Európa szívéből
A gyorsabb, olcsóbb, kompromisszumokon alapuló bírósági közvetítői eljárás hazai és közép-európai népszerűsítése a célja annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a jövő hét végén rendeznek civil szakmai szervezetek és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Szombathelyen és Kőszegen.
Magyarországon még nem nyerte el méltó rangját a polgári és büntető igazságszolgáltatáson belül a mediáció, vitathatatlan, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet kell vállalnia – mondták a szervezők az MTI-nek.
Gyengéné Nagy Márta, az OBH mediációs munkacsoportjának vezetője, a Szegedi Járásbíróság Kúriára kirendelt polgári ügyszakos bírája elmondta: a bírósági közvetítés előnye nemcsak az, hogy lényegesen gyorsabb és olcsóbb, mint a peres eljárás, de hatékonyabb is. Sok, bíróság elé kerülő konfliktusban valójában jogilag nehezen kezelhető feszültségek, sérelmek orvoslására van szükség, és erre az alternatív vitarendezés a legalkalmasabb.
Az angolszász jogrendszerekben úgyszólván általánosan kötelező a közvetítő eljárás igénybevétele, a súlyosabb bűnügyeket leszámítva szinte egyetlen jogvita sem kerülhet bíró elé, amíg a felek nem próbálkoztak alternatív vitarendező megoldásokkal. Az érintetteket többi között a magas perköltségek is arra ösztönzik, hogy ha lehet, próbáljanak ügyvédek, mediátorok segítségével kölcsönös engedmények árán megegyezésre jutni – mondta a szakember.
A magyar jogrendben 2002 óta van lehetőség mediációra, egy évtizeden át azonban csupán a bíróságon kívüli szakemberek, erre specializálódott civil szervezetek foglalkoztak ezzel. 2012 óta van lehetőség bírósági mediációra, érdemi áttörést azonban eddig nem sikerült elérni, aminek oka lehet, hogy Magyarországon még ismeretlen az a vitakultúra, amely a konfliktus kölcsönös engedmények útján való kezelését helyezi előtérbe a másik fél anyagi, erkölcsi megsemmisítése helyett – vélekedett Gyengéné Nagy Márta.
Jövőre a szülői felügyelettel összefüggő családjogi vitákban a bíró már nem csupán felajánlhatja, de kötelezővé is teheti a felek számára a mediációban való részvételt.
A sikeres mediációt lezáró megállapodás jogilag releváns pontjait a bíróság is jóváhagyja egyezség formájában, amelynek ugyanaz a hatálya, mint egy ítéletnek. Ha sikerül kölcsönös kompromisszumokon alapuló egyezséget létrehozni, annak végrehajtása sem ütközik olyan ellenállásba, mint esetenként egy bírósági ítéleté. A felek közti normális kapcsolat megőrzésére bizonyos ügyfajtáknál a mediáció azért nyújt nagyobb esélyt, mert miközben egy bírósági ítélet sokszor csak a vita egy bizonyos, jogilag megragadható részét zárja le, a mediáció során született megállapodás az életviszonyok sokkal szélesebb körét, nem egyszer a konfliktus valódi okát képes kezelni, például családjogi, munkaügyi vagy szomszédvitákban – fejtette ki a szakember.
Elmondta azt is, hogy a mediátoroknál folyó eljárások 70 százalékban sikeresek.
Hozzátette: van rá példa, hogy a bírósághoz fordulók egy része nem a saját igazát keresi, hanem inkább ellenfelének, haragosának próbál nehézségeket okozni azzal, hogy perbe vonja, vagy éppen csak időt akar nyerni.
A mediátorok képzése folyamatos, jelenleg mintegy félszáz tavaly nyugdíjazott, de idén ismét kinevezett bíró és további 24 fiatal, bírósági titkárból kiképzett mediátor várja a bírósági közvetítéséért folyamodókat – mondta Gyengéné Nagy Márta, aki 2011 óta a GEMME, az Európai Bírák Csoportja a Mediációért egyesület elnökhelyettese, és a magyar Bírók a Mediációért Egyesület elnöke.
Parti Mónika, a Szombathelyi Járásbíróság büntetőbírája az OBH mediációs munkacsoportjának büntető ügyszakos tagja és a GEMME európai szervezetének tagja, a rendezvény szervező bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta: a magyar szabályozás szerint egyes, a törvényben meghatározott kisebb súlyú cselekményeknél a sikeres mediációs eljárás büntethetőséget megszüntető ok, más esetekben pedig korlátlan enyhítésnek lehet helye.
Mindez azonban csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges, annak az elkövetőnek lehet eredményes az eljárás lefolytatása iránti indítványa, aki az elkövetést a vádemelésig beismerte, és a sértett által elfogadott módon a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
A szigorodó büntetési tételek, például a három csapás és a középmérték alkalmazása önmagában nem eredményezte a bűncselekmények számának csökkenését – jegyezte meg a szakember, aki hozzátette: az EU is szorgalmazza a bírósági közvetítést, mint a peres eljárás alternatíváját.
Azok az elkövetők, akik mediációs eljárásban vettek részt, sokkal kisebb arányban válnak visszaesővé – tette hozzá Parti Mónika, aki szerint nem jó, hogy szabálysértési ügyekben jelenleg egyáltalán nincs lehetőség mediációra.
Elmondta: helyi bíróként időről-időre találkozik olyan esetekkel, ahol a közvetítésnek nagyobb szerepe lehetne a jelenleginél. Amikor például nem egy visszaeső, nyilvánvalóan bűnöző életmódot folytató elkövetőről van szó, hanem egy megtévedt emberről, fiatalkorúról, aki egy élethelyzetben, érzelmi állapotban rossz felé sodródott, elkövetett cselekménye azonban nem okoz súlyos, visszavonhatatlan veszteséget, és maga is tevőlegesen részt tud venni az okozott kár megtérítésében, van lehetőség jóvátételre. Ezekben az esetekben a mediáció az áldozat megbékélését is sokkal inkább segítheti, mint az állam büntetőhatalmának érvényesítése.
(MTI)
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
