – a Közép-európai kártyakultúra játszó- és emlékhelye – Minden idők legnépszerűbb játékszere a JÁTÉKKÁRTYA. Évezredes történetét, nemzetek és nemzedékek játékszokásait könyvtárnyi irodalom tárgyalja.

Juhász Gyula – A madár fiaihoz

A Tűz 1918 december 21.-ei számában jelent meg Juhász Gyula ezen 100 éve elhallgatott, megindítóan őszinte írása a hitvány Európa, a Nyugat kettős mércéje, de leginkább méltatlan hallgatása és Magyarország kifosztása, Erdély oláh megszállása avagy aljas cserbenhagyatásunk ellen : Mikor Belgiumot sáros német csizmák legázolták és meggyalázták szűz szépségét e. .