Európa szívéből
1187-ben e napon, Mag (október) hava 2.-án Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója elfoglalta Jeruzsálemet, ezzel „okot adott” a III. keresztes háború megindítására.
Szalah ad Dín 17 fiút és egy leányt hagyott hátra. Utódai, az Ajjúbidák benne tisztelték hatalmuk alapítóját. Mivel Jeruzsálem visszafoglalása után Szaladin és katonái civilizáltan és türelmesen bántak a város lakóival, Szaláh ad-Dín mint nemes és lovagias ellenfél maradt meg a Nyugat történelmi emlékezetében.[T]
A kurd származású An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűbben Szaladin 1137-ben született Tikritben. Egyiptomi hadvezérként Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a világtörténelem egyik legtehetségesebb hadura.
A nevében szereplő ad-Dín az Örményországi D(o)win városra vonatkozik, ahonnan származtatta magát.
Az egyik legnagyobb muzulmán hősként tisztelik, hiszen neki sikerült összekovácsolnia a régóta viaskodó muszlim államokat, majd a Közel-Kelet egyesítése után birodalmának óriási haderejével a Jeruzsálemi Királyság ellen fordult. Első nagy szentföldi győzelmét Hattín szarvainál aratta 1187-ben, nem sokkal később pedig magát a szent várost is sikerült bevennie.
Ajánlott film e napon a Mennyek királysága :
Szaláh ad-Dín szultán kiváló hadvezér és igazságos uralkodó hírében állt már életében. A keresztesekkel vívott háborúi során bizonyított lovagiasságának köszönhetően nagy és méltó ellenfélként maradt meg az európai emlékezetben. Kortársai szerint rendkívül adakozó is volt, a fényűzést nélkülözte, minden vagyonát birodalma gyarapítására és a szegények gyámolítására fordította.
Damaszkuszban húnyt el, 1193 március 4.-én. Amikor halála után emberei kinyitották személyes kincstárát, semmit nem találtak benne.
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
